A fénymetszet-variációktól a műalkotások sokféleségéig
DOI:
https://doi.org/10.57021/artcadia.4808Kulcsszavak:
mintázat, művariáns, jelentésváltozat, fénymetszetAbsztrakt
Az antropocén olyan korszak, aminek a műalkotások is eredményei. A művek változatai transzparens interfészek, melyeket a mindenkori külső és belső természet tényezői és vetületei formálnak a megfogható és a megfoghatatlan, az időbeli és az időtlen számtalan metszetében. A művészi kifejezés vonatkozásgazdagságát az adja, hogy az alkotó személye, szelleme, szemléletmódja, érzelemvilága miként érintkezik az egyetemes létezés és korának kérdéseivel és igazságaival. A művész személyes és szakmai döntéseinek hálózata, intenciójának intenzitása sokfajta művészi mikrokozmosz keletkezéséhez vezethet, ám az egyes művek létrejöttüknek végtelen potenciális lehetőségeiből egy meghatározott döntési és kombinációs sor eredményét őrzik meg. A több jelentésréteget magukba sűrítő alkotások újabb jelentésvariációkhoz jutnak a befogadás aktusával. Így a művészet sokféle tartalmi, formai, stiláris, műfaji, mediális, technikai és egyedi művariánson keresztül alakítja az embernek a percepcióját, szemléletét, a valósághoz való viszonyulását, magát a világot is. Az írás aspektusokat kíván szolgáltatni annak körüljárásához, mi magyarázza, illetve mi indokolja a vizuális művek diverzitását és variábilitását.
Hivatkozások
Adorno, Theodor, W. Ästhetische Theorie. Frankfurt am Main: Surkamp Verlag, 1970.
Almási Miklós. Anti-esztétika. Séták a művészetfilozófiák labirintusában. Budapest: Helikon Könyvkiadó, 2003.
Balázs Béla. „A kékszakállú herceg vára.” Magyarulbabelben, hozzáférés: 2023. 03. 16. https://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Bal%C3%A1zs_B%C3%A9la-1884/A_k%C3%A9kszak%C3%A1ll%C3%BA_herceg_v%C3%A1ra
Barthes, Roland. Világoskamra. Fordította Ferch Magda. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2000.
Bergson, Henri. Teremtő fejlődés. Fordította Dienes Valéria. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1930.
Csepeli György. Ember 2.0 A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai. Budapest: Kossuth Kiadó, 2020.
Csíkszentmihályi Mihály. Flow Az áramlat A tökéletes élmény pszichológiája. Fordította Legéndyné Szabó Edit. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1997.
Danto, Arthur C. „Történetek a művészet végéről.” In Művészet az ezredvégen. Tanulmányok a művészet végéről és a művészettörténelem újrakezdéséről, szerk. Perneczky Géza, 183–192. Budapest: Kézirat, 1999.
Danto, Arthur C. „Történetek a művészet végéről,” Fordította Perneczky Géza. In: A művészet vége? Európai füzetek, első szám, szerk. Perneczky Géza, 67–82. Budapest: 1999.
Dempsey, Amy. Modern művészet. Fordította Árokszállásy Zoltán. Budapest: Corvina Kiadó, 2020.
Dempsey, Amy. A modern művészet története. Stílusok + Iskolák + Mozgalmak. Fordította Szekeres Andrea, Szikra Renáta. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 2003.
Feick, Hildegard. Index zu Heideggers »Sein und Zeit«. Tübingen: Max Niemeyer Verlag, 1968.
„Fogalomtár etika szakosoknak. Sensus communis.” Mmi.elte, hozzáférés: 2023. 03. 16. http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index59dd.html?option=com_tanelem&id_tanelem=507&tip=0
Gadamer, Hans-Georg. Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Második, javított kiadás. Fordította Bonyhai Gábor. Budapest: Osiris, 2003.
Gombrich, E. H. „Illúzió és művészet.” Fordította Falvay Mihály. In Illúzió a természetben és a művészetben, szerk. Gregory, R. L., Gombrich, E. H., 197–246. Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 1982.
Gombrich, E. H. Művészet és illúzió. Fordította Szabó Árpád. Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 1972.
Heidegger, Martin. „A műalkotás eredete.” Fordította Bacsó Béla. In Rejtekutak, szerk. Pongrácz Tibor, 9–65. Budapest: Osiris Kiadó, 2007.
Higgins, Dick. „Az öt művészettörténeti tradíció, esszé.” artpool, hozzáférés: 2023. 03. 16. https://artpool.hu/Fluxus/Higgins/tradicio.html
Hockney, David, Gayford, Martin. A képek története a barlangtól a monitorig. Fordította Sepsi László. Budapest: Scolar Kiadó, 2021.
József Attila. „Irodalom és szocializmus.” In József Attila Összes tanulmánya és cikke 1930–1937. Első kötet, szerk. Tverdota György és Veres András, 104–155. Budapest: József Attila Társaság – L’Harmattan Kiadó, 2018.
József Attila. „Irodalom és szocializmus.” Magyar-irodalom.elte, hozzáférés: 2023. 03. 16. http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/irodszo2.htm
Keserü Katalin. Emlékezés a kortárs művészetben. Budapest: Noran Kiadó, 1998.
Klima Gyula. „A lélek mint a test formája, és a művészet mint a lélek formája.” mma-mmki, hozzáférés: 2023. 03.22. https://www.mma-mmki.hu/kiadvany/a-lelek-mint-a-test-formaja-es-a-muveszet-mint-a-lelek-formaja/
Loboczky János. „A műalkotás lét-értelme Heidegger művészetfilozófiájában.” Uni-eszterhazy, hozzáférés: 2023. 03. 16. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/1879/1/81-99_Loboczky.pdf
Manovich, Lev. „Posztmédia esztétika. Krízisben a médium.” Exindex, 2004. március 9., hozzáférés: 2023. 03. 16. https://exindex.hu/nem-tema/posztmedia-esztetika/
Németh Lajos. A művészet sorsfordulója. Budapest: Ciceró Kiadó, 1999.
Platón. „Állam.” Fordította Szabó Miklós. In Platón összes művei II., szerk. Zsolt Angéla, 5–710. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1984.
Platón. „Hetedik levél.” Fordította Faragó László. In Platón összes művei III., szerk. Zsolt Angéla, 1038–1083. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1984.
Sontag, Susan. A fényképezésről. Fordította Nemes Anna. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1999.
Szabó Viktória. „A »hideg szépség« megjelenése az újmédiában - Maya Brush esztétikája.” pte.hu, hozzáférés: 2023. 03. 16. http://polc.ttk.pte.hu/tamop-4.1.2.b.2-13/1-2013-0014/96/iv_jmdia_jmdiamvszet_posztmdiaeszttika.html
Szüts Miklós. „»...Isten testéből vágjuk ki azt, ami létrejön.« Beszélgetés El Kazovszkijjal.” Elkazovszkij, hozzáférés: 2023. 03. 21. https://elkazovszkij.hu/interjuk/nyomtatott/1065/szuts-miklos-isten-testebol-vagjuk-ki-azt-ami-letrejon-beszelgetes-el-kazovszkijjal/index.html
Takács-Nagy Gábor. „»Mozart – akárcsak Petőfi – valójában egy nagyra nőtt gyermek volt«.” Papageno, 2022. március 15., hozzáférés: 2023. 03. 16. https://papageno.hu/blogok/mozart-planet/2022/03/takacs-nagy-gabor-mozart-akarcsak-petofi-valojaban-egy-nagyra-nott-gyermek-volt/?fbclid=IwAR0dhcUXN0nWS1Yj9vJ_kGhuFIBeEJb2J_KoI5M-r1zE1MqorKuJwE-h9i
Tillmann József Attila. „Inter média.” In: Távkertek A nyugalom tengerén túl, 65–72. Budapest: Kijárat Kiadó, 1997.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Erzsébet Lieber
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.