Barta Géza és Blahó Györgyi, szerk., Globalizációs túlélőkönyv középiskolásoknak

Budapest: Anthropolis Egyesület, 2007

Abstract

A világ, amiben élünk, globalizálódott. Ezt a tényt kevesen tagadhatják, de vajon mit jelenthet ez a fogalom? Milyen szintjei, aspektusai, jellemzői vannak? Egyáltalán leírható-e a globalizáció jelensége a napjainkban használt tudományos nyelvezettel? Ezekre a kérdésekre én most nem keresem a választ, viszont elfogadom azt a kritikai véleményt, amit elsősorban alternatív globalizációt hirdető civil szervezetek állítnak, miszerint a globalizáció rengeteg igazságtalansághoz vezetett, illetve vezet. (Persze vannak olyan álláspontok is, melyek szerint a mexikói maquiladorákban vagy vietnámi izzasztóműhelyekben, napi egykét dollárért, iszonyatos körülmények között dolgozó embereknek valójában „jó”, mert „legalább van munkájuk”). Ezeknek a globálizációs igazságtalanságoknak és problémáknak feldolgozására több megoldási javaslat született, elég csak a napjainkban egyre nagyobb teret hódító Fair Trade-re, azaz méltányos kereskedelemre (hazánkban nemrég jelent meg Fair Trade könyv a Védegylet gondozásában Útmutató a méltányos kereskedelemhez címen), vagy az itthon is évek óta működő, független hírcsatornára, az Independent Media Centerre (www.indy.media.hu) gondolni. Azonban a gazdasági és információs bajok orvoslása mellett jogos igényként felmerült, hogy a globalizációt, mint válságtényezőt, az intézményesített oktatásban is tanítani kell. Napjainkban ezen egyre több szervezet dolgozik, és programjukat „globális nevelésnek” hívják. A kérdés tehát nem az, hogy mi a globalizáció, hanem az, hogy milyen módokon lehet tanítani.