In vitro technika az agrokemikáliák szemirritációs tulajdonságának meghatározására

Szerzők

  • Buda István Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Plant Protection, Department of Plant Protection
  • Major László Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Plant Protection, Department of Plant Protection
  • Szabó Rita Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Plant Protection, Department of Plant Protection
  • Nadhirah Binti Saidon Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Plant Protection, Department of Plant Protection https://orcid.org/0009-0002-4717-6153
  • Lehel József University of Veterinary Medicine Budapest, Institute of Food Chain Science, Department of Food Hygiene https://orcid.org/0000-0001-8021-0566
  • Budai Péter Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Plant Protection, Department of Plant Protection

Kulcsszavak:

szemirritáció, in vitro, szaruhártya-homály, szaruhártya-duzzadás, fluoreszein megtartás

Absztrakt

A Draize-féle primer szemirritációs tesztet nagyon sok kritika éri az eredmények szubjektív értékelése, de legfőképp a vizsgálatok során felhasznált állatok szenvedése miatt. A napjainkban elérhető alternatív módszerek a körülményektől függően részben vagy akár teljes mértékben képesek kiváltatni az in vivo tesztet. Ezen eljárások közé tartozik az izolált csirkeszem vizsgálatán alapuló szemirritációs vizsgálati módszer (ICET). Ezen vizsgálati módszer elvégzése során a kezelést követően a szaruhártya-duzzadás, -homály és fluoreszein megtartás mértékét az alap értékhez viszonyítva határoztuk meg, és az így kapott végpontok kombinációiból következtettünk a vizsgálat agrokemikáliák (Biscaya, Dezormon, Kyleo, Pulsar 40 SL) szemirritációs potenciáljára. A vizsgált agrokemikáliák közül három eltérő mértékben, de szemirritáló tulajdonságúnak mutatkozott, míg egy vizsgálat anyag esetében nem állapítottunk meg szemirritációs potenciált az alkalmazott in vitro módszer alapján. A rendelkezésre álló in vivo eredményekkel összehasonlítva azt tapasztaltuk, hogy az összes vizsgált anyag esetében a saját in vitro és az in vivo eredmények megegyeztek.

Szerző életrajzok

  • Buda István, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Plant Protection, Department of Plant Protection

    levelezőszerző
    istvan.buda@toxicooop.com

  • Major László, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Plant Protection, Department of Plant Protection

    major.laszlo@phd.uni-mate.hu

  • Szabó Rita, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Plant Protection, Department of Plant Protection

    szabo.rita@uni-mate.hu

  • Nadhirah Binti Saidon, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Plant Protection, Department of Plant Protection

    saidon.nadhirah.binti.1@phd.uni-mate.hu

  • Lehel József, University of Veterinary Medicine Budapest, Institute of Food Chain Science, Department of Food Hygiene

    lehel.jozsef@univet.hu

  • Budai Péter, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Plant Protection, Department of Plant Protection

    budai.peter@uni-mate.hu

Hivatkozások

Adriaens, E., Barroso, J., Eskes, C., Hoffmann, S., McNamee, P., Alépée, N., Bessou Touya, S., De Smedt, A., De Wever, B., Pfannenbecker, U., Tailhardat, M. and Zuang V. 2014. Retrospective analysis of the Draize test for serious eye damage/eye irritation: importance of understanding the in vivo endpoints under UN GHS/EU CLP for the development and evaluation of in vitro test methods. Archives of Toxicology. 88 (3) 701–723. https://doi.org/10.1007/s00204-013-1156-8

Buda, I., Budai, P., Szabó, R. and Lehel, J. 2013. In vitro eye corrosion study of agrochemicals on isolated chicken eye. Communications in agricultural and applied biological sciences. 78 (2) 177–181. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25145239/

Budai, P., Várnagy, L., Fejes, S., Somlyay, I. M., Linczmayer, K. and Pongrácz, A. 2004. Irritative effects of some pesticides and a technical component on tissue structure of the chorioallantoic membrane. Communications in agricultural and applied biological sciences. 69 (4) 807–809. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15756873/

Budai, P., Kormos, É., Buda, I., Somody, G. and Lehel, J. 2021. Comparative evaluation of HET-CAM and ICE methods for objective assessment of ocular irritation caused by selected pesticide products. Toxicology in Vitro. 74 105150. https://doi.org/10.1016/j.tiv.2021.105150

Globally Harmonized System of Classification and Labelling of Chemicals (GHS Rev. 10, 2023)

OECD guideline 438 2023. Isolated Chicken Eye Test Method for Identifying i) Chemicals Inducing Serious Eye Damage and ii) Chemicals Not Requiring Classification for Eye Irritation or Serious Eye Damage: OECD test guideline No. 438 (04 July 2023). https://doi.org/10.1787/9789264203860-en

Tavaszi, J. and Budai, P. 2006. Toxicity study of agrochemicals on chorioallantoic membrane of the egg. Communications in Agricultural and Applied Biological Sciences. 71 (2 Pt A) 101–105. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17390779/

Tavaszi, J., Budai, P., Pálovics, A. and Kismányoki, A. 2008. An alternative test battery in detecting ocular irritancy of agrochemicals. Communications in agricultural and applied biological sciences. 73 (4) 891–895. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19226840/

Letöltések

Megjelent

2024-02-29