Digitális képek alkalmazása a kecske tőgybimbók morfológiai tulajdonságainak megállapításához
Kulcsszavak:
tejelő kecske, tőgybimbó alakulás, digitális képfeldolgozás, küllemi bírálatAbsztrakt
A tejelő kecske küllembírálati rendszerén belül megkülönböztetett szerepet kell kapnia a tőgybimbó értékelésének, hiszen számos tapasztalati tény és szakirodalom alátámasztja a tőgybimbó morfológiája és a tejtermelési tulajdonságok közötti szoros kapcsolatot. Ezért a vizsgálatunk annak megállapítása, hogy a digitális képek és a Terület V. 7.0 képfeldolgozó program milyen mértékben alkalmas a tejelő kecskék tőgyének értékelésére, küllemi bírálatára. Továbbá célul tűztük ki egy tőgybimbó index kidolgozását is a magyar parlagi kecske tőgybimbójának értékelésére. A bimbók méreteinek meghatározása a Terület V. 7.0 nevű szoftver segítségével történt. A bimbók értékelésekor megállapítottuk, hogy nem szükséges mindkét felet vizsgálni, mivel nincs közöttük szignifikáns különbség, de a pontosabb eredmények elérése érdekében célszerű a két bimbó átlag értékeit figyelembe venni.
A gépi fejésre való alkalmasság szempontjából kialakításra került, a testméret indexek analógjára, egy Tőgybimbó Index. Az index alapján három kategóriába soroltuk a tőgybimbókat.
A tejelő kecskék küllemi bírálatánál a digitális képek és a képfeldolgozó programok sikeresen alkalmazhatóak. Használatuk rendkívül egyszerű, és alkalmazásukkal a tőgybimbók objektív bírálata megvalósítható.
Hivatkozások
Gulyás, L., Ivancsics J. (2001): Relationship between the somatic cell count and certain udder-morphologic traits. Archiv für Tierzucht, 44(1) 15–22.
Kastelic, D., Kavicic, S. (1994): The relationship between udder morphology milkability and machine milking of ewes. Mljekarstvo, 44(2) 105–117.
Kretschmer, G., Peters K. J. (2002): Investigation of udder form and milkability in East Friesian milk sheep to determine recording and selection activities for improving udder shape and dairy performance. 2nd communication: phenotypic correlations between udder and teats traits and development of a linear model for udder appraisal. Zuchtungskunde, 74(4) 300–313.
Lopez, L. J., Capote J., Peris S., Darmanin N., Arguello A., Such X., Barillet F., Zervas N. P. (1999): Changes in udder morphology as a conseqence of different milking frequency during first and second lactacion in Canarian dairy goats. Proccedings of the Sixth International Symphosium on the Milking of Small Ruminants, 100–103.
Montaldo, H., Martinez-Lozano, F.J. (1993): Phenotypic relationships between udder and milking characteristics, milk production and California mastitis test in goats. Small Ruminant Research, 12(3) 329–337. https://doi.org/10.1016/0921-4488(93)90068-S
Perez, L.J., Gomez-Gil, J.L., Garcia-Lopez, J., Linares, J. P. (1984): A study on udder morphology in Mancha ewes. III. Symphosium International de Ordeno Mecanio de Pequenos Rumiantes, 583–591.
Peris, S., Caja, G., Such, X. (1999): Relationship between udder and milking traits in Murciano-Granadina dairy goat. Small Ruminant Research, 33(2) 171–179. https://doi.org/10.1016/S0921-4488(99)00017-6
Póti P. (2005): Kecsketenyésztési program. Gödöllő, 14. p. megjelenés alatt.
Rebello de Andrade, C.S.C., Carreiro, F.M., Almeida L. M., Eitam, M. (1991): Aptitude to machine milking of „Merino Beira Baxia” ewes. I. Morphological characteristic of the udder. Proccedings of the 4th International Symphosium on Machine Milking of Small Ruminants, 31–46.
Singh, N., Sidhu, S. S., Bhalaru, S.S., Gill, G.S. (1987): Effect of udder morphology on udder infection in crossbred cows. Journal of Research, 24(2) 304–306.
Zeng, S. S., Escobar, E. N. (1999): Effect of parity and milk production on somatic cell count, standard plate count and composition of goat milk. Small Ruminant Research, 17(3) 269–274. https://doi.org/10.1016/0921-4488(95)00658-8
Internet:
FAOSTAT (2004): FAO Statistical Databases, http://faostat.fao.org
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2005 Anka Judit, Póti Péter, Pajor Ferenc, Láczó Edina
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat a nyílt hozzáférés elvei szerint működik, cikkeire ugyanakkor a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
