Szupervíziós folyamatelemzés egy konkrét eset tükrében

Absztrakt

Az alábbi eset bemutatásánál azt kívánom szemléltetni, hogyan szolgálja a szupervízió a személyes fejlődést, vagyis a szakmai személyiség kompetencia növekedését. Egy vidéki iskolában vezettem pedagógusoknak szupervíziót. A feladat nagyon érdekes és kihívó volt, mert bár a szupervízió kultúrája már „beköltözött” az iskolai szervezet falai közé, a pedagógusok körében egyelőre nem elterjedt. Azért is vetettem bele magamat örömmel a folyamatba, mert a fent említett személyes fejlődés és kompetencia-növekedés nemcsak a szupervizált számára jelent fejlődést, hanem a folyamatban résztvevő szupervízor számára is. Ebben az értelemben a kérdésem önmagamra is irányul, milyen változást idézhet elő bennem egy-egy szupervíziós folyamat, és mennyire tudom segíteni a szupervizáltat a fejlődési folyamatában, mely folyamat értelmezhető két szakértő konzultációjaként - azaz a kérdéseit hozó szupervizált ugyanúgy szakértője a saját terepének, mint az őt vezető másik fél, aki segíti a fejlődésben.