Az agrárgazdaság és a vidék összehangolt fejlesztése

Absztrakt

A vidékfejlesztés problémaköre Magyarországon az utóbbi években került előtérbe. Az OECD elvei szerint az ország területének 85%-a vidéki jellegű, itt él a lakosság 46%-a. Magyar sajátosságnak tekinthető, hogy az agrárágazat vidékfejlesztésben betöltött szerepe nagyobb mint az EU országok többségében. Ez a körülmény az ágazat viszonylag magas GDP és exportrészesedésével, valamit 8% körüli szinten stabilizálódó foglalkoztatási arányával magyarázható. Az agrárgazdaság térségfejlesztő potenciáljának kihasználását az elmúlt évtizedben az elhúzódó agrárválság és a vidéki térségek gazdasági ül. társadalmi helyzetének hanyatlása akadályozta. A legutóbbi két évben kidolgozott EU-konform területpolitikai és más törvények felértékelték a vidék jelentőségét. Annak érdekében, hogy a vidék betölthesse gazdasági, társadalmi, ökológiai és kulturális funkcióját, több feladat megoldására van szükség. Ezek közül a legfontosabbak, az agrárgazdaság dinamizálása és versenyképességének növelése, a vidék gazdasági bázisának erősítése és diverzifikálása, a vidéki infrastruktúra ütemes fejlesztése, a foglalkoztatási és kereseti viszonyok valamint az életkörülmények és a szellemi színvonal javítása, végül a természet és a környezet fokozott védelme. Indokolt lenne a vidékfejlesztés céljainak, feladatainak és eszközeinek törvényi szabályozása. Szükséges lenne az is, hogy megteremtődjenek a vidékfejlesztés pénzügyi garanciái. Fontos tennivalót jelent a térségi vidékfejlesztési koncepciók és az integrált agrár- és vidékfejlesztési programok kidolgozása és a területi információs rendszer létrehozása.