Családi házak beltéri radon aktivitás koncentráció felmérése Pest megyében
DOI:
https://doi.org/10.33038/jcegi.3504Kulcsszavak:
beltéri, szennyezőanyag, radon, szellőztetés, levegőminőségAbsztrakt
A koronavírus járvány megelőzésére hozott intézkedéseknek köszönhetően minden eddiginél többet töltöttünk zárt terekben, – például otthonainkban - mint korábban. Nem csak a levegőben terjedő Covid-19 vírus gyakorolt hatást szervezetünkre, hanem a természetes forrásokból származó ionizáló sugárzás, a bent tartózkodók légzéséből kialakuló magasabb széndioxid koncentráció vagy a tevékenységünkből (főzés, dohányzás, stb) levegőbe kerülő szennyező anyagok is. A bentlakók életvitelén kívül az épületek szerkezete, a beépített határolószerkezetek és az épületgépészeti egységek (hőenergia előállítás, szellőzés) határozzák meg a beltéri levegő minőségét.
2019 decemberében másféléves, Pest megye keleti részét érintő beltéri radonkoncentráció meghatározását célzó méréssorozatot indítottunk el 7 település 24 családiházának bevonásával. Eredményeink egyértelműen mutatják az évszakok közötti különbséget, de különbségek mutathatók ki a családiházak építészeti és épületgépészeti megoldásai között is.
Hivatkozások
ABUMURAD, K.M. (2001): Chances of lung cancer due to radon exposure in Al-Mazar Al-Shamali, Jordan. Radiation Measurements, 34(1-6), 537–540. DOI: https://doi.org/10.1016/S1350-4487(01)00223-2
BAUMANN, M. (szerk) (2009): Épületenergetika. Segédlet. PTE Pollack Mihály Műszaki Kar, Pécs. 320p.
BÁNHIDI, L. – KAJTÁR, L. (2000): Komfortelmélet. Műegyetemi Kiadó, Budapest 436p.
BECKER, K. (2003): Health Effects of High Radon Environments in Central Europe: Another Test for the LNT Hypothesis? Nonlinearity in Biology, Toxicology, and Medicine. 1(1), 3–35. DOI: https://doi.org/10.1080/154014203908444
BUTKUS, D. – MORKÜNAS, G. – PILKYTE L.(2005): Ionizing radiation in buildings: Situation and dealing with problems. Journal of Environmental Engineering and Landscape Management, 13(2), 103–107. DOI: https://doi.org/10.3846/16486897.2005.9636853
DARBY, S. – HILL, D. – AUVINEN, A. – BARRIOS-DIOS, J. M. – BAYSSON, H. – BOCHICCHIO, F. – DEO, H. – FALK, R. – FORASTIERE, F. – HAKAMA, M. – HEID, I. – KREIENBROCK, L. – KREUZER, M. – LAGARDE, F. – MAKELAINEN, I. – MUIRGEAD, C. – OBERAIGNER, W. – PERSHAGEN, G. – RUANI-RAVINA, A. – RUOSTEENOJA, E. – ROSARIO, A. S. – TIRMARCHE, M. – TOMASEK, L. – WHITLEY, E. – WICHMANN, H. E. – DOLL, R. (2004): Radon in homes and risk of lung cancer: collaborative analysis of individual data from 13 European case-control studies. British Medical Journal 330, 223– 226. DOI: https://doi.org/10.1136/bmj.38308.477650.63
CSORDÁS, A. – TÓTH-BODROGI, E. – KOVÁCS, T. (2019): Beltéri radon felmérések a Pannon Egyetemen. Egyetemi Meteorológiai Füzetek, ELTE, 55–59. DOI: https://doi.org/10.31852/EMF.31.2019.055.059
CSORDÁS, A. – SZABÓ, K.Z. – SAS, Z. – KOCSIS, E. – KOVÁCS, T. (2021): Indoor radon levels in Hungarian kindergartens. J Radioanal Nucl Chem 328, 1375–1382. DOI: https://doi.org/10.1007/s10967-020-07501-1
FRONTCZAK, M. – WARGOCKI, P. (2011): Literature survey on how different factors influence human comfort in indoor environments. Building and Environment 46(4), 922–937. DOI: https://doi.org/10.1016/j.buildenv.2010.10.021
GÉCZI, G. – BENÉCS, J. – KRISTÓF, K. – HORVÁTH, M. (2018): High concentrations of radon and carbon dioxide in energy-efficient family houses without heat recovery ventilation. Journal of Environmental Engineering and Landscape Management, 26(1), 64–74. DOI: https://doi.org/10.3846/16486897.2017.1347095
GOYAL, R., KHARE, M., KUMAR, P. (2012): Indoor Air Quality: Current Status, Missing Links and Future Road Map for India. J Civil Environ Eng 2(118). DOI: https://doi.org/10.4172/2165-784X.1000118
HÁMORI, K. – TÓTH, E. – PÁL, L. – KÖTELES, G. – LOSONCI, A. – MINDA, M. (2006a): Evaluation of indoor radon measurements in Hungary. Journal of Environmental Radioactivity, 88, 189–198. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jenvrad.2006.02.002
HÁMORI, K. – TÓTH, E. – LOSONCI, A. – MINDA, M. (2006b): Some remarks on the indoor radon distribution in a country. Applied Radiation and Isotopes, 64(8), 859–863. DOI: https://doi.org/10.1016/j.apradiso.2006.02.098
HUSSEIN, Z.A. – JAAFAR, M.S. – ISMAIL, A.H. (2013): Measurements of Indoor Radon-222 Concentration inside Iraqi Kurdistan: Case Study in the Summer Season. J Nucl Med Radiat Ther 4(143). DOI: https://doi.org/10.4172/2155-9619.1000143
ICRP (1991): 1990 Recommendations of the International Commission on Radiological Protection. ICRP Publication 60. Ann. ICRP 21(1–3).
ICRP (1993): Protection Against Radon-222 at Home and at Work. ICRP Publication 65. Ann. ICRP 23(2).
KATONA, T. – KANYÁR, B. – SOMLAI, J. – MOLNÁR, Á. (2007): Determining 222Rn daughter activities by simultaneous alpha- and beta-counting and modeling. Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry 272(1), 69–74. DOI: https://doi.org/10.1007/s10967-006-6793-4
KNOLL, G.F. (2010): Radiation Detection and Measurement. John Wiley & Sons, Inc. 4th Edition 860p.
KÖTELES, GY. J., (2007): Radon Risk in Spas? CEJOEM 2007, 3(1), 3–16.
LÁZÁR, I. – TÓTH, E. – KÖTELES, G.J. – PUHÓ, E. – CZEIZEL, A.E. (2005): An inverse association between cancer mortality rate of women and residential radon in 34 Hungarian villages. Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry 266(1), 43–48. DOI: https://doi.org/10.1007/s10967-005-0866-7
MINDA, M. – TÓTH, GY. – HORVÁTH, I. – BARNET, I. – HÁMORI, K. – TÓTH, E. (2009): Indoor radon mapping and its relation to geology in Hungary. Environmental Geology, 57(3), 601–609. DOI: https://doi.org/10.1007/s00254-008-1329-6
MÜLLEROVÁ, M. – KOZAK, K. – KOVÁCS, T. – SMETANOVÁ, I. CSORDÁS, A. – GRADZIEL, D. – HOLY, K. – MAZUR, J. – MORAVCSIK, A. – NEZNAL, M. – NEZNAL, M. (2016): Indoor radon survey in Visegrad countries. Applied Radiation and Isotopes 110, 124–128. DOI: https://doi.org/10.1016/j.apradiso.2016.01.010
NIKL, I. (1996): The Radon Concentration and Absorbed Dose Rate in Hungarian Dwellings Radiat Prot Dosimetry 67(3), 225-228. DOI: https://doi.org/10.1093/oxfordjournals.rpd.a031821
NIKOLOPOULOS, D. – PETRAKI, E. – TEMENOS, N. – KOTTOU, S. – KOULOUGLIOTIS, D. – YANNAKOPOULOS, P.H. (2014a): Hurst Exponent Analysis of Indoor Radon Profiles of Greek Apartment Dwellings. J Phys Chem Biophys 4(6), 168. DOI: https://doi.org/10.4172/2161-0398.1000168
NIKOLOPOULOS, D. – KOTTOU, S. – LOUIZI, A. – PETRAKI, E. – VOGIANNIS, E. – YANNAKOPOULOS, P.H. (2014b): Factors Affecting Indoor Radon Concentrations of Greek Dwellings through Multivariate Statistics. J Phys Chem Biophys 4, 145. DOI: https://doi.org/10.4172/2161-0398.1000145
SOMLAI, J. – GORJÁNÁCZ, Z. – VÁRHEGYI, A. – KOVÁCS, T. (2006): Radon concentration in houses over a closed Hungarian uranium mine. Science of The Total Environment 367(2–3), 653–665. DOI: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2006.02.043
SZABÓ, K. ZS. – HORVÁTH, Á. – SZABÓ, CS. (2014a): Geogén radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén. Nukleon VII. 153, 9p.
SZABÓ, K.ZS. – JORDAN, GY. – HORVÁTH, Á. – SZABÓ, CS. (2014b): Mapping the geogenic radon potential: methodology and spatial analysis for Central Hungary. Journal of Environmental Radioactivity, 129, 107–120. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jenvrad.2013.12.009
SZABÓ, K.ZS. – JORDAN, GY. – SZABÓ, CS. – HORVÁTH, Á. – HOLM, Ó. – KOCSY, G. – CSIGE, I. – SZABÓ, P. – HOMOKI, ZS. (2014c): Radon and thoron levels, their spatial and seasonal variations in adobe dwellings – a case study at the great Hungarian plain. Isotopes in Environmental and Health Studies, 50(2), 211–225. DOI: https://doi.org/10.1080/10256016.2014.862533
SZERBIN, P. – KÖTELES, GY. – STÚR, D. (1994): Radon Concentrations in Rudas Thermal Bath, Budapest. Radiation Protection Dosimetry, 56(1-4), 319–321.
TÓTH, E. (1992): Radon a magyar falvakban. Fizikai Szemle 2, 44–49.
TÓTH, E. – LÁZÁR, I. – SELMECZI, D. – MARX, G. (1998): Lower cancer risk in medium high radon. Pathology and Oncology Research, 4(2), 125–129. DOI: https://doi.org/10.1007/BF02904706
TÓTH, E., HÁMORI, K. (2005): A lakótéri radonszint eloszlásról Fizikai Szemle 11, 375p.
UNSCEAR (2000): Sources and Effects of Ionizing Radiation. United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation 2000 Report to the General Assembly. 654 p.
VASILYEV, A. – YARMOSHENKO, I. (2016): Effect of energy-efficient measures in building construction on indoor radon in Russia. Radiat Prot Dosimetry, 174(3), 419–422. DOI: https://doi.org/10.1093/rpd/ncw149
ZEEB, H. – SHANNOUN, F. (2009): WHO handbook on indoor radon: a public health herspective. World Health Organization ISBN 978 92 4 154767 3, 94p.
/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet: Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről. Letöltés dátuma: 2022.10.24. forrás: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk15209.pdf
MSZ EN ISO 11665-1:2016 Magyar Szabvány. A környezeti radioaktivitás mérése. Levegő: radon-222, 1. rész: A radon és a rövid felezési idejű bomlástermékek eredete és az ehhez kapcsolódó mérési módszerek.
MSZ EN ISO 11665-1:2016 Magyar Szabvány. A környezeti radioaktivitás mérése. Levegő: radon-222, 5. rész Az aktivitáskoncentráció meghatározása folyamatos mérési módszerrel.
EN ISO 11665-1:2012 Measurement of radioactivity in the environment. Air: radon-222. Part 1: Origins of radon and its short-lived decay products and associated measurement methods.
EN ISO 11665-5:2012 Measurement of radioactivity in the environment. Air: radon-222. Part 5: Continuous measurement metho of the activity concentration.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Journal of Central European Green Innovation
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
