Termesztett növények termesztése alternatív fehérjeforrásként: Három különböző gabonafajta vizsgálata

Absztrakt

A fehérjealapú növények, amelyek az élelmiszerrendszer átalakításának egyik fő irányvonala, óriási potenciállal rendelkeznek a fenntartható és tápláló élelmiszer-rendszer körforgásának előmozdításában. Ez a kutatás, amely három ősi gabonafajtát hasonlít össze, a környezetromlás, az élelmezésbiztonság és a közegészségügy égető kérdéseit kívánja kezelni. Az alternatív fehérjeforrásokból származó eredmények táplálkozási előnyöket ígérnek és sokszínű termesztési előnyöket kínálnak, ígéretes jövőt inspirálva élelmiszerrendszereink és a közegészségügy számára.
A tanulmány kiemelkedik a gabonafajták, köztük a prozofű (Gyöngyszem, Biserka és Rumenka), az őszi búza (SE15) és a hajdina (Hajnalka) aprólékos vizsgálatával. Ezeket a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutató- és Tanulmánygazdaság Intézetében bejegyzett különböző fajtákat a 2021-es és 2022-es termesztési idényben az egyes gabonafélékre kijuttatott N-trágya, különösen (N 27 % CAN), (80 kg N/ha - 300 kg/ha CAN) mennyiségben történő N-trágyázás ellenőrzése mellett különböző vetésrendszerekben vetettük ki. A statisztikai eredmények, amelyek a fajtacsoportnak tulajdonított szignifikáns eltérést mutattak (P ≤ 0,05), megerősítik az eredmények megbízhatóságába vetett bizalmat.
Ennek megfelelően az eredmények azt mutatták, hogy a nyersfehérje-tartalom a vizsgált fajták között ingadozott. A prozofű fajták esetében 16,7 g/kg és 19,0 g/kg, az őszi búza esetében 19,3 g/kg, a hajdina esetében pedig 17,4 g/kg volt. A hajdina termésében a többlet nyersfehérje azonban a N-trágya használatának kedvezőtlen hatásával függött össze. Ez nyilvánvaló volt, mivel a kontrollminta 18,4 g/kg-ot mért, majd 16,5 g/kg-ra csökkent, ami negatív korrelációt jelez a N-trágya és a fehérjetartalom között. A megállapítások azt is jelezték, hogy a magyar prozofű fajták bőséges fehérjetartalommal rendelkeznek, ami indokolta a színprofil vizsgálatát és a három megfelelő fajta különböző színprofilok alapján történő válogatását, ami hozzájárulhat a fizikai tulajdonságok előrejelzéséhez, amelyek hatással lehetnek a kifejlesztett végtermékre.
Összességében a fehérjealapú növények olyan feltörekvő stratégiák, amelyek hozzájárulhatnak a zöld forradalomhoz, a fenntartható fejlődési célok eléréséhez, a természetes élelmiszerforrások karanténjához és a nem fertőző betegségek elleni védelemhez, továbbá támogatva, hogy a megállapítások eredményei széles körben hasznára válhatnak a nemesítőknek, a táplálkozástudományi szakembereknek és az ipari ágazatnak.