(K)építő festéstechnikai kísérletsor és kutatás

Absztrakt

Bizonyos értelemben mindenki, aki műtárgyat hoz létre, „(k)épít”, azaz konstruál (Almási, 2003. 48-54.); épít azzal a szándékkal, hogy a valamiből valahogyan összerakott tárgy „képpé”, vagyis tartalmat, üzenetet közvetítő formává váljon. Munkámban, a műteremtő metódusban az építés, a manuális összeállítás, az anyaggal való szoros, esetenként érzéki kapcsolat és kommunikáció, a „képépítmény” összerakásához elvezető technikai kísérletsor és technológiailag korrekt, gyakran egyéni és újszerű kivitelezés elsődleges szerepet játszik, ugyanakkor e tevékenységben az építés filozófiai tartalmai sajátos módon fejeződnek ki.

A DLA képzés időszakában keletkezett munkáim a festészet alapproblémáira (felület, forma, szín, színezet, fény, materiális és fakturális minőségek) koncentrálnak, de a közvetlen festést kiiktatva és nem feltétlenül a síkban valósulnak meg. Így az építés főnév tovább bővíthető, a meg-, fel-, össze-, be-, rá-, ki-, át-, de bizonyos esetekben a le-, illetőleg a vissza- előtagokkal képezve jellemzi a munka során végbemenő cselekvéssorokat csakúgy, mint a kész művet.