Eltérő genotípusú juhok kolosztrumának és tejének összetétele

Absztrakt

Vizsgáltuk 104 magyar fésűs merinó (MFM), 20 awassi, 14 langhe, 22 szarda, 16 cigája, 11 cikta, 12 fekete racka, 8 fehér racka, 4 karakill, 3 kent és 1 vadjuh kolosztrumának, átmeneti tejének és tejének szárazanyag-, összesfehérje-, valódi fehérje-, savófehérje, valódi savófehérje-, immunglobulin-G, kazein és NPN tartalmát, hamu- és mikro-, ill. makroelem tartalmát, aminosavtartalmát valamint a fehérje aminosav-összetételét valamint biológiai értékét a laktáció 40. napjáig. A fajták között különbségeket és azonosságokat állapítottunk meg, valamint hasonlítottuk a juhtej összetételét a kecskééhez és a tehénéhez. Azt találtuk, hogy az ikreket ellett juhok elsőfejésű kolosztruma szignifikánsan több szárazanyagot, összesfehérjét, savófehérjét, valódi fehérjét, valódi savófehérjét és IgG-t tartalmaz mint az egyet elletteké. Az ikreket ellett anyák kolosztrumának biológiai értéke is nagyobb az egyet ellettekénél. A kazein- és az NPN, valamint a makro- és mikroelem tartalomban nem találtunk szignifikáns különbséget. A felsorolt eltérések csak az elsőfejésű kolosztrumban mutathatók ki, ugyanis az ikreket és egyet ellett juhok kolosztrumának összetétele 24, illetve 48 órával az ellés után -minden általunk vizsgált tulajdonság tekintetében- azonos volt. Vizsgálataink szerint a magyar fésűsmerinó, az awassi, a langhe, a fekete- és a fehér racka tejfehérjéjét nagyobb arányban alkotja a kazein és kisebb arányban a savófehérje, mint a szardáét, a cigájáét és a ciktáét. Ennek megfelelően ezen előbbi fajták teje alkalmasabb a sajtkészítésre, az utóbbiaké pedig -a nagyobb biológiai értékű savófehérje arány miatt- folyékony tejtermékként történő feldolgozásra. Méréseink szerint a juhtej fehérje biológiai értéke gyakorlatilag megegyezik a tehéntejével és mindkettő kisebb a kecsketejénél.