Az Acélpark
A dunaújvárosi acélszobrászati alkotótelep komplex tájépítészetivizsgálata és műélménye
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.78.7256Kulcsszavak:
tájépítészet, posztszocialista, látogatói élmény, közösségi művészet, térelemzés, átfogó, mérnöki tájművészetAbsztrakt
A szoborparkok (SP) olyan emblematikus tájépítészeti kompozíciók, ahol a kultúra és a művészet szabadtéren találkozik a látogatóval. A nemzetközileg elismert példák, mint a Storm King Art Centre (USA), a Yorkshire Sculpture Park (UK) és a Louisiana Museum Sculpture Garden (Dánia) jól illusztrálják, hogyan forr egybe a kurátori elképzelés, az ökológiai tervezés és a látogató-központú művészetélmény, hogy végül egy széles körben ismert, tudatos kulturális célpontot alkosson a tájban.
Ezzel szemben a közép- és kelet-európai szoborparkok a szocialista városi és ipari tájképek hátterében alakultak ki, ahol a művészi alkotások ideológiai elvárásoknak és infrastrukturális követelményeknek feleltek meg, ami felveti a kérdést, hogy hol is van a helyük a szoborparkok nemzetközi kánonjában. Ez a tanulmány a poszt-szocialista tájörökség egyik példáját, a dunaújvárosi
„Szoborparkot” vizsgálja, nemzetközi párhuzamok és referenciák alapján egy szabadtér-értékelési keretrendszer segítségével. A park a 70-es években jött
létre helyi acélmunkások és művészek kezdeményezésére, és az évtizedek során fokozatosan bővült, évente néhány műalkotás elhelyezésével a Duna magaspartján. A tájépítészeti mesterképzésben résztvevő hallgatókkal kvalitatív terepi felmérést végeztünk helyszíni megfigyeléssel, fényképes monitorozással és térbeli ábrák segítségével. Elemzésünk hat szempontot alkalmaz: felszíni topográfia és térbeli forma; természetesség és növényalkalmazás; karbantartás, gondozás és zavarás mértéke; komplexitás és sokféleség; koherencia és integráció és a képiesség mértéke. A tanulmány rávilágít és alátámasztja a park egyedülálló kulturális és tájtörténeti jelentőségét, amely során több különleges adottságot integrál: a folyópart stabilizációs kultúrmérnöki múltját, az arborétum jellegű növénykiültetését és a vas- és acélszobrászati alkotások sokaságát, amelyek mindegyike szerves részét képezi a szocialista ízlésvilágnak – ezáltal is megkülönböztetve magát nyugati társaitól. Cikkünk alátámasztja, hogy a kurátori koherencia, a karbantartás és a látogatói hozzáférhetőség kisebb hiányosságai ellenére is a kiforrott nemzetközi szoborparkok rangsorába emelendő.
Hivatkozások
A Dunaber december végére befejezi a partvédelmi munkálatokat. (1968, October 18). Dunaújvárosi Hírlap, 1. JAKD (or “JAKD Library / Dunaújváros library digitals”).
Catterall, K. (2018). Cartiere, Cameron, and Martin Zebracki, eds. The Everyday Practice of Public Art: Art, Space and Social Inclusion: London and New York: Routledge, 2016. 272 pp., US $140 (hardcover). ISBN: 978-1-138-82920-6. Public Art Dialogue, 8(1), 136–137. https://doi.org/10.1080/21502552.2018.1430298
Csongor, G. (1976, March 2). Átalakul a város alatti Duna-part. Dunaújvárosi Hírlap. http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201976/1976.03.02/3.jpg
Dewey, J. (2005). Art as experience. Berkeley Publishing Group.
Eplényi, A. (2007). Change of Identity in the history of an urban square. 4D TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS KERTMŰVÉSZETI FOLYÓIRAT / JOURNAL OF LANDSCAPE ARCHITECTURE AND GARDEN ART 1787-6613 2939-886X, 5 pp. 56–63.
Ferenczi, Istvánné, Tábori, Csaba, Szegedi, Csaba, István, Pati-Nagy, Bence, Bognár, Ferenc, Friedrich, Ferenc, Kóré, Sándor, Kovalovszky, Márta, Pálfalvi, & János. (n.d.). Steel Sculptors’ Creative Community and Symposium of Dunaújváros (1974–1987). Retrieved October 5, 2025, from https://dunaujvarosmesel.hu/wp-content/uploads/2022/09/acelszobrasz19741987.pdf
Gréczi, E. (2016, August 19). Szoborgettóból szoborpark. Artmagazin. https://www.artmagazin.hu/articles/archivum/7d1d78b62c59a0b958fb5eade761d8e2
Hegyi, L. (1999). Modern Hungarian Sculpture. Corvina Press.
Krauss, R. (1979). Sculpture in the Expanded Field. October, 8, 30. https://doi.org/10.2307/778224
McHarg, I. L. (1992). Design with nature (25th anniversary ed). J. Wiley & sons.
Morrison, S., Yau, P., & Coleman, L.-E. (2022). Sculpture has Left the Building: The Emerging Popularity of Outdoor Sculpture Parks [Master of Science, Drexel University]. https://doi.org/10.17918/00001443
Nagy, C. (1975, August 5). Arborétum Dunaújvárosban. Dunaújvárosi Hírlap. http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201975/1975.08.05/5.JPG
Ode, Å., Tveit, M. S., & Fry, G. (2008). Capturing Landscape Visual Character Using Indicators: Touching Base with Landscape Aesthetic Theory. Landscape Research, 33(1), 89–117. https://doi.org/10.1080/01426390701773854
Sasvári, G. (1964, March 3). Földcsuszamlás a Radarnál. Dunaújvárosi Hírlap. http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201964/1964.03.03/2.jpg
Szoborsétány. (1976, May 18). http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201976/1976.05.18/5.jpg
Szobrok a Duna-parton. (1976, September 24). Dunaújvárosi Hírlap. http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201976/1976.09.24/4.jpg
Zsiday, C. (1966, April 1). 1968-ra befejeződnek a partfalvédelmi munkálatok. Dunaújvárosi Hírlap. http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201966/1966.04.01/1.jpg
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Benkaid Kasbah, Seloua, Eplényi Anna, Hargita Lejla

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
intézetigazgató: Dr. Fekete Albert
