Lítium szermaradvány vizsgálata méhészeti termékekben

Szerzők

Kulcsszavak:

lítium-klorid, méhviasz, méz, szermaradvány, Apis mellifera, Varroa destructor

Absztrakt

A méhcsaládokra a legnagyobb veszélyt a nagy ázsiai méhatka (Varroa destructor) által okozott varroózis jelenti. A varroózis kezelésére jelenleg rendelkezésre álló hatóanyagok rezisztencia és szermaradvány problémákat okozhatnak, hatékonyságuk sem kielégítő minden esetben. A lítium sók, mint atka elleni potenciális hatóanyagok alternatívaként merültek fel 2018-ban. Azonban kevéssé ismert, hogy a lítiumos kezelések milyen mennyiségű szermaradványt hagyhatnak a méhészeti termékekben. A méheket a korábbi vizsgálatokban használt 25 mM lítiumos cukorsziruppal etettük, majd vizsgáltuk a lítium felhalmozódását és kiürülését 22 napon keresztül a méhekben és a méhészeti termékekben. A lítium koncentrációja a méhek teljes szervezetében a kezelést követő 4. napig emelkedett, majd visszaállt a kontroll szintre. A lítium-expozíció csak rövidtávon (<16 nap) volt hatással a fedetlen mézre, míg a fedett (érett) mézben a kísérlet végén is 22,5mg/kg szinten még kimutatható volt. A méhviasz a kísérlet teljes időtartama alatt lítium mentes maradt, ami az engedéllyel rendelkező szintetikus akaricidekkel összevetve előnyösnek mondható. Mindazonáltal, bár ígéretes hatóanyagnak tűnik a lítium, jövőbeni állatorvosi alkalmazásához további kutatásokra van szükség a méz szermaradvány tartalmát illetően.

Információk a szerzőről

  • Solti Izabella, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Genetika és Biotechnológia Intézet, Festetics Bioinnovációs Csoport

    levelezőszerző
    izabella.solti@gmail.com

Hivatkozások

Al Toufailia, H., Francis, L. W. R. 2018. Towards integrated control of varroa: 5) Monitoring Honey bee brood rearing in winter, and the proportion of varroa in small patches of sealed brood cells. J. Apic. Res. 57 (3), 444–451. https://doi.org/10.1080/00218839.2018.1460907

Ayestaran, A., Martin, G.; María, G. d. B. S. 2010. Toxic but Drank: Gustatory aversive compounds induce post ingestional malaise in harnessed honeybees. PLoS ONE. 5, e15000. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0015000

Bajuk, B. P., Katarina, B., Tomaž, S., Luka, M., Metka, P., Ocepek, M. Š., Vlasta, J., Ayhan Filazi, D. Š., Silvestra, K. 2017. Coumaphos residues in honey, bee brood, and beeswax after varroa treatment. Apidologie. 48, 588–598. https://doi.org/10.1007/s13592-017-0501-y

Barlow, V. M., Fell, R. D. 2006. Sampling Methods for Varroa Mites on the Domesticated Honeybee; Virginia Cooperative Extension: Virginia, VA, USA, pp. 1–3. Available online: http://hdl.handle.net/10919/50392 (accessed on 19 May 2021).

Bogdanov, S., Jurendic, T., Sieber, R., Gallmann, P. 2008. Honey for Nutrition and Health: A Review. J. Am. Coll. Nutr. 27 (6), 677–689. https://doi.org/10.1080/07315724.2008.10719745

Bogdanov, S., Verena, K., Ueli, B. 2003. Determination of acaricide residues in beeswax: Collaborative study. Apiacta. 38, 235–245.

Carayon, J.-L., Téné, N., Bonnafé, E., Alayrangues, J., Hotier, L., Armengaud, C., Treilhou, M. 2013. Thymol as an alternative to pesticides: Persistence and effects of Apilife Var on the phototactic behavior of the honeybee Apis mellifera. Environ. Sci. Pollut. Res. 21, 4934–4939. https://doi.org/10.1007/s11356-013-2143-6

Castillo-Quan, J. I., Tain, L. S., Kinghorn, K. J., Li, L., Gronke, S., Hinze, Y., Blackwell, K. T., Bjedov, I., Partridge, L. 2019. A triple drug combination targeting components of the nutrient-sensing network maximizes longevity. Proc. Natl. Acad. Sci. 116 (42), 20817–20819. https://doi.org/10.1073/pnas.1913212116

Coffey, M. F., Breen, J. 2016. The efficacy and tolerability of Api-Bioxal® as a winter varroacide in a cool temperate climate. J. Apic. Res. 55 (1), 65–73. https://doi.org/10.1080/00218839.2016.1200866

García, J. C. R., Rodríguez, R. I., Crecente, R. M. P., García, J. B., Martín, S. G., Latorre, C. H. 2006. Preliminary chemometric study on the use of honey as an environmental marker in Galicia (Northwestern Spain). J. Agric. Food Chem. 54 (19), 7206–7212. https://doi.org/10.1021/jf060823t

Genersch, E. 2010. American foulbrood in honeybees and its causative agent, Paenibacillus larvae. J. Invertebr. Pathol. 103 (Suppl.), S10–S19. https://doi.org/10.1016/j.jip.2009.06.015

González-Weller, D., Rubio, C., Gutiérrez Ángel, J., González, G. L., Mesa, J. M. C., Gironés, C. R., Ojeda, A.B., Hardisson, A. 2013. Dietary intake of barium, bismuth, chromium, lithium, and strontium in a Spanish population (Canary Islands, Spain). Food Chem. Toxicol. 62, 856–868. https://doi.org/10.1016/j.fct.2013.10.026

Hernández, O. M., Fraga, J. M. G., Jiménez, A. I., Jiménez, F., Arias, J. J. 2005. Characterization of honey from the Canary Islands: Determination of the Mineral content by atomic absorption spectrophotometry. Food Chem. 93 (3), 449–458. https://doi.org/10.1016/j.foodchem.2004.10.036

Hurst, V., Philip, C. S., Geraldine, A. W. 2014. Toxins induce “Malaise’ behaviour in the Honeybee (Apis Mellifera)”. J. Comp. Physiol. A., 200 881–890. https://doi.org/10.1007/s00359-014-0932-0

Jiménez, J. J., José, L. B., María, J. d. N., María, T. M. 2005. Residues of organic contaminants in beeswax. Eur. J. Lipid Sci. Technol. 107 (12), 896–902. https://doi.org/10.1002/ejlt.200500284

Khalifa, S.A., Elashal, M., Kieliszek, M., Ghazala, N. E., Farag, M. A., Saeed, A., Xiao, J., Zou, X., Khatib, A., Göransson, U., et al. 2020. Recent insights into chemical and pharmacological studies of bee bread. Trends Food Sci. Technol. 97, 300–316. https://doi.org/10.1016/j.tifs.2019.08.021

Kolics, B., Sajtos, Z., Matyas, K., Kolics, É., Taller, J., Baranyai, E. 2019. Lithium Chloride—Hazard or Possibility? In Proceedings of the 46th APIMONDIA—International Apicultural Congress: Montréal, QC, Canada, 8–12 September 2019.

Kolics, É., Kinga, M., János, T., András, S., Balázs, K. 2020. Contact effect contribution to the high efficiency of lithium chloride against the mite parasite of the honey bee. Insects, 11 (6), 333. https://doi.org/10.3390/insects11060333

Kolics, É., Specziár, A., Taller, J., Mátyás, K., Kolics, B. 2021. Lithium chloride outperformed oxalic acid sublimation in a preliminary experiment for varroa mite control in pre-wintering honey bee colonies. Acta Vet. Hung. 68 (4), 370–373. https://doi.org/10.1556/004.2020.00060

Léonard, A., Hantson, P., Gerber, G. 1995. Mutagenicity, carcinogenicity and teratogenicity of lithium compounds. Mutat. Res. Genet. Toxicol. 339 (3), 131–137. https://doi.org/10.1016/0165-1110(95)90007-1

Mozes-Koch, R., Slabezki, Y., Efrat, H., Kalev, H., Kamer, Y., Yakobson, B., Dag, A. 2000. First detection in Israel of fluvalinate resistance in the varroa mite using bioassay and biochemical methods. Exp. Appl. Acarol. 24, 35–43. https://doi.org/10.1023/A:1006379114942

Prešern, J. 2020. Neurostatistical approach to toxicological testing in honeybees. MethodsX. 7, 101077. https://doi.org/10.1016/j.mex.2020.101077

Prešern, J., Kur, U., Bubniˇc, J., Šala, M. 2020. Lithium contamination of honeybee products and its accumulation in brood as a consequence of anti-varroa treatment. Food Chem. 330, 127334. https://doi.org/10.1016/j.foodchem.2020.127334

Rosenkranz, P., Pia, A., Bettina, Z. 2010. Biology and control of varroa destructor. J. Invertebr. Pathol. 103 (Suppl.), S96–S119. https://doi.org/10.1016/j.jip.2009.07.016

Schrauzer, G. N. 2002. Lithium: Occurrence, Dietary intakes, nutritional essentiality. J. Am. Coll. Nutr. 21 (1), 14–21. https://doi.org/10.1080/07315724.2002.10719188

Spivak, M., Reuter, G. 2005. A Sustainable Approach to Controlling Honey Bee Diseases and Varroa Mites, USDA:Washington, DC, USA.m pp. 1–6.

Spreafico, M., Bernardinelli, I., Colombo, M.P. 2001. First detection of strains of Varroa destructor resistant to coumaphos. Results of laboratory tests and field trials. Apidologie. 32 (1), 49–55. https://doi.org/10.1051/apido:2001110

Stanimirovic, Z., Uroš, G., Marko, R., Nevenka, A., Nemanja, J., Branislav, V., Jevrosima, S. 2019. Looking for the causes of and solutions to the issue of honey bee colony losses. Acta Vet. Beogr. 69 (1), 1–31. https://doi.org/10.2478/acve-2019-0001

Voica, C., Roba, C., Iordache, A. M. 2021. Lithium levels in food from the romanian market by Inductively Coupled Plasma-Mass Spectrometry (ICP-MS): A pilot study. Anal. Lett. 54 (1–2), 242–254. https://doi.org/10.1080/00032719.2020.1748642

Whitehead, A. T. 1978. Electrophysiological response of honey bee labial palp contact chemoreceptors to sugars and electrolytes. Physiol. Entomol. 3 (3), 241–248. https://doi.org/10.1111/j.1365-3032.1978.tb00153.x

Wilmart, O., Anne, L., Marie-Louise, S., Wim, R., Bruno, U., Dirk, C. D. G., Walter, S., Philippe, D., Pascal, G., Bach, K. N. 2016. Residues in Beeswax: A health risk for the consumer of honey and beeswax? J. Agric. Food Chem. 64 (44), 8425–8434. https://doi.org/10.1021/acs.jafc.6b02813

Ziegelmann, B., Blumenschein, M., Rein, C., Lang, V., Hannus, S., Rosenkranz, P. 2019. Varroa Treatment of Brood Free Honey Bee Colonies with Lithium Chloride. In Proceedings of the 46th APIMONDIA—International Apicultural Congress, Montréal, QC, Canada, 8–12 September 2019.

Ziegelmann, B., Elisabeth, A., Stefan, H., Michaela, B., Stefan, B., Peter, R. 2018. Lithium chloride effectively kills the honey bee parasite varroa destructor by a systemic mode of action. Sci. Rep. 8, 683. https://doi.org/10.1038/s41598-017-19137-5

Letöltések

Megjelent

2024-06-28