Indoor Radon Activity Concentration Survey of Family Houses in Pest County

Authors

  • László Richard Fekti Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Műszaki Tudományi Doktori Iskola
  • László Székely Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Matematika és Természettudományi Alapok Intézet
  • Márk Horváth Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet
  • Gábor Géczi Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

DOI:

https://doi.org/10.33038/jcegi.3504

Keywords:

indoor, pollutant, radon, ventilation, air quality

Abstract

Thanks to the measures taken to prevent the coronavirus epidemic, we have spent more time indoors than before, for example in our homes. It is not only the airborne Covid-19 virus that affects our bodies, but also ionizing radiation from natural sources, higher carbon dioxide concentrations from the breathing of those staying indoors, or pollutants entering the air from our activities (cooking, smoking, etc.). In addition to the way of life of the residents, the structure of the buildings, the built-in boundary structures and the building engineering units (thermal energy production, ventilation) determine the quality of the indoor air.

In December 2019, we started a series of measurements aimed at determining the indoor radon concentration in the eastern part of Pest County, involving 24 family houses in 7 settlements. Our results clearly show the difference between the seasons, but differences can also be found between the architectural and building engineering solutions of the family houses.

Author Biographies

  • László Richard Fekti, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Műszaki Tudományi Doktori Iskola

    Fekti László Richard
    Projektfelelős, PhD hallgató
    MVM Paksi Atomerőmű Zrt./ Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Műszaki Tudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
    laszlo.richard.fekti@gmail.com

  • László Székely, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Matematika és Természettudományi Alapok Intézet

    Dr. Székely László PhD
    egyetemi docens, intézetigazgató
    Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Matematika és Természettudományi Alapok Intézet, Matematika és Modellezés Tanszék,
    2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
    szekely.laszlo@uni-mate.hu

  • Márk Horváth, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Dr. habil. Horváth Márk PhD
    egyetemi docens, csoportvezető
    Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Környezetanalitikai és Környezetmérnöki Tanszék, Környezetkémia Csoport
    2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
    horvath.mark.kalman@uni-mate.hu

  • Gábor Géczi, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Dr. habil. Géczi Gábor PhD
    egyetemi docens, csoportvezető
    Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Környezetanalitikai és Környezetmérnöki Tanszék, Környezettechnológia Csoport,
    2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
    geczi.gabor@uni-mate.hu

References

ABUMURAD, K.M. (2001): Chances of lung cancer due to radon exposure in Al-Mazar Al-Shamali, Jordan. Radiation Measurements, 34(1-6), 537–540. DOI: https://doi.org/10.1016/S1350-4487(01)00223-2

BAUMANN, M. (szerk) (2009): Épületenergetika. Segédlet. PTE Pollack Mihály Műszaki Kar, Pécs. 320p.

BÁNHIDI, L. – KAJTÁR, L. (2000): Komfortelmélet. Műegyetemi Kiadó, Budapest 436p.

BECKER, K. (2003): Health Effects of High Radon Environments in Central Europe: Another Test for the LNT Hypothesis? Nonlinearity in Biology, Toxicology, and Medicine. 1(1), 3–35. DOI: https://doi.org/10.1080/154014203908444

BUTKUS, D. – MORKÜNAS, G. – PILKYTE L.(2005): Ionizing radiation in buildings: Situation and dealing with problems. Journal of Environmental Engineering and Landscape Management, 13(2), 103–107. DOI: https://doi.org/10.3846/16486897.2005.9636853

DARBY, S. – HILL, D. – AUVINEN, A. – BARRIOS-DIOS, J. M. – BAYSSON, H. – BOCHICCHIO, F. – DEO, H. – FALK, R. – FORASTIERE, F. – HAKAMA, M. – HEID, I. – KREIENBROCK, L. – KREUZER, M. – LAGARDE, F. – MAKELAINEN, I. – MUIRGEAD, C. – OBERAIGNER, W. – PERSHAGEN, G. – RUANI-RAVINA, A. – RUOSTEENOJA, E. – ROSARIO, A. S. – TIRMARCHE, M. – TOMASEK, L. – WHITLEY, E. – WICHMANN, H. E. – DOLL, R. (2004): Radon in homes and risk of lung cancer: collaborative analysis of individual data from 13 European case-control studies. British Medical Journal 330, 223– 226. DOI: https://doi.org/10.1136/bmj.38308.477650.63

CSORDÁS, A. – TÓTH-BODROGI, E. – KOVÁCS, T. (2019): Beltéri radon felmérések a Pannon Egyetemen. Egyetemi Meteorológiai Füzetek, ELTE, 55–59. DOI: https://doi.org/10.31852/EMF.31.2019.055.059

CSORDÁS, A. – SZABÓ, K.Z. – SAS, Z. – KOCSIS, E. – KOVÁCS, T. (2021): Indoor radon levels in Hungarian kindergartens. J Radioanal Nucl Chem 328, 1375–1382. DOI: https://doi.org/10.1007/s10967-020-07501-1

FRONTCZAK, M. – WARGOCKI, P. (2011): Literature survey on how different factors influence human comfort in indoor environments. Building and Environment 46(4), 922–937. DOI: https://doi.org/10.1016/j.buildenv.2010.10.021

GÉCZI, G. – BENÉCS, J. – KRISTÓF, K. – HORVÁTH, M. (2018): High concentrations of radon and carbon dioxide in energy-efficient family houses without heat recovery ventilation. Journal of Environmental Engineering and Landscape Management, 26(1), 64–74. DOI: https://doi.org/10.3846/16486897.2017.1347095

GOYAL, R., KHARE, M., KUMAR, P. (2012): Indoor Air Quality: Current Status, Missing Links and Future Road Map for India. J Civil Environ Eng 2(118). DOI: https://doi.org/10.4172/2165-784X.1000118

HÁMORI, K. – TÓTH, E. – PÁL, L. – KÖTELES, G. – LOSONCI, A. – MINDA, M. (2006a): Evaluation of indoor radon measurements in Hungary. Journal of Environmental Radioactivity, 88, 189–198. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jenvrad.2006.02.002

HÁMORI, K. – TÓTH, E. – LOSONCI, A. – MINDA, M. (2006b): Some remarks on the indoor radon distribution in a country. Applied Radiation and Isotopes, 64(8), 859–863. DOI: https://doi.org/10.1016/j.apradiso.2006.02.098

HUSSEIN, Z.A. – JAAFAR, M.S. – ISMAIL, A.H. (2013): Measurements of Indoor Radon-222 Concentration inside Iraqi Kurdistan: Case Study in the Summer Season. J Nucl Med Radiat Ther 4(143). DOI: https://doi.org/10.4172/2155-9619.1000143

ICRP (1991): 1990 Recommendations of the International Commission on Radiological Protection. ICRP Publication 60. Ann. ICRP 21(1–3).

ICRP (1993): Protection Against Radon-222 at Home and at Work. ICRP Publication 65. Ann. ICRP 23(2).

KATONA, T. – KANYÁR, B. – SOMLAI, J. – MOLNÁR, Á. (2007): Determining 222Rn daughter activities by simultaneous alpha- and beta-counting and modeling. Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry 272(1), 69–74. DOI: https://doi.org/10.1007/s10967-006-6793-4

KNOLL, G.F. (2010): Radiation Detection and Measurement. John Wiley & Sons, Inc. 4th Edition 860p.

KÖTELES, GY. J., (2007): Radon Risk in Spas? CEJOEM 2007, 3(1), 3–16.

LÁZÁR, I. – TÓTH, E. – KÖTELES, G.J. – PUHÓ, E. – CZEIZEL, A.E. (2005): An inverse association between cancer mortality rate of women and residential radon in 34 Hungarian villages. Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry 266(1), 43–48. DOI: https://doi.org/10.1007/s10967-005-0866-7

MINDA, M. – TÓTH, GY. – HORVÁTH, I. – BARNET, I. – HÁMORI, K. – TÓTH, E. (2009): Indoor radon mapping and its relation to geology in Hungary. Environmental Geology, 57(3), 601–609. DOI: https://doi.org/10.1007/s00254-008-1329-6

MÜLLEROVÁ, M. – KOZAK, K. – KOVÁCS, T. – SMETANOVÁ, I. CSORDÁS, A. – GRADZIEL, D. – HOLY, K. – MAZUR, J. – MORAVCSIK, A. – NEZNAL, M. – NEZNAL, M. (2016): Indoor radon survey in Visegrad countries. Applied Radiation and Isotopes 110, 124–128. DOI: https://doi.org/10.1016/j.apradiso.2016.01.010

NIKL, I. (1996): The Radon Concentration and Absorbed Dose Rate in Hungarian Dwellings Radiat Prot Dosimetry 67(3), 225-228. DOI: https://doi.org/10.1093/oxfordjournals.rpd.a031821

NIKOLOPOULOS, D. – PETRAKI, E. – TEMENOS, N. – KOTTOU, S. – KOULOUGLIOTIS, D. – YANNAKOPOULOS, P.H. (2014a): Hurst Exponent Analysis of Indoor Radon Profiles of Greek Apartment Dwellings. J Phys Chem Biophys 4(6), 168. DOI: https://doi.org/10.4172/2161-0398.1000168

NIKOLOPOULOS, D. – KOTTOU, S. – LOUIZI, A. – PETRAKI, E. – VOGIANNIS, E. – YANNAKOPOULOS, P.H. (2014b): Factors Affecting Indoor Radon Concentrations of Greek Dwellings through Multivariate Statistics. J Phys Chem Biophys 4, 145. DOI: https://doi.org/10.4172/2161-0398.1000145

SOMLAI, J. – GORJÁNÁCZ, Z. – VÁRHEGYI, A. – KOVÁCS, T. (2006): Radon concentration in houses over a closed Hungarian uranium mine. Science of The Total Environment 367(2–3), 653–665. DOI: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2006.02.043

SZABÓ, K. ZS. – HORVÁTH, Á. – SZABÓ, CS. (2014a): Geogén radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén. Nukleon VII. 153, 9p.

SZABÓ, K.ZS. – JORDAN, GY. – HORVÁTH, Á. – SZABÓ, CS. (2014b): Mapping the geogenic radon potential: methodology and spatial analysis for Central Hungary. Journal of Environmental Radioactivity, 129, 107–120. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jenvrad.2013.12.009

SZABÓ, K.ZS. – JORDAN, GY. – SZABÓ, CS. – HORVÁTH, Á. – HOLM, Ó. – KOCSY, G. – CSIGE, I. – SZABÓ, P. – HOMOKI, ZS. (2014c): Radon and thoron levels, their spatial and seasonal variations in adobe dwellings – a case study at the great Hungarian plain. Isotopes in Environmental and Health Studies, 50(2), 211–225. DOI: https://doi.org/10.1080/10256016.2014.862533

SZERBIN, P. – KÖTELES, GY. – STÚR, D. (1994): Radon Concentrations in Rudas Thermal Bath, Budapest. Radiation Protection Dosimetry, 56(1-4), 319–321.

TÓTH, E. (1992): Radon a magyar falvakban. Fizikai Szemle 2, 44–49.

TÓTH, E. – LÁZÁR, I. – SELMECZI, D. – MARX, G. (1998): Lower cancer risk in medium high radon. Pathology and Oncology Research, 4(2), 125–129. DOI: https://doi.org/10.1007/BF02904706

TÓTH, E., HÁMORI, K. (2005): A lakótéri radonszint eloszlásról Fizikai Szemle 11, 375p.

UNSCEAR (2000): Sources and Effects of Ionizing Radiation. United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation 2000 Report to the General Assembly. 654 p.

VASILYEV, A. – YARMOSHENKO, I. (2016): Effect of energy-efficient measures in building construction on indoor radon in Russia. Radiat Prot Dosimetry, 174(3), 419–422. DOI: https://doi.org/10.1093/rpd/ncw149

ZEEB, H. – SHANNOUN, F. (2009): WHO handbook on indoor radon: a public health herspective. World Health Organization ISBN 978 92 4 154767 3, 94p.

/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet: Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről. Letöltés dátuma: 2022.10.24. forrás: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk15209.pdf

MSZ EN ISO 11665-1:2016 Magyar Szabvány. A környezeti radioaktivitás mérése. Levegő: radon-222, 1. rész: A radon és a rövid felezési idejű bomlástermékek eredete és az ehhez kapcsolódó mérési módszerek.

MSZ EN ISO 11665-1:2016 Magyar Szabvány. A környezeti radioaktivitás mérése. Levegő: radon-222, 5. rész Az aktivitáskoncentráció meghatározása folyamatos mérési módszerrel.

EN ISO 11665-1:2012 Measurement of radioactivity in the environment. Air: radon-222. Part 1: Origins of radon and its short-lived decay products and associated measurement methods.

EN ISO 11665-5:2012 Measurement of radioactivity in the environment. Air: radon-222. Part 5: Continuous measurement metho of the activity concentration.

Published

2022-12-13

Issue

Section

Cikk szövege

How to Cite

Indoor Radon Activity Concentration Survey of Family Houses in Pest County. (2022). Journal of Central European Green Innovation, 10(Suppl 1), 111-122. https://doi.org/10.33038/jcegi.3504