Néhány technológiai paraméter vizsgálata a süllő (Stizostedion lucioperca) intenzív nevelése során

Szerzők

  • Molnár Tamás University of Kaposvár, Faculty of Animal Science H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. , Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.
  • Hancz Csaba University of Kaposvár, Faculty of Animal Science H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. , Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.
  • Molnár Marcell University of Kaposvár, Faculty of Animal Science H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. , Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.
  • Stettner Gabriella University of Kaposvár, Faculty of Animal Science H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. , Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.

Kulcsszavak:

süllő, takarmányozás, telepítési sűrűség, intenzív nevelés

Absztrakt

A piaci kereslet és a versenyhelyzet egyre inkább a minőségi haltermelésre helyezi a hangsúlyt Európában. A hagyományos tavi halakban, mint például a ponty, általában magas a hús zsírtartalom, és exportuk egyre nehezebb. Magyarországon a süllő a legnemesebb és talán a legérzékenyebb halak közé tartozik. Természetes vizeinkben, halastavainkban termelésének fokozásánál az egyik nehézséget a megfelelő méretű ivadék előállítása jelenti. Ennek a problémának az egyik lehetséges megoldása a tavi előnevelt ivadék intenzív nevelési technikájának kidolgozása lehetne. Kutatásunk célja a süllő növekedési kapacitásának, takarmányértékesítésének és megmaradásának vizsgálata volt intenzív körülmények között. Az előnevelt süllőket a 4 hetes kísérlet során recirkulációs rendszerben működő 130 literes akváriumokban, 22 ± 0,5 °C átlagos vízhőmérsékleten, kétféle telepítési sűrűséggel (18 és 36 egyed/akvárium) helyeztük el. Kétféle takarmányt, darált halat (kezelt csoport) és élő halivadékot (kontroll csoport) etettünk étvágy szerint, naponta kétszer. Eredményeink alapján az előnevelt süllő intenzív továbbnevelése haldarálékkal megoldható. A takarmány- fogyasztásra a telepítési sűrűség nem volt hatással, míg az eltérő takarmányok szerint a különbségek szignifikánsak voltak (2,01 g vs. 4,53 g, teszt és a kontrol). Az átlagos egyedi súlygyarapodásra a takarmányok hatása P = 0,001 szinten, míg az eltérő telepítési sűrűség estében P = 0,017 szinten volt szignifikáns (0,52 g és 1,40 g a darabolt halnál illetve az élőhalnál, 1,02 g az alacsonyabb és 0,90 g a magasabb egyed sűrűségnél). A takarmány-értékesítésre egyik kezelés sem volt szignifikáns hatással, azonban ez a kísérlet első két hetében csak a nagy szórásnak köszönhető, mert mindkét kezelésnél jól megfigyelhető eltéréseket találtunk. Az átlagos megmaradás a darált halas csoportnál 62,2% míg az élőhalas csoportnál 78,8% volt. Ez a különbség P < 0,01 szinten szignifikáns volt az első két héten, amikor az összes kiesés nagy része történt, főként a kannibalizmus és egyéb ismeretlen okok következtében. Adataink alapján két hetes átállási időszakra van szükség az előnevelt süllő zooplanktonról darált halhúsra való szoktatásához.

Információk a szerzőről

  • Molnár Tamás, University of Kaposvár, Faculty of Animal Science H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40., Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.

    levelezőszerző
    molnart@atk.kaposvar.pate.hu

Hivatkozások

Chesire, W. F., Steele, K. L, (1972). Hatchery rearing of walleye using artificial food. Progressive Fish-Culturist, 34(2), 96–99. https://doi.org/10.1577/1548-8640(1972)34[96:HROWUA]2.0.CO;2

Colesante, R. T., Youmans, N. B., Ziolkoski, B. (1986). Intensive culture of walleye fry with live food and formulated diets. Progressive Fish-Culturist, 48(1), 33–37. https://doi.org/10.1577/1548-8640(1986)48<33:ICOWFW>2.0.CO;2

Hilge, V. (1990). Beobachtungen zur aufzuht von Zandern (Etizostedion lucioperca L.) im Labor. Arch. Fish Wiss. 2. 167–173.

Klein Bretteler, J. P. G. (1989). Intensive culture of pike-perh fry with live food. 203–207. In: Aquaculture- a biotechnology in progress. Vol. 1. N. DePauw et al. (Eds) European Aquaculture Society, Bredene, 1220.

Kuipers, K. L., Summerfelt, R. C. (1994). Converting pond-reared Walleye fingerlings to formulated feeds: Effects of diet, Temperature and stocking density. Journal of Apllied Aquaculture, 4(2), 31–57. https://doi.org/10.1300/J028v04n02_04

Nickum, J. G. (1978). Intensive culture of walleyes : state of the art. pp. 187–194. In R. L. Kendall, editor. Selected Coolwater Fishes of North America. American Fisheries Society Special Publication No.11, Washington, D.C.

Ruuhijärvi, J., Virtanen, E., Salminen, M., Muyunda, M. (1991). The groth and survival of pike-perch (Etizostedion lucioperca L.), larvae fed on formulated feeds. 154–156. In: Larvi '91. P.Lavens et al. (Eds) EAS Special Publication No. 15. Gent.

Schäperclaus, W. (1961). Lehrbuch der Teichwirtschaft. Paul Parey. Berlin, Hamburg, 528.

Schlumberger, O., Proteau, J. P. (1991). Production de juveniles de sandre (Etizostedion lucioperca.). Aqua Revue, 36. 25–28.

Letöltések

Megjelent

2000-07-15

Folyóirat szám

Évf. 4 szám 2 (2000): Acta Agraria Kaposváriensis

Rovat

Cikkek

License

Copyright (c) 2000 Molnár Tamás, Hancz Csaba, Molnár Marcell, Stettner Gabriella

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan kell idézni

Molnár, T., Hancz, C., Molnár, M., & Stettner, G. (2000). Néhány technológiai paraméter vizsgálata a süllő (Stizostedion lucioperca) intenzív nevelése során. Acta Agraria Kaposváriensis, 4(2), 85-94. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1553

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 4 > >>