A takarmány eltérő pellet méretének hatása a hízónyulak termelésére és parazitológiai terheltségére

Absztrakt

Kereskedelmi forgalomban jellemzően 2,5–4,0 mm pelletátmérőjű nyúltakarmányok vásárolhatók. A cél annak vizsgálata volt, hogy a 3 mm és 4 mm átmérőjű pelletált takarmányok etetésekor hogyan alakul a hízónyulak termelése és parazitológiai fertőzöttsége. A hízónyulak egyik csoportja 3 mm, másik csoportja 4 mm átmérőjű pelletált takarmányt ehetett (n = 60 nyúl/csoport). A takarmányok alapanyag és kémiai összetétel tekintetében azonosak voltak. A nyulakat üzemi körülmények között, drótrács ketrecekben hízlaltuk (5 nyúl/ketrec) 45 és 72 napos kor között. Az elhullást azonos elhelyezés mellett, nagyobb létszámú csoportokon vizsgáltuk (n = 1050 nyúl/csoport). A pellet mérete nem befolyásolta a 72 napos kori testsúlyt (3 mm: 2696 g; 4 mm: 2670 g;
P > 0,05), a 45–72 napos kor közötti napi átlagos súlygyarapodást (3 mm: 46,3 g/nap; 4 mm: 45,2 g/nap; P > 0,05), a takarmányfogyasztást (3 mm:
176 g/nap; 4 mm: 169 g/nap; P > 0,05) és a takarmányértékesítést sem
(3 mm: 4,03; 4 mm: 4,08 g; P > 0,05). Hasmenéses megbetegedést egyik csoportban sem figyeltünk meg a hizlalási időszak alatt. A két csoport teljes hizlalásra vetített elhullása elfogadható szinten maradt és nem különbözött (3 mm: 1,5%; 4 mm: 2,4%; P > 0,05). A parazitológiai vizsgálatok nagyon jó egészségügyi státuszt mutattak, nem találtunk fertőzött bélsár mintát egyetlen vizsgálati időpontban sem. Az azonos összetételű, de eltérő pelletméretű takarmány etetése nem befolyásolta a növendéknyulak termelését és egészségi állapotát.