Lactobacillus plantarum és Enterococcus faecium savtermelésének valamint szaporodásának serkentése tejben, szárított mikroalga biomasszák felhasználásával

Szerzők

  • Gyenis B. Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar, Élelmiszer-tudományi Intézet, 9200 Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 15–17.
  • Szigeti Jenő Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar, Élelmiszer-tudományi Intézet, 9200 Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 15–17.
  • Molnár N. Institute of Food Science, Faculty of Agricultural and Food Sciences, University of West Hungary, H-9200 Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 15–17.
  • Varga László Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar, Élelmiszer-tudományi Intézet, 9200 Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 15–17.

Kulcsszavak:

Chlorella vulgaris, Spirulina platensis, Enterococcus faecium, Lactobacillus plantarum, tej

Absztrakt

A mikroalgák (elsősorban a Chlorella és Spirulina fajok) kereskedelmi célú termesztése közel négy évtizedes múltra tekint vissza. Kísérleteink során szárított, 3 g/dm3 koncentrációban alkalmazott Spirulina platensis, ill. Chlorella vulgaris biomasszának takarmányfermentálásra használt Lactobacillus plantarum és Enterococcus faecium törzsek szaporodására és savtermelésére gyakorolt hatását teszteltük 12–30% szárazanyag-tartalmú modell tej-tápközegekben. A kapott eredmények azt mutatták, hogy a S. platensis, ill. a C. vulgaris szárított biomasszájának adagolása szignifikánsan (P < 0,05) serkentette a L. plantarum és az E. faecium szaporodási sebességét, továbbá savtermelő aktivitását, az összes alkalmazott tápközegben. Megállapítható, hogy a bioaktív komponensekben gazdag, szárított Chlorella ill. Spirulina biomassza potenciálisan alkalmas új típusú, tejalapú fermentált takarmányok gazdaságos előállítására.

Információk a szerzőről

  • Varga László, Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar, Élelmiszer-tudományi Intézet, 9200 Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 15–17.

    levelezőszerző
    VargaL@mtk.nyme.hu

Hivatkozások

Andrighetto, C., Knijff, E., Lombardi, A., Torriani, S., Vancanneyt, M., Kersters, K., Swings, J., Dellaglio, F. (2001). Phenotypic and genetic diversity of enterococci isolated from Italian cheeses. J. Dairy Res., 68(2), 303–316. https://doi.org/10.1017/S0022029901004800

Becquet, P. (2003). EU assessment of enterococci as feed additives. Int. J. Food Microbiol., 88(2–3), 247–254. https://doi.org/10.1016/S0168-1605(03)00187-9

Borowitzka, M.A. (1999). Commercial production of microalgae: ponds, tanks, tubes and fermenters. J. Biotechnol., 70(1–3), 313–321. https://doi.org/10.1016/S0168-1656(99)00083-8

Cohen, Z. (1997). The chemicals of Spirulina. In: Vonshak, A. (ed.) Spirulina platensis (Arthrospira): Physiology, Cell-biology and Biotechnology. Taylor and Francis Ltd., London. 175–204.

Corsetti, A., Gobbetti, M. (2003). Lactobacillus plantarum. In: Roginski, H., Fuquay, J. W., Fox, P. F. (eds) Encyclopedia of Dairy Sciences. Vol. 3. Academic Press & Elsevier Science, Amsterdam, Boston, London, New York, Oxford, Paris, San Diego, San Francisco, Singapore, Sydney, Tokyo. 1501–1507.

Durlu-Ozkaya, F., Xanthopoulos, V., Tunail, N., Litopoulou-Tzanetaki, E. (2001). Technologically important properties of lactic acid bacteria isolates from Beyaz cheese made from raw ewes’ milk. J. Appl. Microbiol., 91(5), 861–870. https://doi.org/10.1046/j.1365-2672.2001.01448.x

Flint, S. (2003). Enterococcus faecalis and Enterococcus faecium. In: Roginski, H., Fuquay, J. W., Fox, P. F. (eds) Encyclopedia of Dairy Sciences. Vol. 2. Academic Press & Elsevier Science, Amsterdam, Boston, London, New York, Oxford, Paris, San Diego, San Francisco, Singapore, Sydney, Tokyo. 904–907. https://doi.org/10.1016/B0-12-227235-8/00144-9

Giraffa, G. (2003). Functionality of enterococci in dairy products. Int. J. Food Microbiol., 88(2–3), 215–222. https://doi.org/10.1016/S0168-1605(03)00183-1

Giraffa, G., Gatti, M., Carminati, D., Neviani, E. (1993). Biochemical and metabolic characteristics of strains belonging to Enterococcus genus isolated from dairy products. Proceedings of the Congress on Biotechnology and Molecular Biology of Lactic Acid Bacteria for the Improvement of Foods and Feeds Quality, Naples, February 23–24.

Kreitlow, S., Mundt, S., Lindequist, U. (1999). Cyanobacteria – a potential source of new biologically active substances. Progress in Industrial Microbiology, 35. 61–63. https://doi.org/10.1016/S0079-6352(99)80098-8

Kurita, H., Tajima, O., Fukimbara, T. (1979). Isolation and identification of nucleosides in Chlorella extract. J. Agr. Chem. Soc. Japan, 53(4), 131–133. https://doi.org/10.1271/nogeikagaku1924.53.4_131

McAllister, T. A., Feniuk, R., Mir, Z., Mir, P., Selinger, L. B., Cheng, K. J. (1998). Inoculants for alfalfa silage: effects on aerobic stability, digestibility and the growth performance of feedlot steers. Livestock Prod. Sci., 53(2), 171–181. https://doi.org/10.1016/S0301-6226(97)00150-4

Mendes, R. L., Nobre, B. P., Cardoso, M. T., Pereira, A. P., Palavra, A. F. (2003). Supercritical carbon dioxide extraction of compounds with pharmaceutical importance from microalgae. Inorg. Chim. Acta, 356. 328–334. https://doi.org/10.1016/S0020-1693(03)00363-3

Sarantinopoulos, P., Andrighetto, C., Georgalaki, M. D., Rea, M. C., Lombardi, A., Cogan, T. M., Kalantzopoulos, G., Tsakalidou, E. (2001). Biochemical properties of enterococci relevant to their technological performance. Int. Dairy J., 11(8), 621–647. https://doi.org/10.1016/S0958-6946(01)00087-5

Shirota, M., Nagamatsu, N., Takechi, Y. (1964). Method for cultivating lactobacilli. U.S. Pat. No. 3,123, 538.

Springer, M., Pulz, O., Szigeti, J., Ördög, V., Varga, L. (1998). Verfahren zur Herstellung von biologisch hochwertigen Sauermilcherzeugnissen. Eur. Pat. No. DE 19,654,614,A1.

Stengel, E. (1970). Anlagentypen und Verfahren der technischen Algenmassenproduktion. Ber. Dtsch. Bot. Ges., 83(11), 589–606. https://doi.org/10.1111/j.1438-8677.1971.tb02311.x

Suzzi, G., Lombardi, A., Lanorte, M. T., Caruso, M., Andrighetto, C., Gardini, F. (2000). Characterization of autochthonous enterococci isolated from Semicotto Caprino cheese, a traditional cheese produced in Southern Italy. J. Appl. Microbiol., 89(2), 267–274. https://doi.org/10.1046/j.1365-2672.2000.01120.x

Varga, L., Szigeti, J., Ördög, V. (1999). Effect of a Spirulina platensis biomass and that of its active components on single strains of dairy starter cultures. Milchwissenschaft, 54. 187–190.

Vescovo, M., Torriani, S., Dellaglio, F., Botazzi, V. (1993). Basic characteristics, ecology and applications of Lactobacillus plantarum: a review. Annali di Microbiologia ed Enzimologia, 43. 261–284.

Webb, L. E. (1982). Detection by Warburg manometry of compounds stimulatory to lactic acid bacteria. J. Dairy Res., 49(3), 479–486. https://doi.org/10.1017/S0022029900022615

Zielke, H., Kneifel, H., Webb, L. E., Soeder, C. J. (1978). Stimulation of lactobacilli by an aqueous extract of the green alga Scenedesmus acutus 276–3a. Eur. J. Appl. Microbiol. Biotechnol., 6. 79–86. https://doi.org/10.1007/BF00500858

Letöltések

Megjelent

2005-07-15

Folyóirat szám

Évf. 9 szám 2 (2005): Acta Agraria Kaposváriensis

Rovat

Cikkek

License

Copyright (c) 2005 Gyenis B., Szigeti Jenő, Molnár N., Varga László

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan kell idézni

Gyenis, B., Szigeti, J., Molnár, N., & Varga, L. (2005). Lactobacillus plantarum és Enterococcus faecium savtermelésének valamint szaporodásának serkentése tejben, szárított mikroalga biomasszák felhasználásával. Acta Agraria Kaposváriensis, 9(2), 53-59. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1744

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei