Élelmiszerjelölés jelentősége a vidéki élelmiszerelőállításban
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2019.06.01.72-82Kulcsszavak:
védjegy, élelmiszercímke, összetevők, ökológiai, biztonság, bizalomAbsztrakt
Az élelmiszerek címkéjén szereplő jelölési információknak fontos szerepe van a vásárlási döntések meghozatalában. Ugyanakkor a fogyasztók más-más élelmiszer összetevőket tartanak veszélyesnek, illetve fontosnak. Előfordul, hogy bonyolultnak tartják a címkén megjelenő információkat, illetve elvesznek a jelölések és védjegyek rengetegében. A helyi élelmiszer termékek és a bioélelmiszerek esetén az is megfigyelhető, hogy a közvetlen termelői – fogyasztói kapcsolat helyettesíti az élelmiszercímkét és a tanúsító védjegyet. Ilyen esetekben jelentősége kevésbé fontos. Vannak olyan kutatások, melyek szerint a fogyasztók elsősorban akkor vizsgálják meg az élelmiszer jelölését, a címkén szereplő információkat, ha valamire allergiásak, vegetáriánus életmódot folytatnak, vagy vallási okok miatt kíváncsiak az összetevőkre (Bandara et. al, 2016). Mindezek alapján érdemes tehát megvizsgálni a kistermelői termékekre, ezen belül is az ökológiai élelmiszerekre vonatkozó jelölési szabályokat, valamint a címke szerepét a vásárlói döntéshozatalban. A cikk célja a fentieknek megfelelően annak vizsgálata, hogy mennyire fontosak a közvetlen termelői-fogyasztói kapcsolatok a bioélelmiszereket fogyasztók körében, illetve helyettesíti-e ez a kapcsolat az élelmiszercímkét? További érdekes, címkézéshez kapcsolódó kérdés, hogy milyen összetevőket tartanak veszélyesnek a bioélelmiszereket fogyasztók? A kutatás módszere a szakirodalmi vizsgálat mellett a személyes megkérdezés és egy önkényesen kiválasztott minta papír alapú kérdőíves vizsgálata volt.
Hivatkozások
Ai, C. L., Swee, H. A. (2001): He who knows most says least, but says best: An information overload perspective. in: Tidwell P. M., Muller T. E. (eds.): Asia Pacific Advances. Consumer Research. Vol. 4, Provo, UT : Association for Consumer Research, 60-66. p. in Lehota - Rácz (2013)
Bandara, B. E. S., De Silva, D. A. M., Maduwanthi, B.C.H., Warunasinghe, W.A.A. I. (2016): Impact of food labeling information on consumer purchasing decision: with special reference to faculty of Agricultural Sciences, International Conference of Sabaragamuwa University of Sri Lanka 2015 (ICSUSL 2015), Procedia Food Science 6 ( 2016 ) 309 – 313
Brávácz I. (2015): Az élelmiszerfogyasztói magatartás két dimenziója: az egészség- és a környezettudatosság, PhD Értekezés, SZIE, Gödöllő, 2015
Haas, R, Sterns, J., Meixner, O.; Nyob, D-I.; Traar V. Do US Consumers’ Perceive Local and Organic Food Differently? An Analysis Based on Means‐End Chain Analysis and Word Association. Int. J. Food System Dynamics 2013, 4(3): 214‐226
Hungária Öko Garancia (2018): Ökológiai termékek kereskedelme. Letöltés dátuma: 2018.03.24. http://www.okogarancia.hu/pdf/INFO-06_ivrev03_17-05-18_ker.pdf
InternationalMarketsBureau Canada (2013): The Hungarian ConsumerBehaviour, Attitudes andPerceptions TowardFood Products, Market Analysis Report, January 2013
Jakopánecz, E. (2015): Élelmiszer-vásárlási tudatosságés fogyasztói ellenállásra való hajlandósága magyar felnőtt lakosság körében. Dr. Törőcsik Marketing InspirációFogyasztói Magatartás Kutató Intézet, WHO Egészség Világnap, Élelmiszerbiztonság konferencia, 2017. április 7
Kassai, Zs., Káposzta, J., Ritter, K., Dávid, L., Nagy, H., Farkas, T. (2016): The territorial significance of food hungaricums: the case of pálinka. Romanian Journal of Regional Sciences 2016. Vol.10. No. 2. ISSN 1843-8520 pp. 64.84. http://www.rrsa.ro/rjrs/rjrs.swf
Lehota, J., Rácz, G. (2013): Az élelmiszer-információk vásárlási döntést befolyásoló szerepének változása a fenntarthatóság trendjének hatására. http://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/kautzkiadvany2013/marketing/lehota_racz.p df
Loureiro, M., L., Mccluskey, J., J., Mittelhammer, R., C. (2002): Will consumers pay a premium for eco-labeled apples?. Journal of Consumer Affair. 2002/8. 203-219. p., in Lehota – Rácz (2013)
Medián (2013) Attitudes towards the social effects of food purchasing. Report for ESSRG. Manuscript in Hungarian in Kneafsey et. al., 2013
NÉBIH (2015): Az élelmiszerjelöléssel kapcsolatos új előírások, a gyakorlati megvalósulásuk tapasztalatai. Letöltés dátuma: 2018.03.24. http://www.nak.hu/images/Kamara/Letoltheto/NAK_orszagjaras_jelolesi_eload%C3% A1s_teljes_PDF.pdf
Sabbe, S, Verbeke, W., Van Damme, P. (2009): Perceived Motives, Barriers and Role of Labelling Information on Tropical Fruit Consumption: Exploratory Findings. Journal of Food Products Marketing. 15(2). 119-138.p. in Lehota – Rácz (2013)
Szakály, Z., Szigeti, O. (2012): Közösségi marketing az élelmiszer-gazdaságban. In: Szakály, Z., Szente, V. (2012, szerk.): Agrártermékek közvetlen értékesítése, marketingje. Szaktudás Kiadó, Budapest, 2012, 16-29. o
Szente, V., Torma, D. (2015): Organic Food Purchase Habits in Hungary. Journal of Economic Development, Environment and People Volume 4, Issue 1, 2015.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Nagyné Pércsi Kinga
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
