Detection of viral infections in a hungarian vineyard

Szerzők

  • Agyemang Evans Duah Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, e-mail: evansagyemang932@gmail.com (levelező szerző) https://orcid.org/0000-0001-6836-3586
  • Nsongoma Martine Lihwa Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, e-mail: nsongomam@yahoo.com
  • Pásztor György Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, e-mail: Pasztor.Gyorgy@uni-mate.hu
  • Takács András Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, e-mail: Takacs.Andras.Peter@uni-mate.hu

Kulcsszavak:

DAS-ELISA, szőlő, vírus, növényvédelem

Absztrakt

A Vitaceae családba tartozó szőlő (Vitis vinifera) a világ egyik legfontosabb gazdasági gyümölcsnövénye. Magyarországon több ezer éve termesztenek szőlőt a Kárpát -medencében, ahol az éghajlati és talajviszonyok kedvezőek a szőlő termesztéséhez. A vírusfertőzések negatívan befolyásolták a fajták produktivitását és az állományok idő előtti leromlását és pusztulását okozzák. A Közép-dunántúli régió Lesencefalu szőlőültetvényein végeztünk vizsgálatokat, amelynek a célja a szőlőt fertőző fontos vírusos betegségek azonosítása, és a védekezési stratégia javítása volt. Az othello hazánkban is gyakori termesztésű fajta, feltételezve, hogy tolerálja a fontos szőlőbetegségeket. 60 mintát gyűjtöttünk Othello szőlőfajtából, és laboratóriumban DAS-ELISA segítségével azonosítottuk a kórokozókat. A vizsgálatok során hat vírus (GLRaV1, GLRaV2, GLRaV3, GLRaV6, GLRaV7 és GFkV) jelenlétét azonosítottuk. A 60 Othello szőlőminta közül 27 volt fertőzött. A legnagyobb arányban a GLRaV1 jelenlétét igazoltuk, ezzel szemben a GLRaV3 előfordulása volt a legalacsonyabb. Összesen 13 minta esetében mutattunk ki komplex vírusfertőzést.

Hivatkozások

Adnan, M.R., Chen, Z., Yuan, X., Kisi, O., El-Shafie, A., Kuriqi, A. and Ikram, M. 2020. Reference Evapotranspiration Modeling Using New Heuristic Methods. Entropy. 22(5). 547. https://doi.org/10.3390/e22050547

Al Rwahnih, M., Daubert, S., Golino, D. and Rowhani, A. 2009. Deep sequencing analysis of RNAs from a grapevine showing Syrah decline symptoms reveals a multiple virus infection that includes a novel virus. Virology. 387. 395–401. https://doi.org/10.1016/j.virol.2009.02.028

Alabi, O.J., Casassa, L.F., Gutha, L.R., Larsen, R.C., Henick-Kling, T., Harbertson, J.F. and Naidu, R.A. 2016. Impacts of grapevine leafroll disease on fruit yield and grape and wine chemistry in a wine grape (Vitis vinifera L.) cultivar. PLoS ONE. 11. e0149666. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0149666

Buyukbay, E., Uzunoz, M. and Sibel, G. 2011. Post-harvest losses in tomato and fresh bean production in Turkey. Scientific Research and Essays. 6(7). 1656–1666. https://doi.org/10.5897/SRE11.186

Clark, M.F., Adams, A.N. and Barbara, D.J. (1976). The Detection of Plant viruses by Enzyme-Linked Immunosorbent Assay (ELISA). Acta Hortic. 67, 43–50. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.1976.67.2

Credi, R. 2001. Malattie infettive latenti e semilatenti della vite [Latent and semi latent infectious diseases of grapevine]. Quaderno di Viticoltura ed Enologia, Università di Torino 25. 15–25. https://om.ciheam.org/om/pdf/b55/00800521.pdf

FAO, 2012. Major Fruits and Vegetables producing Countries in the World (2010-2011). Rome, Italy.

Frison, E. A. and Ikin, R. (eds.). 1991. FAO/IBPGR Technical Guidelines for the Safe Movement of Grapevine Germplasm. Food and Agriculture Organization of the United Nations, Rome/International Board for Plant Genetic Resources, Rome.

Habili, N., Komínek, P. and Little, A. 2007. Grapevine leafroll-associated virus 1 as a common grapevine pathogen. Plant Viruses 1. 63–68.

Hajdu, E. 2018. Viticulture of Hungary. cta Agraria Debreceniensis. 150. 175–182. https://doi.org/10.34101/actaagrar/150/1713

Kritzman, A., Lampel, M., Raccah, B. and Gera, A. 2001. Distribution and Transmission of Iris yellow spot virus. Plant Disease. 85. 838–842. https://doi.org/10.1094/PDIS.2001.85.8.838.

Kumar, R. T. 2010. Post-harvest profile of grapes. Ministry of Agriculture, Department of Agriculture and Cooperation, Directorate of Marketing and Inspection, MPDC, Nagpur, India. pp 72.

Lázár, J. 2003. Sanitary aspects and results of the Hungarian grape breeding. Proceedings of the VIIIth International Conference on Grape Genetics and Breeding, ISHS Acta Horticulturae 603. 755–762. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.2003.603.107

Maliogka, V.I., Martelli, G.P., Fuchs, M. and Katis, N.I. 2015. Control of viruses infecting grapevine. Advances in Virus Research. 91. 176–227. https://doi.org/10.1016/bs.aivir.2014.11.002

Mannini, F. and Digiaro, M. 2017. In Grapevine Viruses: Molecular Biology, Diagnostics and Management Springer: AG, Chapter 23. 453–482.

Martelli, G. P. 2014. Directory of virus and virus-like diseases of the grapevine and their agents. Journal of Plant Pathology. 96(1). 1–136. http://dx.doi.org/10.4454/JPP.V96I1SUP

Meng, B., Martelli, G.P., Golino, D.A. and Fuchs, M. 2017. Grapevine Viruses: Molecular Biology, Diagnostics and Management. Springer: Heidelberg, Germany, 31–46.

Naidu, R., Rowhani, A., Fuchs, M., Golino, D. and Martelli, G. P. 2014. Grapevine leafroll: A complex viral disease affecting a high-value fruit crop. Plant Disease. 98(9). 1172–1185. http://dx.doi.org/10.1094/ PDIS-08-13-0880-FE

OEPP/EPPO, 2008. Certification scheme: Pathogen-tested material of grapevine varieties and rootstocks. PM 4/8(2), Bulletin OEPP/EPPO Bulletin. 38. 422–429.

OIV, 2016. Global economic viticulture report. Organization Internationale, Paris.

Rowhani, A., Uyemoto, J. K., Golino, A. D. and Martelli, G. P. 2005. Pathogen testing and certification of Vitis and Prunus species. Annual Review of Phytopathology. 43: 261–278. https://doi.org/10.1146/annurev.phyto.43.040204.135919

Seguin, J., Rajeswaran, R., Malpica-Lopez, N., Martin, R.R., Kasschau, K., Dolja, V.V., Otten, P., Farinelli, L. and Poogin, M.M. 2014. De novo reconstruction of consensus master genomes of plant RNA and DNA viruses from siRNAs. PloS One. 9. e88513. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0088513

Senthil, R., Prabakar, K., Rajendran, L. and Karthikeyan, G. 2011. Efficacy of different biological control agents against major postharvest pathogens of grapes under room temperature storage conditions. Phytopathology Mediterranea. 50. 55−65. https://doi.org/10.14601/Phytopathol_Mediterr-3115

Smithsonian. 2013. Grapes and Viticulture in Hungary: Hungarian Heritage Roots to Revival. Folklife Festival- Washngton D.C., June26-June 30 and July 3−July 7.

Walker, A. R., Lee, E., Bogs, J., McDavid, D. A. J., Thomas, M. R. and Robinson, S. P. 2007. White grapes arose through the mutation of two similar and adjacent regulatory genes. Plant J. 49. 767−959. https://doi.org/10.1111/j.1365-313X.2006.02997.x

Letöltések

Megjelent

2022-09-15

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek