Tények az Öreg-Bakony tájtörténetéhez
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4051Kulcsszavak:
Bakony hegység, tájtörténet, állattartás az erdőben, erdőhasználatAbsztrakt
Hajdani határhasználatunk és az egykori táj a mainál jóval színesebb és diverzebb volt. Egy adott terület tájtörténetének kutatása során tárulnak fel előttünk azok a folyamatok és hatások, amelyek eredményeként a mai állapot létrejött. Nincs ez másképpen a Kárpát-medencét egykor borító kiterjedt, zárt erdőségekkel sem. Az élőhely-átalakítás során jelentős mértékben visszaszorultak az erdők, megváltozott használatuk, így habitusuk is. Hazánk egyik legnagyobb zárt erdőtömbje a Bakony, amelynek kiterjedése jelentős mértékben csökkent az elmúlt 500–1000 évben, és amelynek mező- és erdőgazdálkodási hagyományai lassan eltűnnek a termelés intenzívvé, illetve belterjessé válásával. Az Öreg- vagy Magas-Bakony hagyományai hűen reprezentálják az egykori Bakony szokásait. A makkoltatás, az erdők legeltetése, a fák lombjának felhasználása takarmányozásra, vagy akár az erdei avar gyűjtése mindennapos volt még a XIX. századi állattartásban is. Az egyes, a fára, mint nyers- és fűtőanyagra épülő iparágakról pedig a vizsgált terület földrajzi helynévi anyaga tanúskodik.
Hivatkozások
Bartha D. 2003: Történelmi erdőhasználatok Magyarországon. Magyar Tudomány. 2003/12.: 90–102.
Eckhart F. 1922: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Budapest, 380 p.
Demény K., Centeri Cs. 2008: Habitat loss, soil and vegetation degradation by land use change in the Gödöllő Hillside, Hungary. Cereal Research Communications, Supplement, 36: 1739–1742.
Fényes E. 1847: Magyarország leírása. Pesten, 720 p.
Földes J. 1895: A legelő-erdők. A legeltetés kérdése Magyarországon, s annak megoldása erdőgazdasági úton. Budapest, 200 p.
Galgóczi K. 1884: Mezei gazda népszerű vezérkönyve a mostani viszonyokhoz alkalmazva. 5. kiadás. Budapest, 339 p.
Hegyi I. 1978: A népi erdőkiélés történeti formái (Az Északkeleti-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben). Akadémia Kiadó, Budapest, 418 p.
Hudi J. 1998: Pénzesgyőr: Egy bakonyi község múltja és jelene. Veszprém, 330 p.
Kenéz Á. 2008: Természetvédelmi célú gyephasznosítási terv a Pénzesgyőr–Hárskúti hagyásfás legelő élőhely védelmére. Diplomadolgozat, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő, 47 p.
Kenéz Á., Saláta D., Szabó M. 2006: A pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő tájtörténeti, botanikai és környezetgazdálkodási viszonyainak feltárása. TDK dolgozat, Gödöllő, 127 p.
Kiszel V., Malatinszky Á. 2007: Breuer László (Sumi) (1965–2006) szakmai életútja. Tájökológiai Lapok (Hung. J. Landscape Ecology) 5: 1–4.
Malatinszky Á., Barczi A., Penksza K. 2004: Tájértékelési és tájvédelmi terepgyakorlat vizsgálati eredményei a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelőn (Magas–Bakony). I. Magyar Tájökológiai Konferencia Tanulmánykötete, Szirák, p 64.
Marosi S., Somogyi S. (ed.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1500 p.
Mészáros Gy. n.d.: Hamuzsír készítésének története hazánkban különös tekintettel a Bakonyra. Kézirat, Országos Erdészeti Egyesület könyvtára, kéziratok, 103 p.
Oroszi S. 1995: Emlékezés a székely közösségek erdőire. Erdészettörténeti Közlemények 17: 171 p.
Oroszi S. 2005: Az erdélyi Mezőség fásítása és egyéb közérdekű erdőtelepítések kérdése. Erdészettörténeti Közlemények 67: 90–99.
Paládi-Kovács A. 2001: Magyar Néprajz II. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 210.
Pesty F. 1880: Az eltűnt régi vármegyék I–II. Reprint, az Állami Könyvterjesztő Vállalat és a Könyvértékesítő Vállalat közös kiadása, Budapest, I. 735 p.
Petercsák T. 1992: Az erdő az Északi-középhegység paraszti gazdálkodásában (XVIII–XX. század). Studia Folkloristica et ethnographica 30: 239 p.
Petercsák T. 2003: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves megyében (XVIII–XX. század). Studia Agriensia 23: 147 p.
Podmanicky, L., Balázs, K., Belényesi, M., Centeri, Cs., Kristóf, D., Kohlheb, N. 2009: Modelling Soil Quality Changes in Europe. An Impact Assessment of Land Use Change on Soil Quality in Europe. Ecological Indicators (accepted: doi:10.1016/j.ecolind.2009.08.002)
Rómer F. 1860: A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat. Nyomatott Sauervein Gézánál Győrött, 216 p.
Szabó M. 2008: A pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő botanikai feltárása. Diplomadolgozat, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő, 55 p.
Tagányi K. 1896: Magyar erdészeti oklevéltár I–III. Budapest, I. 735 p., II. 1331 p., III. 789 p.
Takács L. 1976: Egy irtásfalu földművelése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 288 p.
Takács L. 1980: Irtásgazdálkodásunk emlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 420 p.
Vajkai A. 1959: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 398 p.
Varga A. 2008: Fáslegelők és legelőerdők egykori és mai vegetációdinamikája. Kitaibelia 13: 195.
Viga Gy. 1986: Tevékenységi formák és a javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában. Borsodi kismonográfiák 23: 398 p.
Wallner E. 1942: A Bakony erdőtakarójának pusztulása a XIX. században. Földrajzi Közlemények 70(1). In Oroszi S. (ed.) 2006 Bakonyi erdők, bakonyi évszázadok, válogatás kétszáz év írásaiból. Veszprém, pp. 65–69.
VCA (Veszprém County Archives): XXI. 103. 306/1. The constant farming plant of János Hudi and Co. in Hungarian: Hudi János és tsai. véderdejének rendszeres gazdasági üzemterve).
Liebisch ex verb.: Katalin Liebisch, 80 years old inhabitant in Pénzesgyőr
Pacher ex verb.: Károly Pacher, 70 years old inhabitant in Pénzesgyőr
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2010 Saláta Dénes, Penksza Károly, Malatinszky Ákos, Kenéz Árpád
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
