From Light-intersection Variations to the Diversity of Works of Art
DOI:
https://doi.org/10.57021/artcadia.4808Keywords:
light-intersection, pattern, art work variant, meaning variantAbstract
The Anthropocene is an epoch, among the results of which are works of art. The works of art are variations of transparent interfaces shaped by the different factors and overlapping of internal and external nature, in the innumerable intersections of the tangible and intangible, the temporal and the timeless. The expanse of relatedness of the artistic expression is determined by how the personality, intellect, outlook and emotional complexion of the artist interacts with the questions and truths of universal existence and of the times they live in. The network of the artist's decisions and the intensity of their intent could potentially be manifested in many kinds of artistic microcosms. However, the actual pieces represent a particular sequence of decisions and combination of the endless possibilities of their creation. Works of art with their multiple layers of meaning gain yet more variations in meaning by being encountered by the viewer. In this way, art shapes a person’s perception, outlook, approach to reality, and the world itself through the diversity of unique works of art in their content, form, style, genre, media, and technique. This paper aims to provide aspects to investigating explanations and reasons for the diversity and variability of visual works of art.
References
Adorno, Theodor, W. Ästhetische Theorie. Frankfurt am Main: Surkamp Verlag, 1970.
Almási Miklós. Anti-esztétika. Séták a művészetfilozófiák labirintusában. Budapest: Helikon Könyvkiadó, 2003.
Balázs Béla. „A kékszakállú herceg vára.” Magyarulbabelben, hozzáférés: 2023. 03. 16. https://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Bal%C3%A1zs_B%C3%A9la-1884/A_k%C3%A9kszak%C3%A1ll%C3%BA_herceg_v%C3%A1ra
Barthes, Roland. Világoskamra. Fordította Ferch Magda. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2000.
Bergson, Henri. Teremtő fejlődés. Fordította Dienes Valéria. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1930.
Csepeli György. Ember 2.0 A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai. Budapest: Kossuth Kiadó, 2020.
Csíkszentmihályi Mihály. Flow Az áramlat A tökéletes élmény pszichológiája. Fordította Legéndyné Szabó Edit. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1997.
Danto, Arthur C. „Történetek a művészet végéről.” In Művészet az ezredvégen. Tanulmányok a művészet végéről és a művészettörténelem újrakezdéséről, szerk. Perneczky Géza, 183–192. Budapest: Kézirat, 1999.
Danto, Arthur C. „Történetek a művészet végéről,” Fordította Perneczky Géza. In: A művészet vége? Európai füzetek, első szám, szerk. Perneczky Géza, 67–82. Budapest: 1999.
Dempsey, Amy. Modern művészet. Fordította Árokszállásy Zoltán. Budapest: Corvina Kiadó, 2020.
Dempsey, Amy. A modern művészet története. Stílusok + Iskolák + Mozgalmak. Fordította Szekeres Andrea, Szikra Renáta. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 2003.
Feick, Hildegard. Index zu Heideggers »Sein und Zeit«. Tübingen: Max Niemeyer Verlag, 1968.
„Fogalomtár etika szakosoknak. Sensus communis.” Mmi.elte, hozzáférés: 2023. 03. 16. http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index59dd.html?option=com_tanelem&id_tanelem=507&tip=0
Gadamer, Hans-Georg. Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Második, javított kiadás. Fordította Bonyhai Gábor. Budapest: Osiris, 2003.
Gombrich, E. H. „Illúzió és művészet.” Fordította Falvay Mihály. In Illúzió a természetben és a művészetben, szerk. Gregory, R. L., Gombrich, E. H., 197–246. Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 1982.
Gombrich, E. H. Művészet és illúzió. Fordította Szabó Árpád. Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 1972.
Heidegger, Martin. „A műalkotás eredete.” Fordította Bacsó Béla. In Rejtekutak, szerk. Pongrácz Tibor, 9–65. Budapest: Osiris Kiadó, 2007.
Higgins, Dick. „Az öt művészettörténeti tradíció, esszé.” artpool, hozzáférés: 2023. 03. 16. https://artpool.hu/Fluxus/Higgins/tradicio.html
Hockney, David, Gayford, Martin. A képek története a barlangtól a monitorig. Fordította Sepsi László. Budapest: Scolar Kiadó, 2021.
József Attila. „Irodalom és szocializmus.” In József Attila Összes tanulmánya és cikke 1930–1937. Első kötet, szerk. Tverdota György és Veres András, 104–155. Budapest: József Attila Társaság – L’Harmattan Kiadó, 2018.
József Attila. „Irodalom és szocializmus.” Magyar-irodalom.elte, hozzáférés: 2023. 03. 16. http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/irodszo2.htm
Keserü Katalin. Emlékezés a kortárs művészetben. Budapest: Noran Kiadó, 1998.
Klima Gyula. „A lélek mint a test formája, és a művészet mint a lélek formája.” mma-mmki, hozzáférés: 2023. 03.22. https://www.mma-mmki.hu/kiadvany/a-lelek-mint-a-test-formaja-es-a-muveszet-mint-a-lelek-formaja/
Loboczky János. „A műalkotás lét-értelme Heidegger művészetfilozófiájában.” Uni-eszterhazy, hozzáférés: 2023. 03. 16. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/1879/1/81-99_Loboczky.pdf
Manovich, Lev. „Posztmédia esztétika. Krízisben a médium.” Exindex, 2004. március 9., hozzáférés: 2023. 03. 16. https://exindex.hu/nem-tema/posztmedia-esztetika/
Németh Lajos. A művészet sorsfordulója. Budapest: Ciceró Kiadó, 1999.
Platón. „Állam.” Fordította Szabó Miklós. In Platón összes művei II., szerk. Zsolt Angéla, 5–710. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1984.
Platón. „Hetedik levél.” Fordította Faragó László. In Platón összes művei III., szerk. Zsolt Angéla, 1038–1083. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1984.
Sontag, Susan. A fényképezésről. Fordította Nemes Anna. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1999.
Szabó Viktória. „A »hideg szépség« megjelenése az újmédiában - Maya Brush esztétikája.” pte.hu, hozzáférés: 2023. 03. 16. http://polc.ttk.pte.hu/tamop-4.1.2.b.2-13/1-2013-0014/96/iv_jmdia_jmdiamvszet_posztmdiaeszttika.html
Szüts Miklós. „»...Isten testéből vágjuk ki azt, ami létrejön.« Beszélgetés El Kazovszkijjal.” Elkazovszkij, hozzáférés: 2023. 03. 21. https://elkazovszkij.hu/interjuk/nyomtatott/1065/szuts-miklos-isten-testebol-vagjuk-ki-azt-ami-letrejon-beszelgetes-el-kazovszkijjal/index.html
Takács-Nagy Gábor. „»Mozart – akárcsak Petőfi – valójában egy nagyra nőtt gyermek volt«.” Papageno, 2022. március 15., hozzáférés: 2023. 03. 16. https://papageno.hu/blogok/mozart-planet/2022/03/takacs-nagy-gabor-mozart-akarcsak-petofi-valojaban-egy-nagyra-nott-gyermek-volt/?fbclid=IwAR0dhcUXN0nWS1Yj9vJ_kGhuFIBeEJb2J_KoI5M-r1zE1MqorKuJwE-h9i
Tillmann József Attila. „Inter média.” In: Távkertek A nyugalom tengerén túl, 65–72. Budapest: Kijárat Kiadó, 1997.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Erzsébet Lieber
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
