Botanikai, természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok Balaton-felvidéki szarvasmarha-legelőkön
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3931Kulcsszavak:
legeltetés, mikrocönológiai vizsgálatok, florális diverzitás, takarmányértékAbsztrakt
Vizsgálatunkban két, a Káli-medencében található mintaterület (Badacsonytördemic és Balatoncsicsó) szarvasmarha-legelőit hasonlítottuk össze botanikai és gyepgazdálkodási szempontok alapján. A két mintaterület főbb jellemzőiben hasonló (társulástípus, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Badacsonytördemicen magyar szürkemarhával, Balatoncsicsón pedig holstein-fríz tejelő marhával végzik a legeltetést. A két mintaterület mikrocönológiai felvételezési adataiból becsült fajdenzitást és a florális diverzitás maximumokat vizsgálva kitűnik, hogy a balatoncsicsói mintaterületen talált fajkombinációs gyakoriságok mindenhol kisebbek voltak, mint a badacsonytördemici mintaterület hasonló értékei. Az összes fajt bevonva az elemzésekbe és a faj-terület összefüggést vizsgálva nem látszik lényeges különbség a két mintaterület között. Az együttélés jellemző térbeli léptékeinek a tekintetében sem tapasztaltunk különbséget. A takarmányozás szempontjából értéktelen és közepesen értékes fajok a növényi biomassza összes mennyiségéhez képest kis mennyiségben fordultak elő mindkét területen, illetve a legeltetés indikátoraként a Trifolium-fajok nagy arányban voltak jelen.
Hivatkozások
Arrhenius, O. 1921: Species and area. Journal of Ecology. 9: 95-99. https://doi.org/10.2307/2255763
Bakker J. P., Olff H., Willems J. H., Zobel M. 1996: Why do we need permanent plots in the study of long-term vegetation dynamics? J. Veg. Sci. 7: 147-156. https://doi.org/10.2307/3236314
Barcsák Z., Baskay Tóth B., Prieger K. 1978: Gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Barcsák Z., Kertész I. 1986: Gazdaságos gyeptermelés és gyephasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Bartha S. 2007: A vegetáció leírásának módszertani alapjai. In Horváth, A., Szitár, K. (szerk): Agrártájak monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei, MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 92-103.
Bartha S. 2008: A vegetáció viselkedésökológiájáról (avagy milyen hosszú is legyen egy hosszú távú ökológiai vizsgálat). In: Kröel-Dulay Gy., Kalapos T., Mojzes A. (szerk.): Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 73-86.
Bartha S., Kertész M. 1998: The importance of neutral-models in detecting interspecific spatial associations from 'trainsect' data. Tiscia 31: 85-98.
Bartha S., Ittzés P. 2001: Local richness - species poor ratio: a consequence of the species - area relationship. Folia Geobot. Phytotax. 36: 9-23. https://doi.org/10.1007/BF02803134
Bartha S., Campatela G., Canullo R., Bódis J., Mucina L. 2004: On the importance of fine-scale spatial complexit in vegetation restoration. Int. J. Ecol. Environ. Sci. 30: 101-116.
Béri B., Vajna T-né, Czeglédi L. 2004: A védett természeti területek legeltetése. Gyepgazdálkodás 2004, Debrecen, pp. 50-58.
Campbell B. D., Stafford Smith, D. M., Ash, A. J. 1999: A rule-based model for the functional analysis of vegetation change in Australasian grasslands. J. Veg. Sci. 10: 723-730. https://doi.org/10.2307/3237087
Catorci A., Gatti R., Vitanzi A. 2006: Relationship between phenology and above-ground phytomass in a grassland community in central Italy. In: Gafta, D., Akeroyd, J. R. (eds.): Nature conservation: Concept and Practice, Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg.
Catorci A., Cesaretti S., Marchetti P. (eds.) 2007a: Vocazionalità del territorio della Comunità Montana di Camerino per la produzione di biomasse solide agro-forestali ad uso energetico. L'uomo e l'ambiente 47. Tipografia Arte Lito, Camerino.
Catorci A., Gatti R., Ballelli S. 2007b: Studio fitosociologico della vegetazione delle praterie montane dell'Appennino maceratese. Braun-Blanquetia 42: 101-144.
Catorci A., Cesaretti S., Gatti R. 2009: Biodiversity conservation: geosynphytosociology as a tool of analysis and modelling of grassland systems. Hacquetia 8(2): 129-146. https://doi.org/10.2478/v10028-009-0010-2
Catorci A., Ottaviani G., Ballelli S., Cesaretti S. 2011: Functional differentiation of central apennine grasslands under mowing and grazing disturbance regimes. Polish Journal Ecology (in press)
Czeglédi L. 2005: A különböző intenzitású legelőhasználat hatása a talajra és a gyep növényzetére. PhD értekezés, Debrecen.
Csízi I. 2003: A hasznosítási módok hatása a növényi összetételre, a termésre és a juheltartó képességre extenzív kezelésű gyeptársulásban. Agrártudományi Közlemények, 10: 16-18.
Gencsi Z. 2005: Biogazdálkodás extenzív gyepeken. Gyepgazdálkodás 2005, Debrecen, pp. 97-101.
Ilmarinen K., Mikola J. 2009: Soil feedback does not explain mowing effects on vegetation structure in a seminatural grassland. Acta Oecologica 35: 838-848. https://doi.org/10.1016/j.actao.2009.08.008
Juhász-Nagy P., Podani J. 1983: Information theory methods for the study of spatial processes and succession. Vegetatio 51: 129-140. https://doi.org/10.1007/BF00129432
Klapp E., Boeker P., König F., Stählin A. 1953: Wertzahlen der Grünlandpflanzen. Grünland 2: 38-40.
Kleyer M. 1999: The distribution of plant functional types on gradients of disturbance intensity and resource supply in an agricultural landscape. J. Veg. Sci. 10: 697-708. https://doi.org/10.2307/3237084
Kota M., Zsuposné Oláh A., Vinczeffy I. 1993: A gyep néhány gyógynövényének takarmányértéke és mikrobiológiai jelentősége. In.: Legeltetéses állattartás. Tudományos közlemények Debrecen, pp. 159-169.
Láng I. 1997: A gyep szerepe a biodiverzitás megőrzésében. DGYN 14. DATE, pp. 133-135.
Margóczi K. 2001: Gyepek természetvédelmi értékei. In: Nagy G. et al. (szerk.): Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. DGYN 17. DE ATC, pp. 61-65.
Mihók S. 2005: Az állattenyésztés és a gyepgazdálkodás kapcsolata. In: Jávor A. (szerk.): Gyep-Állat-VidékKutatás-Tudomány. DE ATC, Debrecen, pp. 55-62.
Mucsi I. 2003: A gyep és az állati termék előállítás kapcsolata napjainkban. Gyepgazdálkodás 2001, Debrecen, pp. 29--33.
Nagy G. 1993: Gyepesítési módok alapjai. In: Legelő és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Noble I., Gitay H. 1996: A functional classification for predicting the dynamics of landscapes. J. Veg. Sci. 7: 329-336. https://doi.org/10.2307/3236276
Nyárai Horváth F., Póti P., Tasi J. 2005: A környezetkímélő ökológiai gazdálkodás lehetőségei és gyakorlata a kérődző állatok tartásában. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Gödöllő.
Pausas J. G.. 1999: Response of plant functional types to changes in the fire regime in Mediterranean ecosystems: a simulation approach. J. Veg. Sci. 10: 717-722. https://doi.org/10.2307/3237086
Penksza K., Szentes Sz., Házi J., Tasi J., Bartha S. Malatinszky Á. 2009: Grassland management and nature conservation in natural grasslands of the Balaton Uplands National Park, Hungary. Grassland Sciences in Europe, 15: 512-515.
Roberts, D. W. 1996: Landscape vegetation modelling with vital attributes and fuzzy system theory. Ecol. Model. 90: 175-184 https://doi.org/10.1016/0304-3800(95)00164-6
Stampfli A., Zeiter M. 1999: Plant species decline due to abandonment of meadows cannot easily be reversed by mowing. A case study from the southern Alps. Journal of Vegetation Science 10: 151-164. https://doi.org/10.2307/3237137
Steinshamn H., Gronmyr F., Tweit H. 2001: Seasonal changes in botanical composition o fan organically managed pasture. International Occusional Symposium of the European Grassland Federation. Organie Grassland Farming, Wirzenhausen.
Szemán L. 1994-95: Grassland yield and seedbed preparation. Bulletin of the University of Agricultural Sciences, Gödöllő, pp. 45-51.
Szemán L. 1997: Possibilities of Renovation on Hungary Grasslands. XVIII. International Grassland Congress Proceeding. Volume 2. Canada, Saskatoon, pp. 83-84.
Szemán L. 2003a: Parlag gyepek javítása. Gyepgazdálkodási Közlemények 2003: 42-45. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10506
Szemán L. 2003b: A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP)- "B": extenzív gyepgazdálkodás. Budapest-Gödöllő.
Szentes Sz., Wichmann B., Házi J., Tasi J., Penksza K. 2009: 3Vegetáció és gyep produkció havi változása badacsonytördemici szürkemarha legelőkön és kaszálón. Tájökológiai Lapok 7: 319-328
Szentes Sz., Házi J., Bartha S., Sutyinszki Zs., Penksza K. 2010: Comparative researches on resilience of species composition and biomass productivity in pastures and hayfield of the Balaton uplands, Hungary. Növénytermelés 59: 349--352.
Tóth Cs., Nagy G., Nyakas A. 2003: Legeltetett gyepek értékelése a Hortobágyon. Agrártudományi Közlemények 10: 50-55. https://doi.org/10.34101/actaagrar/10/3463
Török P., Arany I., Prommer M., Valkó O., Balogh A., Vida E., Tóthmérész B., Matus G. 2009: Vegetation and seed bank of strictly protected hay-making Molinion meadows in Zemplén Mountains (Hungary) after restored management. Thaiszia 19: 67-78.
Török P., Deák B., Vida E., Valkó O., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2010: Restoring grassland biodiversity: sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Biological Conservation 143: 806-812. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2009.12.024
Turcsányi, G. 1998: Mezőgazdasági növénytan. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
Vinczeffy I. 1993: Legelő és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Vinczeffy I. 1998: Lehetőségek a legeltetéses állattartásban. DATE Debrecen.
Virágh K., Horváth A., Bartha S., Somodi I. 2006: Kompozíciós diverzitás és términtázati rendezettség a szálkaperjés erdőssztyepprét természetközeli és zavart állományaiban. In: Molnár E. (szerk): Kutatás, oktatás, értékteremtés., MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 89-110.
Willems, J. H. 1983: Species composition and above ground phytomass in chalk grassland with different management. Vegetatio 52: 171-180. https://doi.org/10.1007/BF00044994
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2011 Szabó Gábor, Zimmermann Zita, Bartha Sándor, Szentes Szilárd, Sutyinszki Zsuzsanna, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
