A fenntartható ellátási láncok rövidítése Magyarországon és Európában
DOI:
https://doi.org/10.33038/jcegi.4858Kulcsszavak:
Magyarország, Európai Unió, ellátási láncok, COVID-19, fenntarthatóságAbsztrakt
A tanulmány a COVID-19 járvány nyomán fellépő ellátási zavarok, valamint az orosz-ukrán háború következtében jelentkező elsősorban energiabiztonsági kihívások hatását vizsgálja a fenntarthatósági szempontok átértkélődése, valamint az európai zöld átmenet, különösen a megújuló energiaforrások potenciális startégiai jelentősége szempontjából. A hosszú ellátási láncok az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság szempontjából indokolt rövidítése, valamint a fenntarthatósági szempontok gazdasági érvényesítése egyre jelentősebb figyelmet kap a szakmai diskurzusban és számos vitát generál. A polémia mögött húzódó egyik fő feszültséget a rövid távú gazdasági érdekek és a hosszú távú fenntarthatósági, valamint a környezeti szempontok közötti ellentétek jelentik. Ezen érdekek ugyanis gyakran szemben állnak egymással, amelynek hátterében az ellátási láncok rövidítése körüli szakmai vita releváns betekintést nyújt. A COVID-19 nyomán fellépő ellátási zavarok azonban az ellátásbiztonság felértékelődését kiváltva az ellátási stratégiájuk újragondolására késztettek számos gazdasági szereplőt. Az ellátásbiztonság növekvő jelentősége megjelenik felmérésekben, szakértői elemzésekben és gazdaságstratégiai dokumentumokban is. Az orosz-ukrán háború okozta energetikai kihívások pedig az uniós energiastratégia reformjára ösztönözték a gazdaságpolitikai döntéshozókat. Az energiabiztonsággal kapcsolatban megtapasztalt kockázatok ugyanis megmutatták a külső fosszilis forrásból származó energiahordozóktól való függésből származó kockázatokat. A cikk a szakmai vita és releváns szakértői elemzések, uniós stratégiai dokumentumok szakirodalmi elemzésével és az uniós energiafüggőség főbb mutatószámainak segítségével arra a kérdésre keresi a választ, hogy a rövid távú gazdasági és a hosszabb távú fenntarthatósági érdekek miképpen egyeztethetőek össze a COVID-19 és az orosz-ukrán háború során fellépő ellátási zavarok tapasztalatainak a tükrében. Az uniós energiapolitika átszervezése bizonyítja, hogy szükség esetén lehetséges akár gyorsan nagy átalakításokat is megvalósítani komplex rendszerekben. Ezen események tapasztalatai a szakmai diskurzus felélénkülésén túl az európai zöld átmenetnek is lendületet adhatnak, ugyanis a saját megújuló erőforrásokra építő, zöld Európa rugalmasan alkalmazkodóképes lehet a jövő kihívásaival szemben. Ez pedig összhangban van mind a gazdasági, mind a környezetvédelmi célokkal. A kutatás arra a fő következtetésre jut, hogy az EU megújuló energiaforrásokra történő sikeres átállása a környezetvédelmi célok elérése mellett az energiafüggőség mérséklésén keresztül hozzájárulhat a külső kockázatok csökkentéséhez, valamint saját energiaforrásokkal nyújtott energiabiztonság hozzájárul a reálgazdaság növekedéséhez, ezzel együtt az EU geopolitikai helyzetének erősödéséhez.
Hivatkozások
ALICKE, K. – AZCUE, X. – BARRIBALL, E. (2020): Supply chain recovery in coronavirus times – plan for now and the future. https://www.McKINSEY.com/business-functions/operations/our-insights/supply-chain-recovery-in-coronavirus-times-plan-for-now-and-the-future#. (Accessed: 2023.10.03.)
BAKER MCKENZIE (2020): Beyond COVID-19 Supply Chain Resilience Holds Key to recovery. https://www.bakermckenzie.com/-/media/files/insight/publications/2020/04/covid19-global-economy.pdf?la=en (Accessed: 2023.06.27.)
BOTOS, SZ. – FELFÖLDI, J. – VÁRALLYAI, L. – PÉNTEK, Á. – SZILÁGYI, R. (2018): Analysis the advanced ict usage of the hungarian sme sector for preparing a domestic agri-food research. Apstract - Applied Studies in Agribusiness and Commerce Vol. 11. No. (3-4) pp. 147–154. https://doi.org/10.19041/APSTRACT/2017/3-4/20
BRENTON, P. – FERRANTINO, M. J. – MALISZEWSKA, M. (2022): Reshaping Global Value Chains in Light of COVID-19: Implications for Trade and Poverty Reduction in Developing Countries. Washington, DC: World Bank. 167p. http://hdl.handle.net/10986/37032 License: CC BY 3.0 IGO (Accessed: 2023.09.30.)
BRUNEL, C. (2017): Pollution Offshoring and Emission Reductions in European and US Manufacturing. In: Environmental and Resource Economics 68(3): pp.621–641. https://doi.org/10.1007/s10640-016-0035-1
CAMBRIDGE ECONOMICS (2018): Oil Dependency in the EU. https://www.camecon.com/wp-content/uploads/2020/07/2018-TE-Oil-Dependency-report.pdf (Accessed: 2023.05.22)
CHOI, J. Y. – YU, E. S. H. (2018): International Outsourcing, Environmental Costs, and Welfare. In: Asian Development Bank Institute, Working Paper No. 848. 16p. https://www.adb.org/sites/default/files/publication/428606/adbi-wp848.pdf (Accessed: 2023.06.16.)
CZIFRUSZ, M. (2021): A COVID-19-válság és a térbeli munkamegosztás változásai Magyarországon. Területi Statisztika, 61(3), pp. 320–336. https://doi.org/10.15196/TS610303
EBRD – EUROPEAN BANK FOR RECONSTRUCTION AND DEVELOPMENT (2022a): In the shadow of the war – The economic fallout from the war on Ukraine. EBRD, London. https://www.ebrd.com/rep-ukraine-war-310322.pdf (Accessed: 2023.10.12.)
DE VET, J. M. – NIGOHOSYAN, D. – NÚÑEZ FERRER, J. – GROSS, A-N. – KUEHL, S. – FLICKENSCHILD, M. (2021): Impacts of the COVID-19 pandemic on EU industries. ISBN 978-92-846-7937-9. https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2021/662903/IPOL_STU(2021)662903_EN.pdf (Accessed: 2023.06.27.)
EBRD – EUROPEAN BANK FOR RECONSTRUCTION AND DEVELOPMENT (2022b): Business Unusual. EBRD, London. ISBN:978-1-898802-54-9 https://www.ebrd.com/documents/oce/transition-report-202223-pdf.pdf (Accessed: 2023.10.13.)
EUGO (2022): Doing Business in Hungary. http://eugo.gov.hu/doing-business-hungary (Accessed: 2023.06.27.)
EUROPEAN COMISSION (2020a): Making Europe’s businesses future-ready: A New Industrial Strategy for a globally competitive, green and digital Europe. Press Release, EUROPEAN COMISSION. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_416 (Accessed: 2023.06.27.)
EUROPEAN COMISSION (2020b): A New Industrial Strategy for Europe. https://commission.europa.eu/document/a0dfe54f-f8bb-46f7-8828-d58c1cd8efa8_en (Accessed: 2023.06.27.)
EUROPEAN COMMISSION (2022c): REPowerEU: A plan to rapidly reduce dependence on Russian fossil fuels. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_22_3131 (Accessed: 2023.10.14.)
EUROPEAN COMMISSION (2022d): Recovery and Resilience Facility. https://commission.europa.eu/business-economy-euro/economic-recovery/recovery-and-resilience-facility_en#the-recovery-and-resilience-facility (Accessed: 2023.10.14.)
EUROPEAN COMMISSION (2022e): REPowerEU at a glance. https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal/repowereu-affordable-secure-and-sustainable-energy-europe_en (Accessed: 2023.10.15.)
EUROPEAN COUNCIL (2023): Impact of sanctions on the Russian economy. https://www.consilium.europa.eu/en/infographics/impact-sanctions-russian-economy/ (Accessed: 2023.10.03.)
EUROPEAN ENVIRONMENTAL AGENCY, EEA (2023): Share of Energy Consumption from Renewable Sources in Europe. https://www.eea.europa.eu/ims/share-of-energy-consumption-from (Accessed: 2023.10.15.)
EUROPEAN PARLIAMENT'S COMMITTEE ON INTERNATIONAL TRADE (2021): Post Covid-19 value chains: options for reshoring production back to Europe in a globalised economy. ISBN 978-92-846-7832-7 https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2021/653626/EXPO_STU(2021)653626_EN.pdf (Accessed: 2023.06.27.) doi: 10.2861/118324
EUROSTAT (2023a): Oil and petroleum products - a statistical overview. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Oil_and_petroleum_products_-_a_statistical_overview#Imports_of_crude_oil (Accessed: 2023.10.03.)
EUROSTAT (2023b): Energy imports dependency. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NRG_IND_ID__custom_7659462/default/table?lang=en (Accessed: 2023.10.03.)
EUROSTAT (2023c): Imports of oil and petroleum products by partner country https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NRG_TI_OIL__custom_7659503/default/table?lang=en (Accessed: 2023.10.03.)
FEDERAL MINISTRY FOR ECONOMIC AFFAIRS AND ENERGY OF GERMANY [BMWI] (2019): Industrial strategy 2030. Made in Germany. Federal Ministry for EconomicAffairs and Energy (BMWi). https://www.bmwk.de/Redaktion/EN/Publikationen/Industry/industrial-strategy-2030.html (Accessed: 2023.06.18)
GELEI, A. (2010): Az ellátási lánc menedzsmentje. In: Czakó Erzsébet – Reszegi László (Eds.) (2010): Nemzetközi vállalatgazdaságtan. pp. 413–441. Alinea Kiadó, Budapest.
GEREFFI, G. – LUO, X. (2014): Risks and opportunities of participation in global value chains. Policy Research Working Paper No. 6847. World Bank. 25p https://doi.org/10.1596/1813-9450-6847
GYÖRGY, L. (2019): Creating Balance – The Mission of Economic Policy. Budapest, Századvég Foundation. 295p ISBN 978-615-5164-46-0. pp.154–165.
HARVARD UNIVERSITY (2023): Center for International Development: The Atlas of Economic Complexity. https://atlas.cid.harvard.edu/rankings (Accessed: 2023.10.03.)
HAUSMANN, R. (2020): A globális ellátási láncok átalakulása a feldolgozóiparban a koronavírus-járvány következtében. HITELINTÉZETI SZEMLE / FINANCIAL AND ECONOMIC REVIEW, 19 (3). pp. 130–152. ISSN 1588–6883 https://doi.org/10.25201/HSZ.19.3.130153
INTERNATIONAL ENERGY AGENCY (2022): Hungary 2022. IEA, Paris https://www.iea.org/reports/hungary-2022, License: CC BY 4.0 (Accessed: 2023.10.04.)
JAVORCIK, B. (2020): ‘Global supply chains will not be the same in the post-COVID-19 world‘, in Baldwin, R and S Evenett (Eds.), COVID-19 and Trade Policy: Why Turning Inward Won’t Work, CEPR Press, Paris & London. pp.111–116. ISBN: 978-1-912179-30-5 https://cepr.org/publications/books-and-reports/covid-19-and-trade-policy-why-turning-inward-wont-work (Accessed: 2023.10.13.)
KIM, M. – CHAI, S. (2017a): The impact of supplier innovativeness, information sharing and strategic sourcing on improving supply chain agility: Global supply chain perspective. In: International Journal of Production Economics, Volume 187 pp. 42–52 https://doi.org/10.1016/j.ijpe.2017.02.007
KIM, M. – CHAI, S. (2017b): Implementing Environmental Practices for Accomplishing Sustainable Green Supply Chain Management. Sustainability, Volume 9, pp. 1–17. https://doi.org/10.3390/su9071192
KLAUSMANN-DINYA, A. – DINYA, L. (2021). Társadalmi marketing feladatok a komplex fenntarthatósági kihívások kapcsán. Journal of Central European Green Innovation, 9(2), 3–18. https://doi.org/10.33038/jcegi.2908
KOLTAI, T. (2006): Termelésmenedzsment. Typotex, Budapest. 279 p
KOVÁCS, S. – LUX, G. – PÁGER, B. (2017): A középvállalatok szerepe a feldolgozóiparban: egy magyarországi kutatás első eredményei. Területi Statisztika. 57. évf. 1. sz. pp. 52–75. https://doi.org/10.15196/TS570103
LENGYEL, P. – BAI, A. – GABNAI, Z. – MUSTAFA, O.M.A. – BALOGH, P. – PÉTER, E. – TÓTH-KASZÁS, N. – NÉMETH, K. (2021): Development of the Concept of Circular Supply Chain Management—A Systematic Review. Processes, 9(10), 1740. https://doi.org/10.3390/pr9101740
LUX, G. (2017a): A külföldi működőtőke által vezérelt iparfejlődési modell és határai Közép-Európában. Tér és Társadalom, 31(1) sz. pp. 30–52. https://doi.org/10.17649/tet.31.1.2801
LUX, G. (2017b): Újraiparosodás Közép-Európában. Studia Regionum. Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs. 327p
MCKIBBIN, W. – FERNANDO, R. (2020): The Global Macroeconomic Impacts of COVID-19: Seven Scenarios. In: Asian Economic Papers 20(2) pp.1–55. https://doi.org/10.1162/asep_a_00796 https://www.brookings.edu/wp-content/uploads/2020/03/20200302_COVID19.pdf (Accessed: 2023.10.15.)
MCKINSEY & COMPANY (2020): Repülőrajt – A magyar gazdaság növekedési pályája 2030-ig. McKINSEY & Company, Budapest. https://www.McKINSEY.com/~/media/McKINSEY/Locations/Europe%20and%20Middle%20East/Hungary/ Our%20Insights/Flying%20start%20Powering%20up%20Hungary%20for%20a%20decade%20of%20growth/McKINSEY-Hungary-2030-Report-HU.pdf (Accessed: 2023.10.03.)
MIROUDOT, S. (2020): Resilience versus robustness in global value chains: Some policy implications‘, in Baldwin, R and S Evenett (eds), COVID-19 and Trade Policy: Why Turning Inward Won’t Work, CEPR Press, Paris & London. pp.117–130. ISBN: 978-1-912179-30-5 https://cepr.org/publications/books-and-reports/covid-19-and-trade-policy-why-turning-inward-wont-work (Accessed: 2023.10.14.).
MOLLENKOPF, D. – STOLZE, H. J. – TATE, W. L. – MURFIELD, M. L. (2010): Green, lean, and global supply chains. In: International Journal of Physical Distribution & Logistics Management, Vol. 40, No. 1–2. pp. 14–41. https://doi.org/10.1108/09600031011018028
OECD (2021): Towards a more resource-efficient and circular economy – The role of the G20. A background report prepared for the 2021 G20 Presidency of Italy. https://www.oecd.org/environment/waste/OECD-G20-Towards-a-more-Resource-Efficient-and-Circular-Economy.pdf (Accessed: 2023.06.27.)
OLÁH, J. – ERDEI, E. – POPP, J. (2021): Fenntartható folyékony bioüzemanyagok kilátásai. Journal of Central European Green Innovation, 9(1), 13–29. https://doi.org/10.33038/jcegi.2648
OLÁH, J. – POPP, J. (2022). Sustainable Liquid Biofuels (Bioethanol, Biodiesel) Production and Their Multifunctional Impacts. Journal of Central European Green Innovation, 10(1), 3–20. https://doi.org/10.33038/jcegi.3276
PECK, H. (2007): Reconciling supply chain vulnerability, risk and supply chain management. International Journal of Logistics Research and Applications 9(2), pp.127–142. https://doi.org/10.1080/13675560600673578
PETERSON INSTITUTE FOR INTERNATIONAL ECONOMICS (2023): https://www.piie.com/blogs/realtime-economics/russias-war-ukraine-sanctions-timeline (Accessed: 2023.05.22)
POUNDER, P. (2013): A Review of Supply Chain Management and Its Main External Influential Factors. Supply Chain Forum. Vol. 14 No. 3. pp. 42–50. https://doi.org/10.13140/2.1.3787.3289
RABBI, M.F. – POPP, J. – MÁTÉ, D.– KOVÁCS, S. (2022): Energy Security and Energy Transition to Achieve Carbon Neutrality. Energies 2022, 15(21), 8126. https://doi.org/10.3390/en15218126
RADOVIĆ-MARKOVIĆ, M. – BRNJAS, Z. – SIMOVIĆ, V. (2019): The impact of globalization on entrepreneurship. Economic Analysis, 52(1), pp.56–68. https://doi.org/10.28934/ea.19.52.12.pp56-68
REUTERS (2022): Germany fires up extra coal power capacity to plug winter supplies. November 2, 2022. https://www.reuters.com/business/energy/germany-fires-up-extra-coal-power-capacity-plug-winter-supplies-2022-11-02/ (Accessed: 2023.10.14.)
SHIH, W. (2020a): Is it time to rethink globalized supply chains? MIT Sloan Management Review. https://sloanreview.mit.edu/article/is-it-time-to-rethink-globalized-supply-chains/ (Accessed: 2023.05.23.)
SHIH, W. (2020b): Global Supply Chains in a Post-Pandemic World: Companies Need to Make Their Networks More Resilient. Here’s How. Harvard Business Review Vol. 98, No. 5 (September–October 2020). pp.82–89. https://hbr.org/2020/09/global-supply-chains-in-a-post-pandemic-world (Accessed: 2023.06.20.)
SZALAVETZ, A. (2018a): Úton az energiahatékonyságtól az energiarugalmasságig. Magyarországi iparvállalatok tapasztalatai. Vezetéstudomány, 49(6) pp. 13–21. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.06.02
SZALAVETZ, A. (2018b): Digitális átalakulás és fenntarthatóság. In: KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, 65 (10). pp. 1067–1088. ISSN 0023-4346. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.10.1067
TSENG, M. L.– WU, K. J.– HU, J.– WANG, C. H. (2018): Decision-making model for sustainable supply chain finance under uncertainties. International Journal of Production Economics, Vol. 205. pp. 30–36. https://doi.org/10.1016/j.ijpe.
VAKHAL, P. (2020). Magyar kis- és középvállalkozások a globális értékláncokban. Külgazdaság, 64, 30–59. https://doi.org/10.47630/KULG.2020.64.5-6.30
VÖRÖS, J. (2018): Termelés- és szolgáltatásmenedzsment [Digital Edition] Budapest: Akadémiai Kiadó, 2018. ISBN: 978 963 454 216 2 https://doi.org/10.1556/9789634542162, (Accessed: 2023.10.13.)
WILLIAMSON, P. (2021): De-Globalisation and Decoupling: Post-COVID-19 Myths versus Realities. Management and Organization Review, 17 (1): pp.29–34. https://doi.org/10.1017/mor.2020.80
ZWOLINSKI, M. (2007): Sweatshops, choice, and exploitation. Business Ethics Quarterly, 17(4), pp. 689–727. https://doi.org/10.5840/beq20071745
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Journal of Central European Green Innovation
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
