The Place and Role of Equestrian Sports in the Life of Hungarian Manors
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.78.7223Keywords:
heritage conservation, sport facility, garden design, noble residenceAbstract
The role of sports and the related facilities at manors has received little attention in garden history research, even though we know that spaces and garden elements designed for physical exercise existed in the courtyards of the upper classes as far back as antiquity. Our preliminary research (Blanka Bölkei (2024) Sportélet a 19-20. századi magyar kastélykertekben [Thesis] Supervisor: Albert Fekete PhD, DLA) (Bölkei Blanka (2024) Sportélet a 19-20. századi kastélykertekben [Szakdolgozat] Konzulens: dr. Fekete Albert) proved that from the early 19th century until World War II, the vast majority of Hungarian manors featured various sports activities and facilities, among which equestrian sports proved to be the most diverse and popular. The aim of this research is to explore the connections between various equestrian sports and the aristocratic lifestyle, and to analyse the functional and spatial role of equestrian facilities in the development of manor gardens. The study is based on various written records (e.g. letters, travel reports, manor descriptions, articles of contemporary magazines), visual sources (maps, photos, plans) and material artefacts garden elements preserved on site), supplemented by data from specialist articles, monographs, monument conservation documents, etc. published on the subject. Over the course of research, numerous domestic and a few foreign sites were visited, during which the material was expanded based on personal experiences and conversations with the current owners, managers or tenants of the manors in question, as well as with descendants of the owner families. The results of the analysis show that equestrian sports did indeed have a significant impact on the everyday life of the nobility and thus on the design of the surroundings of their residences. On the one hand, it supported the physical well-being of the nobility, and on the other hand, it was a symbol of economic, moral and cultural power, often serving as a diplomatic tool, reinforcing the leading social position of the estate owners.
References
Andrásy, M., Orczy, B., Podmaniczky, F., Sándor, M., Szalbek, G., Wenckheim, B., & Festetics, B. (1857). Hazai vadászatok és sport Magyarországon. k. n., Budapest.
Bangha, E. (1990). A Magyar Királyi Testőrség 1920-1944. Európa Könyvkiadó, Budapest.
Bechtold, Á. (2017). Szabadkígyós, kastélypark [Kerttörténeti tudományos dokumentáció]. Budavári Ingatlanfejlesztő es Üzemeltető Nonprofit Kft., Budapest.
Behringer, W. (2012). A sport kultúrtörténete- az ókori Olimpiától napjainkig (Kulturgeschichte des Sports-vom antiken Olympia bis zur Gegenwart). C.H. Beck, München. DOI: https://doi.org/10.17104/9783406632068
Bíró, J. (1943). Erdélyi kastélyok. Új Idők Irodalmi Intézet (Singer és Wolfner), Budapest.
Bölkei, B. (2024). Sportélet a 19-20. Századi magyar kastélykertekben [Szakdolgozat]. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Budapest.
Csőre, P. (1997). Vadaskertek a régi Magyarországon. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Ecsedi, I. (1933). Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon. Városi Nyomda, Debrecen.
Faludi, I. (2014). A gödöllői kastély. Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft., Gödöllő.
Fekete, A. (2007). Az erdélyi kertművészet. Maros menti kastélykertek. Művelődés Műhely, Kolozsvár.
Galavics, G. (1999). Magyarországi angolkertek. Balassi Kiadó, Budapest.
Garády, S. (1932). Mátyás király buda-nyéki kastélya. In Tanulmányok Budapest múltjából. Budapest Székesfőváros Kiadása, Budapest.
Gy. Dávid, G. (2011). A Bonchidai Bánffy-kastély. Polis Könyvkiadó, Kolozsvár.
Horthy, J. (1937). Egy élet sportja. Vadászat—Lóverseny—Falka. Franklin-Társulat, Budapest.
Horthy, M. (1990). Emlékirataim. Európa Könyvkiadó, Budapest.
Ivanics, G. (2017). Magyar póló 1917-1945. Professo Kiadó, Budapest.
Kaján, M. (2013). Kormányzói rezidencia Gödöllőn 1920-1944 között [Szakdolgozat]. Eszterházy Károly Főiskola, Történelemtudományi Intézet, Új és Jelenkori Történeti Tanszék, Eger.
Károlyi, L. (2024). Beszélgetés gróf Károlyi Lászlóval. Bölkei Blanka. [élőbeszéd] Fót, 2024. augusztus 14.
Kászoni, Z. (2005). Wass Albert szülőföldje, vadászatai. Agroinform Kiadó, Budapest.
Katona, J. (2021). A hazai kastélyhasznosítás problémáinak elemzése, különös tekintettel a Dél-Dunántúli Turisztikai Régióra. [doktori disszertáció] Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Pécs.
Miesner, S., Putz, M., Plewa, M., & Frömming, A. (2009). A jól képzett lovas. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Motesiky, Á. (2006). Vadászörömök - vadászörökségünk. KT Könyv- és Lapkiadó, Komárom.
Mőcsényi, M. (1997). Kritikus gondolatok és ismeretlen tények Eszterháza építéstörténetéhez II. / A kastély „point de vue” -s elhelyezése. A Soproni Városszépítő Egyesület helytörténeti folyóirata, VI(2), Sopron.
Novotni P. (2013). Az idomítólovaglás fejlődéstörténete. (Hozzáférés: 2025.06.26.) Lovasok.hu. https://www.lovasok.hu/lokikepzes/az-idomitolovaglas-fejlodestortenete/ .
Örsi, K. (1966). Tájképi kertek Magyarországon. Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, Budapest.
Rapaics, R. (1938). A középkori várkert. In Magyar kertek - A kertművészet Magyarországon. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
Ripka, F. (1896). Gödöllő, a királyi család otthona (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára). Szerzői páldány.
Siemers, I. (1999). Wass-kor. Mentor Kiadó, Marosvásárhely.
Sisa, J. (2004). Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában [akadémiai doktori értekezés]. k. n. Budapest. DOI: https://doi.org/10.1556/eptud.34.2006.1-2.7
Szatmári, Z. (2018). Sport, életmód, egészség. Akadémia Kiadó, Budapest. DOI: https://doi.org/10.1556/9789634541219
Szebényi, D. (2003). Beszélgetés Károlyi Lászlóval (Hozzáférés: 2025. 06. 25.) Nemzetközi Lovas Magazin. https://www.lovasok.hu/index-archive.php?i=24947.
Szilágyi, M. (2014). Zsákmányolók és zsákmányaik. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Temesy, G. (1941). Országgyarapító Horthy Miklós. Mefhosz Könyvkiadó, Budapest.
Viczián Z. (2018). De hol voltak a király vadaskertjei? - Mátyás és Budapest, II. rész. (Hozzáférés: 2025.10.26.) https://pestbuda.hu/cikk/20180906_a_kiraly_vadaskertjei_matyas_es_budapest_ii_resz
Windisch-Graetz, M. M. (2017). Feljegyzések és életképek. Szépmíves Könyvek, Budapest.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Bölkei Blanka, Fekete Albert

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
head of the institute: Dr. Fekete Albert
