Egy idegen bolha a többi közt (Móricz Zsigmond: Kivilágos kivirradtig)1

Abstract

Móricz Kivilágos kivirradtig című regénye eddig a dzsentritematika alapján, az Úri muri előkészítéseként tárgyaltatott leginkább. A regény „alulértékeléséhez” jelentősen hozzájárulhatott, hogy tabukérdést állít a középpontba: a zsidóság és a magyarság húszas évekbeli viszonyát. A regény először 1924. januárjában jelent meg folytatásokban: a napról napra megjelenő részletekhez a hátteret a Pesti Napló parlamenti tudósításai, hírei, cikkei adták. Egy-egy napilapszám, benne a zsidóságot érintő rendelkezésekről, támadásokról szóló hírekkel, egyedi, és eddig még nem vizsgált kontextust teremt a regényekhez. A Kivilágos kivirradtig az egyik alapvető móriczi traumát, az idegenséget középpontba állító regények sorába illeszthető. A mű Csehov Cseresznyéskertjével is összevethető: a darab premierjén, 1924 őszén, a Vígszínházban Móricz dokumentálhatóan részt vett.