Adatok az anya-bárány kapcsolat kialakulásához az ellést követően, hortobágyi rackáknál
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2016.1.032Kulcsszavak:
anya-bárány kapcsolat, ellés, hortobágyi rackaAbsztrakt
Gazdasági állataink, köztük a juhok viselkedésének tanulmányozása nagy jelentőséggel bír gazdálkodási és technológiafejlesztési szempontból. A hortobágyi racka juh (Ovis aries strepsiceros Hortobagyensis) egy őshonos juhfajta. Magyarország juhállományának mindössze 2,5%-t alkotják az őshonos fajták, ennek közel felét pedig a racka juh adja, ami körülbelül 10000 egyedet jelent. Megfigyeléseinket a NAIK herceghalmi Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetének telepén, a juhhodályban elhelyezett, rögzített kamerák segítségével végeztük. Célunk volt, hogy adatokat gyűjtsünk a bárányok születés utáni viselkedéséről és napi aktivitásuk ritmusáról. Öt bárány viselkedését és az ellés lefolyását vizsgáltuk az ellés pillanatától kezdve az első 48 órában. A vizsgálatok alkalmával az alábbi viselkedéselemek esetszámait és napi szintű teljes időtartamát, valamint ezek százalékos arányát vetettük össze: fekvés, állás, mozgás, táplálkozás és játék. Megfigyeltük, hogy a vizsgált időszak legnagyobb részét a fekvés/pihenés tette ki (57,31%). Táplálkozást tekintve folyamatos, rövid időtartamú szopások voltak jellemzők az egész nap folyamán, de ez a napi cselekvések mindössze 4,81%-át tette ki. A mozgás és az állás szinte folyamatosan váltakozva voltak jelen, időtartam szerint az állás minimum két-háromszorosa volt a mozgásnak. A játék az első napon egyáltalán nem jelent meg, a második napon is csak elhanyagolható százalékban (0,05%).
Hivatkozások
Alexander, G., Shillito, E. (1977): Importance of visual cues from various body regions in maternal recognition of the young in Merino sheep (Ovis aries). Applied Animal Ethology, 3(2) 137–143. https://doi.org/10.1016/0304-3762(77)90022-0
Bodnár, Á. (2015): Mesterségesen nevelt awassi bárányok viselkedési és termelési jellemzőinek összefüggései. Doktori (PhD) értekezés, Biológia Tudományi Doktori Iskola, Gödöllő, 90 p.
Czakó, J. (1974): Gazdasági állatok viselkedése. Mezőgazdasági kiadó, Budapest, 196 p.
Csányi, V. (1990): Etológia, I. kötet. Tankönyvkiadó, Budapest; 357 p.
Dunka, B. (2002): Magyar juh (Ovis aries strepsiceros hungaricus) In: Génmegőrzés: Kutatási eredmények régi háziállatfajták értékeiről, Debrecen
Fésüs, L., Zsolnai, A., Horogh, G. P., Anton I. (2004): A juhok surlókórja. 2. A prion genotípusok gyakorisága hazai őshonos juhállományainkban. Magyar Állatorvosok Lapja, 11. 670–675.
Gere, T. (2004): A juhok viselkedése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 116 p.
Goodenough, J., McGuire, B., Wallace, R. A. (1993): Perspectives on Animal Behavior. John Wiley & Sons, New York, 816 p.
Hankó, B. (1937): A magyar juh eredete, múltja és jelene. Zool. Inst. d. St. Tisza Univ., Debrecen, 69 p.
http 1.: Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége. http://mjksz.hu/sites/default/files/fajtakiadvanyok/oshonos__05 horobagyi_racka.pdf (2016. április)
Janan, J. (2009): Az állatokkal való bánásmód. SZIE jegyzet, Gödöllő 43 p.
Jávor, A., Kukovics, S., Dunka, B. (2006): Régi magyar juhfajták. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 124 p.
Jensen, P. (szerk.) (2006): A háziállatok etológiája. Mezőgazda kiadó, Budapest, 172 p.
Matolcsi, J. (1975): A háziállatok eredete. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 257 p.
Mucsi, I. (szerk.) (1997): Juhtenyésztés és tartás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 412 p.
Nagy, L., Domanovszky, Á., Székely, P. (2004): A magyar racka juh hizlalási- és vágási vizsgálata. Acta Agraria Debreceniensis, 13. 1–6.
Nagy, L., Komlósi, I. (2005): A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt. Acta Agraria Debreceniensis, 16. 24–28. https://doi.org/10.34101/actaagrar/16/3284
Neubauer, V., Vogl, C., Seregi, J., Sáfár, L., Brem, G. (2015): Genetic diversity and population structure of Zackel sheep and other Hungarian sheep breeds. Archives Animal Breeding, 58(2) 343–350. https://doi.org/10.5194/aab-58-343-2015
Ottoni, E. B. (2000): EthoLog 2.2: a tool for the transcription and timing of behavior observation sessions. Behavior Research Methods, Instruments & Computers, 32. 3. 446–449. https://doi.org/10.3758/BF03200814
Schandl, J. (1955): Juhtenyésztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 263 p.
Tóthné Maros, K. (2008): Etológia. SZIE jegyzet, Gödöllő, 104 p.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2016 Bodnár Ákos, Pajor Ferenc, Hegedűs Bettina Berill, Póti Péter, Egerszegi István
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
