A cukorrépa-termesztés lehetőségei a dél-dunántúli régióban

Szerzők

  • Csima Ferenc Pannon University of Agriculture, Faculty of Animal Science, Department of Agricultural Economics and Marketing, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40 , Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Agrárgazdaságtani és Marketing Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40

Kulcsszavak:

komparatív előnyök, kapacitás-kihasználatlanság, exportpiacok elvesztése, termeléskoncentráció, minőségi termékelőállítás

Absztrakt

A cukorrépa a szántóföldi kultúrák közül az egyik legmagasabb árbevételt biztosító növény. A termesztésével foglalkozó gazdaságok számára megfelelő termelési színvonalon a hektáronként elérhető jövedelem a gabonakultúráknál elérhető jövedelemnek többszöröse is lehet. A cukorrépa azonban mint korlátozottan értékesíthető termék érzékenyebben reagál a kedvezőtlen piaci változásokra. Termőterületének nagyságát a belföldi cukorszükséglet, az esetleges cukorrépa, sűrűlé, iil. a cukorexport nagysága, valamint a cukorrépa feldolgozók piaci helyzete közvetlenül befolyásolja. Az 1990-es évek elejétől napjainkig a háztartások cukorfogyasztása hullámzó volt, összességében stagnál. Az ipar által felhasznált cukor mennyisége a kukoricából előállított izocukor térhódítása miatt csökkent, a Horvátországba és Szerbiába irányuló cukorrépa export megszűnt. A kedvezőtlen piaci folyamatok a cukorelőállítás csökkenéséhez vezettek. Ez az ország 90-es évek közepén meglévő 600 ezer tonnás cukorelőállító kapacitásának 64%-os kihasználtságát eredményezte 1992–95-ben. A csökkenő kereslet miatt fokozódó piaci verseny és a cukoripari feldolgozók tulajdonosainak a kapacitás-kihasználatlanság megszüntetését célzó termeléskoncentrációs döntései cukorgyárbezárásokhoz vezettek, ezzel együtt a cukorrépa termőterületének nagysága is visszaesett. Az ország különböző területein üzemelő cukorgyárak közül csak az lehet versenyképes amely gazdaságosan képes cukrot előállítani, amit azonban a feldolgozandó cukorrépa minősége alapvetően befolyásol. A dél-dunántúli régió termelői által termesztett cukorrépa mind mennyiségi, mind minőségi szempontból meghaladja az országos átlagot, így egyrészt biztosítja a termelők számára a megfelelő jövedelmet, másrészt a kaposvári cukorgyár számára a versenytársakénál termelékenyebb feldolgozás és gazdaságosabb cukorelőállítás lehetőségét.

Információk a szerzőről

  • Csima Ferenc, Pannon University of Agriculture, Faculty of Animal Science, Department of Agricultural Economics and Marketing, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40, Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Agrárgazdaságtani és Marketing Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40

    ferenc.csima@agrana.hu

Hivatkozások

Cukoripari Egyesülés (1999). Répaátvételi és feldolgozási záróadatok 1998/99. Budapest, 1999. 2–3.

Erdész, I., Szili, F. (1994). A Kaposvári Cukorgyár története 1894–1994. 67. Fórián, Z. (1998). A cukoripar jelene és jöv je Magyarországon 1998. 11., 13., 15.

Központi Statisztikai Hivatal Somogy Megyei Igazgatósága (1999). Somogy megyei statisztikai tájákoztató 1. 68. 97.

Magyar Cukor Rt. Kaposvári Cukorgyára (1999). Az 1990–1998 évi kampányok főbb adatai. 6. 8.

Vissyné, T. M. (1997). A fontosabb iparinövény ágazatok helyzete és feladatai az EU-szabályozás tükrében. Agrárgazdasági tanulmányok 1998/7. 75.

Letöltések

Megjelent

1999-12-15

Folyóirat szám

Évf. 3 szám 3 (1999): Acta Agraria Kaposváriensis

Rovat

Cikkek

License

Copyright (c) 1999 Csima Ferenc

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan kell idézni

Csima, F. (1999). A cukorrépa-termesztés lehetőségei a dél-dunántúli régióban. Acta Agraria Kaposváriensis, 3(3), 71-79. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1366

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei