Juhlegelő természetvédelmi célú botanikai, takarmányozástani és talajtani vizsgálata a Káli-medencében

Károly Penksza; Szilárd Szentes; Csaba Centeri; Julianna Tasi

Authors

Károly Penksza Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
Szilárd Szentes Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
Csaba Centeri Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
Julianna Tasi Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gyepgazdálkodási Tanszék

Keywords:

Semi-natural grasslands, grazing, feeding value, nature protection

Abstract

Sample sites were in Kővágóőrs (Káli Basin, Balaton Upland National Park, Hungary). Sample quadrates were designated in the following places: close to 0–50, 50–150, 150–250 and 500 metres away from the stable. Comparative coenological studies, soil and forage values were investigated. Changes of species composition and ground cover, measure of possible regeneration or degradation were evaluated. It was examined how important grasses and pulses appeared or disappeared, how did the number of over-grazing tolerant species changed and how did the species composition of the differed grazed and distance of stable. Results proved that among the plants there are either weeds and/or poisonous and/or protected species, as well. Based on the results the characteristics of the examined pastures show the effects of grazing. The high soil organic matter and nutrient content ensure the good grass yield thus the areas are suitable for grazing and for grass cutting, too. According to results, observed grasslands have unfavourable species composition due to improper management practices and insufficient technological conditions.

Author Biography

Károly Penksza, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék

corresponding author
Penksza.Karoly@kti.szie.hu

References

Albert É. (1989): A Sásdi-rétek (Káli-medence) növényritkaságainak felmérése és javaslat megőrzésükre. Szakvélemény. pp. 26.

Albert É. (1990): A Sásdi-rétek (Káli-medence) növényritkaságainak felmérése és javaslat megőrzésükre. II. OKDK, Gödöllő. Abstract, 17–18.

Balázs F. (1960): A gyepek botanikai és gazdasági értékelése. A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Kiadványai. Mezőgazdasági Kiadó, 8. 3–23.

Barcsák Z., Baksay T.B., Prieger K. (1978): Gyeptermesztés és gyephasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Barcsák Z., Kertész I. (1986): Gazdaságos gyeptermelés és gyephasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 20–90.

Barcsák Z., Kertész I. (1990): Gyeptermesztés és gyephasznosítás. Egyetemi jegyzet. Gödöllő, 242.

Borhidi, A. 1995. Social behavior types, the naturalness and relative ecological indicator values of the highre plants in the Hungarian Flora. Acta bot. hung., 39(1–2) 97–181.

Buzás I. (1988): Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv II. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 243.

Buzás I. (1993): Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv I. INDA 4231 Kiadó, Budapest. pp. 357.

Dér F., Marton I. (2001): A gyephasználat kérdései. In: Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai 269–274.

Klapp E., Boeker P., König F., Stählin A. (1953): Wertzahlen der Grünlandpflanzen. Grünland, 2. 38–40.

Kukovics S., Jávor A. (1997a): Juh nélkül nem megy. Legeltetéses Állattartás, Debrecen 87–90.

Kukovics S., Jávor A. (1997b): Juh nélkül nem megy II. Gyep és juh. In: Magyar juhászat, 1997 2. 8.

Mágocsy-Dietz S. (1914): Adatok a Balaton és környékének flórája ismeretéhez. Bot. Közlem. 5–6. 117–127, (53)–(56).

Penksza K., Tasi J., Szentes Sz. (2007): Eltérő hasznosítású Dunántúli középhegységi gyepek takarmányértékeinek változása. Gyepgazdálkodási Közlemények 5(1–2) 1–8. https://doi.org/10.55725/gygk/2007/5/1-2/10356

Salamon-Albert É., Csete S., Morschhauser T. (2002): A lisztes kankalin (Primula farinosa ssp. alpigena) magyarországi természetes populációinak és élőhelyének állapotvizsgálata, valamint a faj egyéb vizes élőhelyekre történő visszatelepítésének lehetősége a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. Kutatási jelentés. pp. 73.

Seregélyes T., S. Csomós Á. (1995): A Sásdi-rétek /Káli-medence/ botanikai értékei és élőhely-rekonstrukciója. Kanitzia. 3. 1995. 33–49.

Simon T. (2000): A magyar edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.

Szemán L (1994): A rét és legelőgazdálkodás. In Husti I.: Szántóföldi növénytermesztés, rét- és legelőgazdálkodás, erdészet. Info. Prod. Bt. és Műszi. Bp., 130–135.p.

Szemán L. (1990): Domb- és hegyvidéki gyepek termőképességének javítási lehetőségei. Kandidátusi értekezés. Gödöllő.

Szemán L. (1991): Gyephozamnövelés újratelepítéssel. Tudományos Tanácskozás. In: „Természetes állattartás”. Hódmezővásárhely, 119–122.

Szemán L. (1994–95): Grassland yield and seedbed preparation. Bulletin of the University of Agricultural Sciences, Gödöllő, 45–51.

Szemán L. (1997): Possibilities of Renovation on Hungary Grasslands. XVIII. International Grassland Congress Proceeding. Volume 2. Canada, Saskatoon, 83–84.

Szentes Sz., Penksza K., Tasi J. (2007): Gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dunántúli középhegység néhány természetes gyepében. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH) 3(2) 127–149.

Tasi J. (2002): Gyepek gyomnövényei és a gyomszabályozás lehetőségei. Egyetemi Jegyzet SZIE. Gödöllő.

Tasi J. (2003): Gyepek mérgező és gyomnövényei. Egyetemi jegyzet. SZIE Gödöllő

Vinczeffy I. (1993): Természetes gyepeink védelme. DATE. DNYN 11. 257–281.

Vinczeffy I. (1998): Lehetőségeink a legeltetéses állattartásban. DGYN 16. 1–400.

Vinczeffy I. (2003): Gyepgazdálkodásunk jellemzése. Gyepgazdálkodási Közlemények 1(1–2) 4–12. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10496