Kompetencia, sport, tanulás a sporttudományi képzésben résztvevő hallgatók nézőpontjából

Zsuzsanna Gősi; Beatrix Faragó

doi:10.17165/TP.2020.1-2.2

Szerzők

Gősi Zsuzsanna Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet
Faragó Beatrix Széchenyi István Egyetem, Egészség- és Sporttudományi Kar

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2020.1-2.2

Absztrakt

A rendszeres sportolás számos kompetenciát fejleszt, amelyek mind a munka világában, mind a magánéletben pozitív hozadékkal járnak. A jelen tanulmányban a sporttudományi felsőoktatásban résztvevő hallgatók szempontjából vizsgáltuk meg a kérdést. Az eredmények között megjelennek a diákok sportolási szokásai, amelyek lényegesen kedvezőbbek az országos adatoknál. A kérdőíves kutatásban kapott válaszok emellett azt mutatják, hogy a rendszeres sportolás nem érinti hátrányosan a tanulmányokra fordított időt, és a szabadidőt is csak kis mértékben csökkenti. A kérdőívet kitöltők meglátása szerint a sport által fejlesztett kompetenciák közül kiemelkedik a kitartás és a versenyszellem, amelyek a későbbiekben a munka világában egyértelműen kamatoztathatóak. A legkevésbé fejleszthető kompetenciának a kommunikációs képességet és az irányíthatóságot tartják.

Szerző életrajzok

Gősi Zsuzsanna, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet

PhD, egyetemi docens
gosi.zsuzsanna@ppk.elte.hu
Faragó Beatrix, Széchenyi István Egyetem, Egészség- és Sporttudományi Kar

tanársegéd
farago.beatrix@sze.hu

Hivatkozások

Baker, C. W. - Little T. D. - Broenell K. D. (2003). Prediting adolescent eating and activity behaviors: The role of social norms and personal agency. Health Psychology, 22, pp. 189-198. DOI: https://doi.org/10.1037/0278-6133.22.2.189

Bauer, B. - Pillók, P. - Ruff, T. - Szabó, A. - Szanyi F., E. - Székely, L. (2017). A Magyar Ifjúság Kutatás 2016 első eredményei. Budapest: Új Nemzedék Központ

Bize, R. - Johnson, J. A. - Plotnikoff, R. C. (2007). Physical activity level and health-related quality of lif in the general adult population: A systematic review. Preventive Medicine, 45 (6), 401-415. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2007.07.017

Blattné, P. (2017). Sportoló tanulók kapcsolati hálója. In. Borsos, É. Nmesztovszi, Zs., Németh, F. (ed), A Magyan Tannyelvű Tanítóképző Kar 2017-es tudományos konferenciáinak tanulmánygyűjteménye, (pp 70-80). Szabadka

Brohm, B. A. (2002). Linking Extracurricular Programing to Academic Achievement: Who Benefits and Why? Sociology of Education I. (pp. 69-95) DOI: https://doi.org/10.2307/3090254

Eurobarometer (2018). Special Eurobarometer 472. Sport and Physical activity. https://ec.europa.eu/health/nutrition_physical_activity/eurobarometers_hu [2019.01.31]

Faragó, B. -Konczosné Szombathelyi M. (2018). A sportolói kompetenciák hatása a humán tőkére in. Dobrai K., László Gy., Sipos N. (ed). Farkas Ferenc Nemzetközi Tudományos Konferencia Tanulmánykötete, (pp. 379-391). Pécs, PTE KTK

Gombocz J. (2010). Sport .és nevelés. Keszthely: Balaton Akadémia

Gősi, Zs. (2018). Magyarországi iskolarendszer alapú sporttámogatások, Sport, tanulás, karrier. Neveléstudomány: Oktatás, kutatás, innováció 6: (2) pp. 44-60. DOI: https://doi.org/10.21549/NTNY.22.2018.2.4

Izzo, R. (2010). The Educational Value of Comptetive Sport. Sport Science Review 3-4. pp. 155-164. DOI: https://doi.org/10.2478/v10237-011-0023-x

Kovács, K., (2015). Speciális hallgatói csoportok eredményessége - A sportolás hatása a tanulmányi eredményekre In Pusztai, Kovács, K., (Ed.): Ki eredményes a felsőoktatásban (pp. 161-171) Nagyvárad-Budapest

Mikulán, R. - Keresztes N. - Pikó, B. (2010). A sport mind védőfaktor: fizikai aktivitás, egészség, káros szenvedélyek. In. Pikó, B. (szerk.): Védőfaktorok nyomában, (pp 115-130). Budapest. L'Harmattan.

Paár D. (2013). A magyar háztartások sportfogyasztásának gazdasági szempontú vizsgálata. [Doktori disszertáció]. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem.

Patakiné Bősze, J. (2014). Sportiskolai és nem sportiskolai mintatanterv szerint tanulók életmódja és egyes családi jellemzői, azok összefüggései. [Doktori disszertáció]. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola

Patakiné Bősze, J. - Lehmann, L. - Huszár, Á. (2014). Helyzetjelentés a sportiskolából, szabadidő eltöltés és sport - 2013, Magyar Sporttudományi Szemle, 15 évf. 2. sz. (58.), 51. p.

Perényi Sz. (2011). Sportolási szokások: Sportolási esélyek és változástrendek. In: Bauer B., Szabó A. (szerk), Arctalan Nemzedék. (pp. 159-184). Budapest: Belvedere Meridionale Kiadó

Pluhár Zs. - Keresztes N. - Pikó B. (2003). "Ép testben ép lélek" - Középiskolások értékrendje fizikai aktivitásuk tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle, 4. évf. 2. sz., pp. 29-33.

Pikó B. - Keresztes N. (2007). Sport, lélek, egészség. Budapest: Akadémiai Kiadó

Sanda I. (2016). Fejlesztő értékelés. Szakmai Pedagógusképzés Sorozat 24. kötet. Budapest: Typotop

Taylor, W. C. - Baranowski, T. - Klesges, L. M. - Ez, S. - Pratt, C. - Rochon, J. - Zhou A. (2004). Psychometric properties of optimism and pessimism: Results from the Girls' Health Enrichment Multisite Studies. Preventivie Medicine 38(S1) pp. 69-77. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2003.10.015

Szabó K. - Hámori B. (2006). Információgazdaság. Budapest: Akadémia Kiadó

Tóthné Téglás T. (2016): Kompetencia vállalati, munkavállalói és felsőoktatási szemmel. In: Csiszárik-Kocsir Á. (Szerk.), Vállalkozás a XXI. századba VI. tanulmánykötet (pp. 413-432). Budapest: Óbudai Egyetem