Telítetlen zsírsavak koncentrációja charolais tehenek kolosztrumában és átmeneti tejében az ellést követő héten

Szerzők

  • Zándoki Rita Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1.
  • Csapó János Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kémiai Intézet, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
  • Csapóné Kiss Zsuzsanna Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kémiai Intézet, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
  • Tábori Imre Anna-farm, 5122 Jászdózsa
  • Domokos Zoltán Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete, 3525 Miskolc, Vologda u. 3.
  • Tőzsér János Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1.

Kulcsszavak:

charolais tehén, kézi fejés, kolosztrum, telítetlen zsírsavak

Absztrakt

Célunk, a különböző telítetlen zsírsavak arányának figyelemmel kísérése volt, charolais tehenek kolosztrumában az ellés utáni héten. Két vizsgálatunk során (I.: 2002 és II.: 2003) ugyanabban a charolais állományban vettünk kolosztrum- és tejmintákat (I.: n = 15 tehén, II.: n = 22 tehén), kézi fejéssel, az elléskor, majd 24, 48, 72 óra, illetve 1 hét elteltével. A zsírsavak mennyiségének mérése kapillárkolonnás GC-rendszeren, metilészteres átészterezés után történt. Az adatok értékelését SPSS.10 programcsomaggal végeztük. A charolais tehenek kolosztrum zsírjában a telítetlen zsírsavak koncentrációja, az olajsav és a heptadecenoilsav kivételével változott az elléstől eltelt idő függvényében. Többségük csak az ellést követő 48 órában változott szignifikánsan, kivéve a mirisztolajsavat, az elaidinsavat, és az eikozadiénsavat, melyek még az ellés utáni harmadik és hetedik nap között is statisztikailag igazolható eltérést mutattak. A mirisztolajsav, a palmitolajsav, a linolsav, az eikozatriénsav, az arachidonsav, valamint az eikozapentaénsav aránya az ellés után csökkenést mutatott, míg az elaidinsav és az eikozadiénsav koncentrációja emelkedett. A linolsavra vonatkozóan, a két kísérlet eredményeit figyelembe véve, nem tudtunk határozott tendenciát megállapítani.

Információk a szerzőről

  • Zándoki Rita, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1.

    levelezőszerző
    zandoki.rita@mkk.szie.hu

Hivatkozások

Baneriee, R., Bandyopadhyay, C., Subrahmanyam, V. V. R. (1991). Composition of cow's milk-fat during transition from colostrum to normal. Indian Journal of Dairy Science, 441. 62–65.

Blum J. W., Hammon, H. (2000). Colostrum effects on the gastrointestinal tract, and on nutritional, endocrine and metabolic parameters in neonatal calves. Livestock Production Science, 66(2), 151–159. https://doi.org/10.1016/S0301-6226(00)00222-0

Benheng, G., Chengxiang, L. (1996). Chemical composition of bovine colostrum. Journal of Northeast Agricultural University English Edition, 1. 72–77.

Csapó, J., Csapó, J-né. (2002). Tej és tejtermékek szerepe a táplálkozásban. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1–463.

Ehrlich, P (1892). Über Immunitat durch Vererbung und Zeugung. Z. Hyg. Inf-skrank. 12. 183–203. https://doi.org/10.1007/BF02284236

Hornyák Z. (2003). A fehér-kék belga húsmarhafajta elsőfejésű kolosztrumának összetétele. TDK-Dolgozat, Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Intézet, Szarvasmarha-tenyésztési Tanszék. (Témavezető: Kovács A. Z.)

Jennes, R. (1974). The composition of milk, In: Larson, B. – Smith, V.R., editors (1974): Lactation – A comprehensive treatise, vol. III. Academic Press, New York, 3–107.

Jensen, R. G., Ferris, A. M., Lammi-Keefe, C. J. (1991). The composition of milk fat. J. Dairy Sci., 74. 3228–3243. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(91)78509-3

Kovács A. Z. (1999). Anyatehenek tejelékenysége és a borjak növekedésének összefüggése. Doktori értekezés. Pannon Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár, 2–121.

Laakso, P., Manninan, P., Makinen, J., Kallio, H. (1996). Postparturition changes in the triacylglycerols of cow colostrum. Lipids, 31(9), 937–943. https://doi.org/10.1007/BF02522686

Mihaiu, M., Stanescu, U., Rotaru, O., Gus, C. (1993). Comparative research on fatty acid composition in milk and colostrum. Buletinul Universitatii Stiinte Agricole Cluj Napoca, 47. 121–124.

Nardone, A., Lacetera, N., Barnebucci, U., Ronchi, B. (1997). Composition of colostrum from dairy heifers exposed to high air temperatures during late pregnancy and the early postpartum period. Journal of Dairy Science, 80(5), 838–844. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(97)76005-3

Pitas, R. E., Sampugna, J., Jensen, R. G. (1967). Triglyceride structure of cow’s milk fat. I. Preliminary observations on the fatty acid composition of positions 1, 2, and 3. J. Dairy Sci., 50(8), 1332–1336. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(67)87625-2

Ponter, A. A., Douar, C., Mialot, J. P., Benoit-Valiergue, H., Grimard, B. (2000). Effect of underfeeding post-partum Charolais beef cows on composition of plasma non-esterified fatty acids. Animal Science, 71(2), 243–252. Part 2. https://doi.org/10.1017/S1357729800055077

Swaisgood, H. E. (1996). Characteristics of milk. In: Fennema, O. R. (editor, 1996): Food Chemistry, third edition, Marcel Dekker Inc., USA, 550.

Wagenhoffer, Zs., Kovács, A. Z., Szabó, F., Stefler, J. (2002). Fehér-kék belga húsmarha fajta kolosztrumának és tejének vizsgálata. Állattenyésztés és Takarmányozás, 6. 597–605.

Letöltések

Megjelent

2005-02-15

Hogyan kell idézni

Zándoki, R., Csapó, J., Csapóné Kiss, Z., Tábori, I., Domokos, Z., & Tőzsér, J. (2005). Telítetlen zsírsavak koncentrációja charolais tehenek kolosztrumában és átmeneti tejében az ellést követő héten. Acta Agraria Kaposváriensis, 9(1), 9-18. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1720

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

<< < 1 2 3 4 5 6