A magyar lovasturizmus: kulturális örökség és fenntartható vidéki jövő

Autor/innen

  • Zoé Janda Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Ádám Sándor Bartos Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Élettani és Takarmányozási Intézet, 8360 Keszthely, Deák Ferenc utca 16., A ép. 158.

DOI:

https://doi.org/10.17205/aweth.7327

Schlagwörter:

lovasturizmus, kultúrális örökség, fanntarthatóság, vidéki fejlődés

Abstract

A magyar lovasturizmus a nemzeti identitás, a kulturális örökség és a vidéki fejlődés egyik meghatározó pillére. A kutatás célja annak feltárása, hogy a magyar lovas hagyományok miként járulnak hozzá a turisztikai kínálat egyediségéhez, és hogyan segítik elő a fenntartható vidéki fejlődést. A szekunder (szakirodalmi és statisztikai) elemzések, valamint a primer (kérdőíves) kutatás alapján bemutatjuk a szektor jelenlegi helyzetét, a hagyományőrzés szerepét, a szolgáltatások minőségét, a célcsoportokat, motivációkat és a fejlesztési lehetőségeket. Eredményeink szerint legnagyobb értékei a hiteles hagyományőrzés, a természetközeli élmények és a közösségi programok, amelyek jelentősen erősítik a vidéki közösségeket, élénkítik a helyi gazdaságot, és hozzájárulnak a nemzeti önazonosság megőrzéséhez. A magyar lovasturizmus nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, miközben globális fenntarthatósági és digitális innovációs kihívásokkal néz szembe. A szektor jövője a hagyományőrzés, a magas színvonalú szolgáltatások, a fenntarthatósági beruházások, a modernizáció, a digitális innováció és a fiatal generációk aktív bevonásának összehangolt érvényesítésében rejlik.

Autor/innen-Biografie

  • Ádám Sándor Bartos, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Élettani és Takarmányozási Intézet, 8360 Keszthely, Deák Ferenc utca 16., A ép. 158.

    levelezőszerző, email:Bartos.Adam.Sandor@uni-mate.hu

Literaturhinweise

Bartos, Á., Such, N., Novinszky, P. (2023): Equestrian Tourism, Experiences and Opportunities with Hungarian Examples. Zeszyty Naukowe Wyższej Szkoły Turystyki i Ekologii, 24(2), 22–38.

Benedek, Z. (2016): A magyar lovasturizmus regionális szerkezete és jellemzői. Gazdálkodás és Turizmus, 32(14), 1–15.

Bramwell, B., Lane, B. (2011): Critical research on the governance of tourism and sustainability. Journal of Sustainable Tourism, 19(4–5), 411–421. https://doi.org/10.1080/09669582.2011.580586

Farkas, L. (2014): A lovas hagyományok jelentősége a magyar népi kultúrában. Ethnographia, 125(2), 210–226.

FITE – Fédération Internationale de Tourisme Équestre (2024): Annual Reports and Statistical Data. https://www.fite-net.org (Utolsó letöltés: 2025. 05. 04.)

Kajtár, L., Gergely, K. (2021): Fenntarthatósági kihívások és lehetőségek a magyar lovasturizmusban. Acta Agronomica Óváriensis, 63(1), 45–56.

Kovács, G. (2010): A magyar ló kultúrtörténete. Budapest: Mezőgazda Kiadó.

KSH – Központi Statisztikai Hivatal. (2021). Magyarország lóállománya és lovardák száma. Mezőgazdasági statisztikák. https://www.ksh.hu/stadat_files/mez/hu/mez0027.html (Utolsó letöltés: 2025. 05. 04.)

Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség (2020): Minőségbiztosítási kézikönyv. Budapest: MLTKSZ.

Market Research Future (2024): Riding Tourism Market Research Report.

Meszlényi, L., Gulyás, L., Gombkötő, N. (2022): A lovas turizmus a vidéki népesség helyben tartásában meghatározó szerepet tölt be. Acta Agronomica Óváriensis, 63(1), 124–146.

Némethy, E., Bartos, S. (2019): Lovas hagyományok és fenntartható turizmus kapcsolata Magyarországon. In: Fodor, K. (szerk.) Turizmus és Vidékfejlesztés. Pécs: PTE Kiadó, pp. 211–226.

Obádovics, Cs. (2015): A lovasturizmus gazdasági és kulturális szerepe Magyarországon. Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó.

UNWTO – World Tourism Organization (2020): Rural Tourism in Europe: Innovation and Sustainability. Madrid: UNWTO.

Veröffentlicht

2025-12-16

Ausgabe

Rubrik

Cikkek

Zitationsvorschlag

Janda, Z., & Bartos, Ádám S. (2025). A magyar lovasturizmus: kulturális örökség és fenntartható vidéki jövő. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 21(2), 129-142. https://doi.org/10.17205/aweth.7327