The Touristic Importance of Gyula Region in the New Destination Structure Defined in 2020

From Past to Present

Authors

  • Róbert Bagdi University of Debrecen, Faculty of Economics and Business, Szolnok Campus, 5001 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14., Hungary
  • Anita Mondok University of Debrecen, Faculty of Economics and Business, Szolnok Campus, 5001 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14., Hungary

DOI:

https://doi.org/10.33568/rbs.4972

Keywords:

destination, tourism development, tourism region

Abstract

The management system and organisational structure of national tourism fundamentally was renewed in Hungary in 2016, which had several new elements. The five determined ’important tourism development areas’ as destinations became the new frame for developing tourism in 2016 and 2017. Destination system was also renewed in 2020, when not only the official names and territorial range were overviewed, but also eleven destinations were created and six new ones were determined. Among these destinations the Gyula region consists of the least number of settlements only two (Gyula and Békéscsaba). The article focuses on the research questions of what processes and events led to the creation of the current tourist offer of the two municipalities of Gyula tourist region and how the area performed in the years 2020-2022. By examining the socio-economic changes in the two settlements after the Second World War, the roots of the current level of tourism development are explored. The analysis of the statistical data series available from the Central Statistical Office and the National Tourism Data Supply Centre are used to analyse the specificities of the period 2020-2022. Since the two cities have different tourist characteristics, they cannot be considered major competitors, and in fact Békéscsaba’s dominant position in business tourism can be well complemented by the spa services offered in Gyula. In both municipalities surveyed, tourism operators faced challenges due to travel restrictions resulting from the COVID pandemic, but the dominant domestic visitor share in the tourist area meant that guests returned quickly after the closures.

Author Biography

  • Róbert Bagdi, University of Debrecen, Faculty of Economics and Business, Szolnok Campus, 5001 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14., Hungary

    corresponding author
    bagdi.robert@econ.unideb.hu

References

Aubert, A., Barcza, A., Gonda, T., Horváth, Z., & Pálfi, A. (2017). Paradigmaváltás(ok) a magyarországi turisztikai desztinációk fejlesztésében és menedzselésében. Turizmus Bulletin, 17(1–2), 15–25. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2017v17n1-2.2

behir.hu (2023). Van-e már nyomvonala az M44-es autóút országhatárig tartó szakaszának? https://behir.hu/m44

Bereczky, S. (1968). Gyula, az ébredő város. Békési Élet, 3(1), 404–412.

Béres-Virág, Á. & Vinogradov, Sz. (2018). A turizmus területi egyenlőségei. In: Dinya, L. & Baranyi, A. (Eds.), XVI. International Scientific Days. „Fenntarthatósági kihívások és válaszok” (pp. 377–384). Gyöngyös: Eszterházy Károly University.

Bujdosó, Z. & Pénzes, J. (2012). The spatial aspects and distribution of the touristic development resources in the border microregions of Hungary. In: Pénzes, J. & Radics, Zs. (Eds.) Roma Population on the Peripheries of the Visegrad Countries. Spatial Trends and Social Challenges (pp. 226–239). Didakt.

CsabaPark (2024). Fejlesztés. https://www.csabapark.com/fejlesztes

Csizmadia, N. (2001). Területfejlesztés és turizmus kapcsolatrendszere - A Dél-alföldi régió turizmusfejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdései. Turizmus Bulletin, 5(3), 95–110.

Dusek, T. (2010). A vasúthálózat 2009. évi változásának hatása a vasúti elérhetőségre. Területi Statisztika, 50(6), 616–629.

Erdősi, F. (1991). Magyarország belföldi közlekedési kapcsolati rendszerének főbb területi-települési jellemzői. (A közhasználatú személyközlekedés alapján.) Földrajzi Értesítő, 40(3–4), 265–295.

Hungarian Central Statistical Office (2023). Capacity of tourist accommodation establishments per month; Tourist accommodation occupancy ratios. https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?&lang=en

Hungarian Tourism Agency (2023). Selected tourism dataset on personal request (Gyula tourism region). (The dataset is not accessible on websites. The source of data is the National Tourism Data Centre)

Gyulai Hírlap (2021, August 24). Gyula város komplex turisztikai fejlesztése. https://www.gyulaihirlap.hu/139890-gyula-varos-komplex-turisztikai-fejlesztese

Gyulai Hírlap (2023, August 10). Letették a megújuló Százéves cukrászda és Ladics-ház alapkövét. https://www.gyulaihirlap.hu/150835-letettek-a-megujulo-szazeves-cukraszda-es-ladics-h

gyulaikastely.hu (2024). Állandó kiállítás. https://gyulaikastely.hu/fooldal/allando-kiallitas/

igyutazunk.hu (2023). MTÜ turisztikai trendriport, Gyula és térsége turisztikai térség, 2022. https://igyutazunk.hu/cikkek/mtu-turisztikai-trendriport-gyula-es-tersege-turisztikai-terseg-2022

Kis, F. & Bagdi, R. (2022). Gyula és térsége turisztikai jelentősége a 2020. évben meghatározott új desztinációs szerkezetben. Acta Carolus Robertus, 12(1), 39–52. https://doi.org/10.33032/acr.2862

Kiss, J. P. & Bajmóczy, P. (2001). Városi funkciójú központok és vonzáskörzeteik az Alföldön. Tér és társadalom, 15(1), 65–89. http://doi.org/10.17649/TET.15.1.788

Kovács, Cs. & Bajmóczy, P. (2001). Magyarország határmenti területeinek vizsgálata a keleti és a délkeleti határon. In: Dormány, G., Kovács, F., Péti, M. & Rakonczai, J. (Eds.). A földrajz eredményei az új évezred küszöbén: Magyar Földrajzi Konferencia. (pp. 1-14). University of Szeged.

Köbli, Á. (2018). Nemzetközi jelentőségű fürdővárosaink komplex fejlesztési lehetőségei a fenntarthatóság jegyében. [PhD thesis, University of Pécs]. Pécsi Egyetemi Archívum. https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/23134

Magyar Távirati Iroda (MTI) (2022, March 30). Megkezdődik az M44-es gyorsforgalmi út utolsó szakaszának építése. https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/megkezdodik-az-m44-es-gyorsforgalmi-ut-utolso-szakaszanak-epitese-1180410

Michalkó, G. (2007). Magyarország modern turizmusföldrajza. Dialóg Campus Kiadó.

Minister for Construction and Transport (2023). Felfüggesztett beruházások. https://www.parlament.hu/irom42/04063/04063-0001.pdf

Mondok, A. (2023). Szállodai költségtakarékosság és/vagy utazói élmény? Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 18(Különszám), 335-344. https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.kulonszam.335-344

Mosolygó, L. (1975). Adalékok Gyula város idegenforgalmi földrajzához. Békési Élet, 10(1), 55–65.

Munkácsy Mihály Múzeum (2024a). A Múzeum története. https://munkacsy.hu/muzeum/muzeum-tortenete

Munkácsy Mihály Múzeum (2024b). A Munkácsy 180 emlékév nyitánya. https://munkacsy.hu/hirek/a-munkacsy-180-emlekev-nyitanya

Nagy, É. (2019, December 26). Időutazás Gyulán – 15 évvel ezelőtt adták át a Gyula és Békéscsaba közötti négysávos utat. https://www.gyulaihirlap.hu/128676-idoutazas-gyulan--15-evvel-ezelott-adtak-at-a-gyul

Nagy, G. (2011). Gyula – város a határon. A központi funkciók átnyúló hatása. Tér és Társadalom, 25(4), 127–147. https://doi.org/10.17649/TET.25.4.1885

netjogtar.hu (2023). 2003. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0300128.tv

Pénzes, J. (2013). The dimensions of peripheral areas and their restructuring in Central Europe. Hungarian Geographical Bulletin, 62(4), 373–386.

Pénzes, J. (2014). Periférikus térségek lehatárolása – dilemmák és lehetőségek. Didakt Kiadó.

Radics, Zs., Pénzes, J. & Molnár, E. (2011). The spatial aspects of the resource allocation of the regional operation programmes. In: Kozma, G. (Ed.) New Results of Cross-Border Co-Operation. (pp. 119-126). Didakt.

Szabó, Z. (2015). A gyógyvízre alapozott fürdőváros-fejlesztések lehetőségei. [PhD thesis, Kaposvár University]. MTA Könyvtár és Információs Központ. https://doi.org/10.17166/KE.2015.010

Szűcs, M. (2005). A magyarországi gyógyfürdők versenyképessége – Egy magyar és egy osztrák létesítmény összehasonlító elemzése. Turizmus Bulletin, 9(3), 42–48.

Tánczos-Szabó, L. (1976). Békéscsaba tercier funkciói. In: Tóth, J. (Ed.) Békéscsaba földrajza. (pp. 295–369). Békéscsaba Város Tanácsa.

Teleki, J. (2009). Gyorsforgalmi, terelőúton. Új Néplap, (May 21), 3. https://library.hungaricana.hu/hu/view/SzolnokMegyeiNeplap_2009_05/?pg=266&layout=s

termalfurdo.hu (2015, December 17). Ezek a legnépszerűbb termálfürdős települések. https://www.termalfurdo.hu/furdozes/ezek-a-legnepszerubb-termalfurdos-telepulesek-4640

termalonline.hu (2015). A 10 legnépszerűbb termálfürdős település 2014-ben. https://termalonline.hu/termal-hirek/10-legnepszerubb-termalfurdos-telepules-2014-ben

termalonline.hu (2022, August 11). Milliárdos fejlesztés valósult meg a Gyulai Várfürdőben. https://termalonline.hu/termal-hirek/milliardos-fejlesztes-valosult-meg-a-gyulai-varfurdoben

Tóth, J. (1977). Gondolatok a közép-békési centrumok koordinált fejlesztésének szükségességéről és lehetőségeiről. Békési Élet, 12(3), 339-347.

Tóth, J. (1980). Összegző megjegyzések a közép-békési centrumok koordinált fejlesztése kérdésében folytatott vitához. Békési Élet, 15(2), 214–224.

turizmus.com (2020, February 12). Ezek a magyar települések voltak a legnépszerűbb úti célok 2019-ben. https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/legnepszerubb-magyar-uti-celok-telepulesek-toplistaja-1168638

turizmus.com (2021a, March 10). Top 30 hazai turisztikai település 2020-ban: átrendeződött a rangsor. https://turizmus.com/desztinaciok/top-30-hazai-turisztikai-telepules-2020-ban-1173913

turizmus.com (2021b, March 16). Öt éve nyitott meg a gyulai Almásy-kastély. https://turizmus.com/desztinaciok/ot-eve-nyitott-meg-a-gyulai-almasy-kastely-1173960

turizmus.com (2021c, October 13). Átadták a gyulai Almásy-kastély Stefánia-szárnyát. https://turizmus.com/desztinaciok/atadtak-a-gyulai-almasy-kastely-stefania-szarnyat-1177588

turizmus.com (2023, July 24). Ezek voltak a legnépszerűbb hazai turisztikai települések 2022-ben. https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/ezek-voltak-a-legnepszerubb-hazai-turisztikai-telepulesek-2022-ben-1187838

turizmusonline.hu (2012, August 8). Magyarország leglátogatottabb települései 2011-ben. http://turizmusonline.hu/cikk/magyarorszag_leglatogatottabb_telepulesei_2011_ben

turizmusonline.hu (2018, March 8). Kiemelt turisztikai térség lehet Gyula és Békéscsaba? http://turizmusonline.hu/belfold/cikk/viharos_fejlodes_bekesben

varfurdo.hu (2023). The history of the Castle Spa. https://varfurdo.hu/en/gyulai-varfurdo-tortenet-m222

Vajda, R. & Vadas, V. (1990). Magyarország gyógyidegenforgalma I-II. Budapest: Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Vállalat.

Veselicz, A. (2021). Településfejlesztés Békéscsabán 2004-től napjainkig. Településföldrajzi Tanulmányok, 10(1–2), 152–165.

visitgyula.com (n.d.). Tourist Destination Management Organisation in Gyula. https://www.visitgyula.com/szakmai-oldalak/gyulai-turisztikai-desztinacio-menedzsment-szervezet

Downloads

Published

2024-07-17

How to Cite

The Touristic Importance of Gyula Region in the New Destination Structure Defined in 2020: From Past to Present. (2024). REGIONAL AND BUSINESS STUDIES, 16(1), 51-64. https://doi.org/10.33568/rbs.4972