The taxonomic problems of the Festuca vaginata agg. and their coenosystematic aspects
Absztrakt
A Duna menti homoki területek növényzetében, irodalmi közlések és ismerteink alapján, a nyílt gyep legfontosabb domináns és egyben egyedüli faja a homoki vagy magyar csenkesz (Festuca vaginata). Új fajként a tecei csenkeszt (Festuca pseudovaginata) Penksza (2003) írta le. Az új faj levélszöveti felépítése hasonló a F. vaginata fajhoz, de a színe zöld és nem hamvaszöld. A virágzatában jelentős az eltérés, a külső toklászokon hosszú szálka található és tetraploid, szemben a F. vaginata diploid fajjal. A tipikus F. vaginata taxon külső toklásza rendszerint szálkátlan. A homoki gyepekben irodalmi adatok alapján olyan fajok is előfordulnak, amelyek rövidebb, hosszabb szálkával rendelkeznek. Ebbe a csoportba tartozik a Festuca dominii, amit Krajina fajként írt le (Domin 1930) és a taxonómiai megítélésén túl a vegetációben betöltött szerepe miatt is jelentős. Borhidi (2003) szerint a F. dominii egyeduralkodó a savanyú homoki területeken. Soó (1973), Šmarda és Kočí (2003) és Šmarda et al. (2007) szerint a faj neve F. vaginata subsp. dominii (Krajina) P. Šmarda, Šmarda et al. (2007) szerint azonban F. psammophila subsp. dominii (Krajina) P. Šmarda, amely rövid szálkával rendelkezik (0,1-0,2 mm), valamint a valamivel hosszabb szálkás (0,2-0,4 mm) F. psammophila (Čelak.) Fritsch, ami jelenleg csak az északibb területek erdei fenyveseiben található. 20 hazai mintaterületen vizsgáltuk a F. vaginata alakkörbe tartozó egyedeket. Az eredmények alapján minden mintaterületen megtaláltuk a tipikus szálka nélküli F. vaginata taxont. Ezen túl a külső toklász csúcsa alatt eredő rövid szálkával rendelkező és a külső toklász csúcsából induló rövidebb vagy hosszabb szálkás egyedeket is gyűjtöttünk. A kérdés, hogy ezek a taxonok igazolhatók-e F. dominii-ként és a F. psammophila-ként. A taxonok tisztázása egyben a hazai homoki vegetáció névadó és domináns fajainak a tisztázását is jelenti, és az ezek alapján leírt társulások, cönotaxonok felülbírálása, korrekciója is szükségessé válik.
Hivatkozások
Borhidi, A. 1957. Belső-Somogy növényföldrajzi tagolódása és homokpusztai vegetációja. MTA Biol. Csop. Közl., 1, 341–378.
Borhidi, A. 2003. Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Borhidi, A. 2007. Magyarország növénytársulásai. Tudástár.
Borhidi, A., Kevey, B., Lendvai, G. 2012. Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Chytry, M., Danihelka, J., Kaplan, Z., Pyšek, P. 2017. Flora and Vegetation of the Czech Republic. Springer International Publishing https://doi.org/10.1007/978-3-319-63181-3
Domin, K. 1930. Schedae ad Floram Cechoslovenicam exiccatum II. (Genus Festucarum v. Krajina exposuit) Acta Bot. Bohemica. 9, 175–259.
Dostal, J. 1989. Nová Kῠetena. ČSSR. Academia, Praha. Vol. 2. 1322–1334.
Király G. (szerk.) 2009. Új magyar füvészköny. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. [New Hungarian Herbal. The Vascular Plants of Hungary. Identification key.] Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 616 p. In Hungarian
Krajina, V. 1930. Adnotationes ad species generis Festuca in Flora Cechoslovenika exsiccata. Acta Bot. Bohem. 9, 186–220.
Minitab 17 Statistical Software 2010. [Computer software]. State College, PA: Minitab, Inc. (https://www.minitab.com)
Penksza, K. 2003. Festuca pseudovaginata, a new species from sandy areas of the Carpathian basin. Acta Bot. Hung. 45 (3-4) 356–372. https://doi.org/10.1556/ABot.45.2003.3-4.11
Penksza K. 2014. Gyepterületek természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálatai.- MTA Nagydoktori értekezés.
Podani, J. 1993. SYN-TAX 5.0, Computer programs for multivariate data analysis in ecology and systematics. Abs. Bot. 17, 289–309.
Šmarda, P., Kočí, K. 2003. Chromosome number variability in Central European members of the Festuca ovina and F. pallens groups (sect. Festuca) Folia Geobotanica. 38, 65–95. https://doi.org/10.1007/BF02803128
Šmarda, P., Šmerda, J., Knoll, A., Bureš, P., Danihelka, J. 2007. Revision of Central European taxa of Festuca ser. Psammophilae Pawlus: morphometrical, karyological and AFLP analysis. Plant Systematics and Evolution. 266, 197–232. https://doi.org/10.1007/s00606-007-0532-3
Šmarda, P., Bureš, P., Horová, L. 2008. Genome size and GC content evolution of Festuca: ancestral expansion and subsequent reduction. Annals of Botany. 101 (3) 421–433. https://doi.org/10.1093/aob/mcm307
Schwarzová, T. 1967. Beitrag zur Lösung taxonomischer Probleme der Festuca vaginta W. et K. and Festuca psammophilae Hack. Acta. Fac. Rerum Nat. Univ. Commenianae. Bot. 14, 381–414.
Soó, R. 1955. Festuca Studien. Acta Bot. Acad. Sci. Hung., 2, 187–221.
Soó, R. 1973a. Zeitgemässe Taxonomie der Festuca ovina-gruppe. Acta Bot. Sci. Hung. 18, 363–377.
Soó, R. 1973b. A magyar flóra és vegetáció rendszertani - növényföldrajzi kézikönyve. II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 723.
Soó, R., Jávorka, S. 1951. A magyar növényvilág kézikönyve. Budapest, 2, 920–926.
Verseczki, N., Wichmann, B. 2003. Morfotaxonómiai és molekuláris vizsgálatok a Festuca nemzetség ovinae csoportjának néhány faján. TDK dolgozat, Gödöllő. http1: The Plant List (http://www.theplantlist.org)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Penksza Károly , Szabó Gábor , Zimmermann Zita , Lisztes-Szabó Zsuzsa , Pápay Gergely , Járdi Ildikó , Fűrész Attila , S.-Falusi Eszter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
The articel is under the Creative Commons 4.0 standard licenc: CC-BY-NC-ND-4.0. Under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may do so in any reasonable manner, but not in any way that suggests the licensor endorses you or your use. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you may not distribute the modified material. You may not apply legal terms or technological measures that legally restrict others from doing anything the license permits.
Georgikon for Agriculture