A lovassportok helye és szerepe a magyar nemesi rezidenciák életében

Blanka Bölkei; Albert Fekete

doi:10.36249/4d.78.7223

Szerzők

Bölkei Blanka MATE - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem; Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest; Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék
Fekete Albert MATE - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem; Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest; Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.36249/4d.78.7223

Kulcsszavak:

örökségvédelem, sportlétesítmény, kertművészet, nemesi rezidencia

Absztrakt

A főúri rezidenciákon zajló egykori sportélet és az azt kiszolgáló létesítmények szerepe eddig kevéssé került előtérbe a kerttörténeti kutatások kapcsán, annak ellenére, hogy már az ókorból is ismerünk a felső társadalmi réteg udvaraiban testgyakorlási céllal kialakított tereket, kerti elemeket. Előzetes kutatásaink során (Bölkei Blanka (2024) Sportélet a 19-20. századi kastélykertekben [Szakdolgozat] Konzulens: dr. Fekete Albert) bebizonyosodott, hogy a 19. század elejétől a második világháborúig tartó időszakban a magyarországi nemesi rezidenciák túlnyomó többségében jelen voltak különféle sporttevékenységek és sportlétesítmények, közülük pedig a lovassportok bizonyultak a legsokszínűbbnek és legnépszerűbbnek. Jelen kutatás célja a lovassportok különböző ágainak és a nemesi életforma összefüggéseinek feltárása, valamint a lovagláshoz kötődő létesítmények funkcionális és térszerkezeti szerepének elemzése a kastélykertek kialakulásában és fejlődésében. A vizsgálat különböző írott emlékek (pl. úti levelek, beszámolók, kastélyleírások, korabeli folyóiratcikkek) ismeretanyagára, képi forrásokra (térképek, fotók, tervek), illetve tárgyi emlékekre (helyszínen fennmaradt kerti elemek) támaszkodik, melyeket a témában megjelent szakcikkek, monográfiák, műemlékvédelmi célú dokumentációk (stb.) adatai egészítenek ki. A kutatás során számos hazai és néhány külföldi helyszín bejárására is sor került, melyek során az adott kastélyok jelenlegi tulajdonosaival, kezelőivel vagy bérlőivel, illetve a tulajdonos családok leszármazottjaival folytatott beszélgetések, valamint személyes tapasztalatok alapján bővült az anyag. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a lovassport valóban jelentős hatással volt a nemesek mindennapi életének és ezáltal rezidenciáik környezetének kialakításában. Egyfelől a nemesség fizikai jóllétét szolgálta, másfelől pedig a gazdasági, az erkölcsi és a kulturális erő szimbólumaként jelent meg, s gyakran diplomáciai eszközként is szolgált, erősítve a kastélytulajdonosok vezető társadalmi pozícióját.

Szerző életrajzok

Bölkei Blanka, MATE - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem; Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest; Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék

Msc tájépítész hallgató
e-mail: bolkeiblanka@gmail.com
Fekete Albert, MATE - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem; Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest; Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék

egyetemi tanár, PhD, DLA
e-mail: Fekete.Albert@uni-mate.hu

Hivatkozások

Andrásy, M., Orczy, B., Podmaniczky, F., Sándor, M., Szalbek, G., Wenckheim, B., & Festetics, B. (1857). Hazai vadászatok és sport Magyarországon. k. n., Budapest.

Bangha, E. (1990). A Magyar Királyi Testőrség 1920-1944. Európa Könyvkiadó, Budapest.

Bechtold, Á. (2017). Szabadkígyós, kastélypark [Kerttörténeti tudományos dokumentáció]. Budavári Ingatlanfejlesztő es Üzemeltető Nonprofit Kft., Budapest.

Behringer, W. (2012). A sport kultúrtörténete- az ókori Olimpiától napjainkig (Kulturgeschichte des Sports-vom antiken Olympia bis zur Gegenwart). C.H. Beck, München. DOI: https://doi.org/10.17104/9783406632068

Bíró, J. (1943). Erdélyi kastélyok. Új Idők Irodalmi Intézet (Singer és Wolfner), Budapest.

Bölkei, B. (2024). Sportélet a 19-20. Századi magyar kastélykertekben [Szakdolgozat]. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Budapest.

Csőre, P. (1997). Vadaskertek a régi Magyarországon. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Ecsedi, I. (1933). Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon. Városi Nyomda, Debrecen.

Faludi, I. (2014). A gödöllői kastély. Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft., Gödöllő.

Fekete, A. (2007). Az erdélyi kertművészet. Maros menti kastélykertek. Művelődés Műhely, Kolozsvár.

Galavics, G. (1999). Magyarországi angolkertek. Balassi Kiadó, Budapest.

Garády, S. (1932). Mátyás király buda-nyéki kastélya. In Tanulmányok Budapest múltjából. Budapest Székesfőváros Kiadása, Budapest.

Gy. Dávid, G. (2011). A Bonchidai Bánffy-kastély. Polis Könyvkiadó, Kolozsvár.

Horthy, J. (1937). Egy élet sportja. Vadászat—Lóverseny—Falka. Franklin-Társulat, Budapest.

Horthy, M. (1990). Emlékirataim. Európa Könyvkiadó, Budapest.

Ivanics, G. (2017). Magyar póló 1917-1945. Professo Kiadó, Budapest.

Kaján, M. (2013). Kormányzói rezidencia Gödöllőn 1920-1944 között [Szakdolgozat]. Eszterházy Károly Főiskola, Történelemtudományi Intézet, Új és Jelenkori Történeti Tanszék, Eger.

Károlyi, L. (2024). Beszélgetés gróf Károlyi Lászlóval. Bölkei Blanka. [élőbeszéd] Fót, 2024. augusztus 14.

Kászoni, Z. (2005). Wass Albert szülőföldje, vadászatai. Agroinform Kiadó, Budapest.

Katona, J. (2021). A hazai kastélyhasznosítás problémáinak elemzése, különös tekintettel a Dél-Dunántúli Turisztikai Régióra. [doktori disszertáció] Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Pécs.

Miesner, S., Putz, M., Plewa, M., & Frömming, A. (2009). A jól képzett lovas. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Motesiky, Á. (2006). Vadászörömök - vadászörökségünk. KT Könyv- és Lapkiadó, Komárom.

Mőcsényi, M. (1997). Kritikus gondolatok és ismeretlen tények Eszterháza építéstörténetéhez II. / A kastély „point de vue” -s elhelyezése. A Soproni Városszépítő Egyesület helytörténeti folyóirata, VI(2), Sopron.

Novotni P. (2013). Az idomítólovaglás fejlődéstörténete. (Hozzáférés: 2025.06.26.) Lovasok.hu. https://www.lovasok.hu/lokikepzes/az-idomitolovaglas-fejlodestortenete/ .

Örsi, K. (1966). Tájképi kertek Magyarországon. Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, Budapest.

Rapaics, R. (1938). A középkori várkert. In Magyar kertek - A kertművészet Magyarországon. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Ripka, F. (1896). Gödöllő, a királyi család otthona (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára). Szerzői páldány.

Siemers, I. (1999). Wass-kor. Mentor Kiadó, Marosvásárhely.

Sisa, J. (2004). Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában [akadémiai doktori értekezés]. k. n. Budapest. DOI: https://doi.org/10.1556/eptud.34.2006.1-2.7

Szatmári, Z. (2018). Sport, életmód, egészség. Akadémia Kiadó, Budapest. DOI: https://doi.org/10.1556/9789634541219

Szebényi, D. (2003). Beszélgetés Károlyi Lászlóval (Hozzáférés: 2025. 06. 25.) Nemzetközi Lovas Magazin. https://www.lovasok.hu/index-archive.php?i=24947.

Szilágyi, M. (2014). Zsákmányolók és zsákmányaik. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Temesy, G. (1941). Országgyarapító Horthy Miklós. Mefhosz Könyvkiadó, Budapest.

Viczián Z. (2018). De hol voltak a király vadaskertjei? - Mátyás és Budapest, II. rész. (Hozzáférés: 2025.10.26.) https://pestbuda.hu/cikk/20180906_a_kiraly_vadaskertjei_matyas_es_budapest_ii_resz

Windisch-Graetz, M. M. (2017). Feljegyzések és életképek. Szépmíves Könyvek, Budapest.