Milyen férfitanító-kép él az iskolák feminizált világa résztvevőinek gondolkodásában?
Resumen
A közoktatásban, de különösen az alsófokú oktatásban szembetűnő a tanítói/tanári szakma feminizálódása. Ennek a helyzetnek a magyarázatára a tanárkutatások a szociológia, pszichológia és gendertanulmányok interdiszciplináris elméleteinek alkalmazása helyett gyakran a közvélekedésekben teret nyert esszencialista felfogást veszik át, amely szerint a férfi tanár jelenléte társadalmilag „egészségessé”, „normálissá” és főként professzionálissá teheti az iskola klímáját, valamint hatékonyabbá az iskolai nevelést. Jelen vizsgálatunk arra irányul, hogy megtudjuk: mik a szülők és a tanulók tudatában élő férfi tanító szerep-kép meghatározó jellemzői; továbbá ezzel párhuzamosan megismerjük, miként reflektál a férfi és női identitás és tanítói identitás összefüggéseinek kérdésére egy-egy (párban dolgozó) férfi és nő tanító.
Referencias
Angelusz Erzsébet (1984): Filozófia, antropológia, nevelés. Akadémia Kiadó, Budapest
Bourdieu, Pierre (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat, Budapest
Buda Béla (1996): A pedagóguspálya elnőiesedésének pszichoszociális problémái. Educatio, 5/3: 431–440.
Dombi Alice (2002): A mintaadó pedagógusszerep jellemzői. Magyar Felsőoktatás, 2/3: 63–64.
Fausto-Sterling, Anne (1995): Myths of Gender: Biological Theories About Women and Men. Second Edition. BasicBooks, New York.
Ferge Zsuzsa – Gazsó Ferenc – Háber Judit – Tánczos Gábor – Várhegyi György (1972): A pedagógusok helyzete és munkája. MTA Szociológiai Kutató Intézete, Budapest
Figula Erika (2000): A tanár-diák kapcsolatban szerepet játszó személyiségtulajdonságok. Új Pedagógiai Szemle, 2: 76–82.
Fodor Éva (2003): A női emancipáció Magyarországon és Ausztriában, 1972–1992. Szociológiai Szemle, 1: 28–54.
Hitchcock, Graham and David Hughes (1995): Research and the Teacher. A Qualitative Introduction to School-based Research. Routledge, London and New York.
Kovács Edina – Thun Éva (2007): Szerep nem szerep. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest.
Nagy Beáta (2006): Azonosság vagy különbözőség – a foglalkoztatás férfias normái. In: Sándor Klára (szerk.): Pápai Feminizmus. Szabó Miklós Liberális Alapítvány, Budapest, 37–52.
Nagy Beáta (1995): Nők a gazdasági elitben: az üvegplafon. Info-Társadalomtudomány, 32: 39–45.
Magno, Cathryn – Iveta Silova – Susan Wright – Eniko Demeny (2003)(szerk.): Open Minds. Opportunities for Gender Equity in Education. A Report on Central and South Eastern Europe and the Former Soviet Union. Open Society Institute, New York.
Rédai Dorottya (2005): Társadalmi nemek a közoktatásban: A szlovén és a magyar közoktatási reformfolyamat értékelése gender-szemszögből. Új Magyar Női Szemle, Különszám. 96–109.
Sallay Hedvig (1995): Tanári szerepek percepciója: egy általános iskolai felmérés tanulságai. Magyar Pedagógia, 95/3–4: 201–227.
Szivák Judit (2002): A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Műszaki Kiadó, Budapest.
Thun Éva (1996): „Hagyományos” pedagógia – feminista pedagógia, Educatio, 5/3: 404–416.
Thun Éva (2007): A neveléstudományi- és oktatástudományi paradigmákról - a társadalmi nemek elméleti kereteibe foglalva. Educatio, 16/4: 623–636.
Thun Éva (2010): A pedagógusnők identitástudata. PhD-disszertáció. Kézirat.
Descargas
Publicado
Número
Sección
Licencia
Derechos de autor 2012 Frank Tamás, Thun Éva
Esta obra está bajo una licencia internacional Creative Commons Atribución-NoComercial-SinDerivadas 4.0.
