A horvátországi tanügy a 19. század végén és a 20. század elején mint a női jogokért vívott harc színtere
Abstract
A 19. század a kifejezett írástudatlanság korszaka a Báni Horvátországban, miközben az nemcsak a lakhely urbanizáltságának fokától, hanem a nemi hovatartozástól is függ. Annak érdekében, hogy csökkentsék a nők körében folyamatosan elterjedtebb írástudatlanságot, az addigi iskolapolitikára igyekeztek hatni. A tanügy azonban a férfiak kezében volt, akiknek túlnyomó része megmaradt patriarchális meggyőződésében. A nők oktatásának kérdésében bizonyos pozitív elmozdulás tapasztalható a felső leányiskolák létrehozásával; azoknak a tanterve és programja azonban olyan női identitás kinevelésére irányult, amely megfelelt az anya-, feleség- és háziasszonyszerep eszményének. Nemcsak a nyilvános tevékenységet tagadták meg tőlük, hanem a nők között is különbséget tettek: egyesek majd parancsokat osztogatnak a cselédeiknek, mások pedig cselédek lesznek. A nemi diszkriminációt az iskolában kiemelkedő egyének fáradozása igyekezett enyhíteni, az mégis mindenütt jelen maradt, ami a tanítónőknek a férfi kollégáikhoz viszonyított hátrányos helyzetében is megnyilvánult.
Literaturhinweise
Jagić, Suzana, „Jer kad žene budu žene prave…”. Uloga i položaj žena u obrazovnoj politici Banske Hrvatske na prijelazu u XX. stoljeće, u: Povijest u nastavi, Vol. VI, 11, lipanj (2008.)
Ograjšek Gorenjak, Ida, „On uči, ona pogađa, on se sjeća, ona prorokuje”. Pitanje obrazovanja žena u sjevernoj Hrvatskoj krajem 19. stoljeća, u: Žene u hrvatskoj. Ženska i kulturna povijest, priredila Andrea Feldman, Institut „Vlado Gotovac”, Ženska infoteka, Zagreb, 2004., str. 157–179.
Župan, Dinko, Dobre kućanice. Obrazovanje djevojaka u Slavoniji tijekom druge polovice 19. stoljeća, u: Scrinia Slavonica 9 (2009.), str. 232–256.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2011 Ivanović Josip, Vučetić Andrea
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
