A könyvtár, értelmezhető jel az emberről

Autores/as

  • Klára Vörös

Resumen

A könyvtár által használt jelkészlet mögött több rejlik, mint a működés praktikuma. A szakma bármely jele egyidejűleg tekinthető működésre orientált korlátozott kódnak és tágas közlési formának. A könyvtár jelei kifejezési módok a társadalom felé, önmagáról. A jelek üzenetek a mindennapok tevékenységi területeihez, és a használó közösség számára. A használat eszközei, de még inkább a könyvtár és ember közötti kommunikáció elsajátításának eszközei. Azok értik meg a könyvtár jeleit, akik sajátosságait megérteni törekednek, illetve azok, akik a jelek közegében gyakran mozogva nemcsak a végeredmény felől közelítenek a jelekhez, nemcsak visszafelé olvassák a könyvtár közléseit, hanem előre megírt válaszként tekintenek a jelekre. A könyvtár által használt jelkészlet üzeneteket, kapcsolatokat egyszerűsít le kódokká, ugyanakkor a kódok, jelek kapcsolatokat kínálnak fel az ember és a könyvtár között.

Referencias

Berger, Peter L.- Luckmann, Thomas (1998): A valóság társadalmi felépítés. Tudásszociológiai értekezés. Jószöveg Műhely, Budapest.

Johnson, Mark (1987): The Body in the Mind: the Bodily Basis of Meaning, Imagination, and Reason. University of Chicago Press, Chicago. doi: https://doi.org/10.7208/chicago/9780226177847.001.0001

Peirce, Charles Sanders (1975): A jelek felosztása. In: A jel tudománya. Gondolat, Budapest.

Pruzan, Peter (1999): From Control to Value-Based Management. In: Applied Ethics in Management. Towards New Perspectives. Springer Verlag. Berlin; New York. doi: https://doi.org/10.1007/978-3-642-60151-4_17

Sándor Klára (2002): A nyelvi arisztokratizmus alkonya. In: Mobilközösség – mobilmegismerés. MTA Filozófiai Kutatóintézete, Budapest

Publicado

2012-12-30

Número

Sección

Közlemények

Cómo citar

A könyvtár, értelmezhető jel az emberről. (2012). Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat, 10(3-4), 293-307. https://journal.uni-mate.hu/index.php/trainingandpractice/article/view/5163