A földhasználat és a tájmintázat alakulása a Kelet-Külső-Somogyi-dombságban a 18. század közepétől napjainkig

Szerzők

  • Németh Gergő University of Pécs, Faculty of Sciences, Institute of Geography and Earth Sciences 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. , Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajzi és Földtudományi Intézet 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. https://orcid.org/0000-0001-7833-4017
  • Gyenizse Péter University of Pécs, Faculty of Sciences, Institute of Geography and Earth Sciences, Department of Cartography and Geoinformatics 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. , Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi és Földtudományi Intézet, Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
  • Lóczy Dénes University of Pécs, Faculty of Sciences, Institute of Geography and Earth Sciences, Department of Physical and Environmental Geography 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. , Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi és Földtudományi Intézet, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3479

Kulcsszavak:

tájmetria, intenzitás-lábnyom, hatékony rácsméret index, tájszerkezet

Absztrakt

Mezőgazdasági hasznosítású dombsági területen vizsgáltuk a földhasználati kategóriák arányainak és a táj mintázatának történeti változásait, valamint ezek következményeit a 18. század második felétől kezdődően. A kutatás során archív térképeket elemeztünk és hasonlítottunk össze. A tanulmányozott terület fragmentáltságának alakulását a hatékony rácsméret index segítségével követtük. A mintaterületen előforduló legjelentősebb tájhasználatbeli változás az erdők visszaszorulása a szántók javára. Ennek számos gyakorlati hátránya van, hiszen a biodiverzitás csökken, az ökológiai kapcsolatrendszer lazul, a kiirtott erdők helyén a felszínen gyorsabban lefolyó vizek növelik a talajerózió és az áradások veszélyét. Az utóbbi évtizedekben azonban a táj használatát és szerkezetét érintő változások környezeti szempontból kedvezőnek ítélhetők.

Szerző életrajzok

  • Németh Gergő, University of Pécs, Faculty of Sciences, Institute of Geography and Earth Sciences 7624 Pécs, Ifjúság útja 6., Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajzi és Földtudományi Intézet 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

    gergotab@gmail.com

  • Gyenizse Péter, University of Pécs, Faculty of Sciences, Institute of Geography and Earth Sciences, Department of Cartography and Geoinformatics 7624 Pécs, Ifjúság útja 6., Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi és Földtudományi Intézet, Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

    gyenizse@gamma.ttk.pte.hu

  • Lóczy Dénes, University of Pécs, Faculty of Sciences, Institute of Geography and Earth Sciences, Department of Physical and Environmental Geography 7624 Pécs, Ifjúság útja 6., Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi és Földtudományi Intézet, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

    loczyd@gamma.ttk.pte.hu

Hivatkozások

Ángyán J. 2003: A környezet- és tájgazdálkodás agroökológiai, földhasználati alapozása: Magyarország integrált földhasználati zónarendszerének kialakítása. MTA Doktora értekezés. Szent István Egyetem, Gödöllő. p. 25.

Balogh R. 2016: Országfásítás, a Fák Hete és az Országos Erdészeti Egyesület az 1950-es években I. Erdészeti Lapok 151(1): 23-24.

Bastian, O., Grunewald, K., Syrbe, R.U., Walz, U., Wende, W. 2014: Landscape services: the concept and its practical relevance. Landscape Ecology 29(9): 1463-1479. https://doi.org/10.1007/s10980-014-0064-5

Baudry, J., Burel, F., Thenail, C., LeCoeur, D. 2000: A holistic landscape ecological study of the interactions between farming activities and ecological patterns in Brittany, France. Landscape and Urban Plannning 50: 119-128. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(00)00084-0

Bertalan B. (szerk.) 2011: Emlékkönyv Tab város fennállásának 800 éves évfordulójára. Tab: Tab Város Polgármesteri Hivatala, Tab. pp. 6-8.

Bertalan B., Gombérné S.A. 2009: Tabi kilátó 11. kötet. Tab Város Polgármesteri Hivatala, Tab. pp. 261-281.

Cushman, S.A., McGarigal, K., Neel, M.C. 2008: Parsimony in landscape metrics: Strength, universality, and consistency. Ecological Indicators 8(5): 691-703. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2007.12.002

Csapó T., Baranyai G., Hajdú Z., Lenner T., Zentai Z. 2012: Dunántúl. In: Dövényi Z. (szerk.) A Kárpát-medence földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 737-769.

Csipkés M., Nagy L., Szabó K. 2017: Magyarország földhasználatának elemzése rendszerváltozástól napjainkig. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok 12(1-2): 141-152. https://doi.org/10.14232/jtgf.2017.1-2.141-152

Csorba P., Horváth G., Mezősi G., Lóczy D. Mucsi L., Szabó M. 2013: Geoökológiai alapú tájtervezés elméleti és gyakorlati kérdései. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0025_geo_3/index.html (2020.09.03.)

Deriaz, J., Ciglič, R., Ferk, M., Lóczy, D. 2019: The influence of different levels of data detail on land use change analyses: A case study of Franciscan Cadastre for a part of the Pannonian Hills, Slovenia. European Countryside11(3): 298-316. https://doi.org/10.2478/euco-2019-0019

Dömsödi J. 2006: Földhasználat. Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs. pp. 71-131.

Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. pp. 462-467.

Duarte, G.T., Santos, P. M., Cornelissen, T.G., Ribeiro, M.C., Paglia, A.P. 2018: The effects of landscape patterns on ecosystem services: meta-analyses of landscape services. Landscape Ecology 33(9): 1247-1257. https://doi.org/10.1007/s10980-018-0673-5

Erb, K-H., Haberl, H., Rudbeck Jepsen, M., Kuemmerle, T., Lindner, M., Müller, D., Verburg, P. H., Reenberg, A. 2013: A conceptual framework for analysing and measuring land-use intensity. Current Opinion in Environmental Sustainability 5: 464-470. https://doi.org/10.1016/j.cosust.2013.07.010

Forman, R. T. T., Godron, M. 1986: Landscape Ecology. John Wiley and Sons, New York. p. 619.

Frank N. 2012: A szálaló és átalakító üzemmód erdőművelési kérdései. In: Lett, B., Schiberna, E. (eds), Múlt és jövő III. A folyamatos erdőborítás gazdálkodói szemmel. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. 6-12.

Frisnyák S. 2015: A Kárpát-medence tájhasználati rendszere a 18. században. Közép-Európai Közlemények, 8(3): 80-88.

Gunst P., Lőkös L. (szerk.) 1982: A mezőgazdaság története. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p. 270.

Haines-Young, R., Potschin, M., Kienast, F. 2012: Indicators of ecosystem service potential at European scales: Mapping marginal changes and trade-offs. Ecological Indicators 21: 39-53. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2011.09.004

Hóman B. Szekfü Gy. 1928: Magyar történet. VII. k. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. [https://www.elib.hu/00900/00940/html/ - 2020.09.03.]

Jaeger, J. 2000: Landscape division, splitting index, and effective mesh size: new measures of landscape fragmentation. Landscape Ecology 15: 115-130. https://doi.org/10.1023/A:1008129329289

Kanyar J. 1967: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, Kaposvár. p. 584.

Kercsmár V. 2010: Somogyország hármas határánál: a Jaba-völgy. Természetbúvár Magazin 65(1): 20-23.

Klijn, J.A. 2004: Driving forces behind landscape transformation in Europe from a conceptual approach to policy options. In: Jongman, R.E. (Ed.) The New Dimensions of the European Landscape. Springer, Dordrecht, The Netherlands. 201- 218. https://doi.org/10.1007/978-1-4020-2911-0_14

Kristensen, S.B.P., Busck, A.G., Van der Sluis, T., Gaube, V. 2016: Patterns and drivers of land use change in selected European rural landscapes. Land Use Policy 57: 786-799. https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2015.07.014

Lóczy D. 2010: Tájdinamika - módszertani fejlemények. Földrajzi tanulmányok 5: 11-30.

McGarigal, K. 2002: Landscape pattern metrics. In: El-Shaarawi, A.H., Piegorsch, W.W. (Eds.) Encyclopedia of Environmetrics, 2. John Wiley & Sons, Chichester, U.K. pp. 1135-1142.

Moser, B., Jaeger, J., Tappeiner, U., Tasser, E., Eiselt, B. 2007: Modification of the effective mesh size for measuring landscape fragmentation to solve the boundary problem. Landscape Ecology 22(3): 447-459. https://doi.org/10.1007/s10980-006-9023-0

Riitters, K. 2019: Pattern metrics for a transdisciplinary landscape ecology. Landscape Ecology 34: 2057-2063. https://doi.org/10.1007/s10980-018-0755-4

Smith, P. 2013: Delivering food security without increasing pressure on land. Global Food Security 2: 18-23. https://doi.org/10.1016/j.gfs.2012.11.008

Sőreg Á.P., Naár A.T., Naárné Tóth Zs. 2017: Regionális különbségek és árkonvergencia a visegrádi országok termőföldpiacán. Statisztikai Szemle 95(4): 349-381. https://doi.org/10.20311/stat2017.04.hu0349

Stoate, C., Báldi, A., Beja, P., Boatman, N.D., Herzon, I., Doorn, A. van, de Snoo, G.R., Rákosy, L., Ramwell, C. 2009: Ecological impacts of early 21st century agricultural change in Europe - A review. Journal of Environmental Management 91: 22-46. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2009.07.005

Szilárd J. 1967: Külső-Somogy kialakulása és felszínalaktana. Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 70-74.

T. Mérey K. 1966: Termelőerők helyzete Somogy megyében a XVIII. században. In: Babics A. (szerk.), Értekezések, 1964- 1965. MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 323-362.

Tóth Z., Kismányoky T. 2009: Vetésforgók, trágyázási rendszerek és a fenntartható növénytermesztés összefügései. In: Berzsenyi Z. - Árendás T. (szerk.), Tartamkísérletek jelentősége a növénytermesztés fejlesztésében: A martonvásári tartamkísérletek 50 éve. MTA MGKI, Martonvásár., pp. 175-180.

Tudor, C. 2019: An approach to landscape sensitivity assessment - to inform spatial planning and land management. Natural England, Worcester, UK. p. 47.

Túri Z. 2015: A tájszerkezet geoinformatikai módszereinek elemzése alföldi mintaterületeken. Egyetemi doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen. p. 162.

Túri, Z., Szabó, Sz. 2008: The role of resolution on landscape metrics based analysis. Acta Geographica Silesiana, Sosnowiec 4(1): 47-52.

Ujváry I. 1914: Mezőgazdaság, állattenyésztés, szőlőmívelés, erdészet. In: Csánki D. (szerk.) Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye. Országos Monográfia Társaság, Budapest.

Van der Sluis, T., Pedroli, B., Kristensen, S.B.P., Cosor, G.L., Pavlis, E. 2016: Changing land use intensity in Europe - Recent processes in selected case studies. Land Use Policy 57: 777-785. https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2014.12.005

Verhagen, W., Van Teeffelen, A.J.A., Compagnucci, A.B., Poggio, L., Gimona, A., Verburg, P.H. 2016: Effects of landscape configuration on mapping ecosystem service capacity: a review of evidence and a case study in Scotland. Landscape Ecology 31: 1457-1479. https://doi.org/10.1007/s10980-016-0345-2

http1: https://www.agrarszektor.hu/noveny/drasztikus-valtozas-tilos-30-hektarnal-nagyobb-tablakban-muvelni-anovenyt.17235.html (2019.10.24.)

http2: https://map.mbfsz.gov.hu/fdt100/ (2018.11.22.)

http3: https://mapire.eu/hu/map/cadastral (2018.07.15.)

http4: https://mapire.eu/hu/map/hungary1941/ (2018.07.25.)

http5: https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/tabl1_4_3_1.html (2019.08.15.)

http6: http://www.vagyonertekeles.hu/publikaciok/28-a-termofold-ertekeles-tapasztalatai?start=4 (2019.11.24.)

http7: https://piacesprofit.hu/gazdasag/meg_mindig_olcso_a_fold/ (2019.10.31.)

Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság - Georeferált változat: Arcanum Adatbázis Kiadó, 2004

Magyarország EOTR topográfiai felmérése 1:10000 méretarányban: MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal

Letöltések

Megjelent

2020-07-13

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Németh, G., Gyenizse, P., & Lóczy, D. (2020). A földhasználat és a tájmintázat alakulása a Kelet-Külső-Somogyi-dombságban a 18. század közepétől napjainkig. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 18(1), 37-44. https://doi.org/10.56617/tl.3479

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei