Possibilities of Using Native and Protected Plant Species in Landscape Architecture
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.76.6402Keywords:
nature conservation, plant application, urban biodiversity, urban green areas, ornamental plant tradeAbstract
The increasing recognition of landscape architecture and the growing relevance of landscape design mean that plant application choices, consciously planned planting schemes and artificial plant communities are increasingly able to shape the composition of Hungarian flora. At the same time, however, native and especially protected plant species are relatively under-represented in landscape architecture, with designers preferring to use alien taxa. Underutilisation of native plant species is a particularly important issue in large-scale landscaping projects (public parks, ecotourism facilities, urban open spaces), where the quantity, ecosystem services and environmental education potential of green spaces are all extremely high.
In our research we analyse the use of native species and explore the landscape architecture potential of protected species from several perspectives. We also investigate the occurrence of protected species in the ornamental plant trade in Hungary, in order to assess whether companies comply with nature conservation law. We investigate the use of native species in landscape architecture projects through a species-level analysis of plantings in the BudaPart district. In addition, we illustrate the possibilities for the use of native and protected plant species in landscape architecture through good practices and realised examples. We hope that our results highlight the need for the wider use of native plant species, especially in large-scale projects and in areas with a high importance for nature conservation, and that it is important and timely to begin professional dialogue on the possibilities of introducing certain protected species into cultivation under controlled conditions.
References
[1] Kendle, A.D. - Rose, J.E. (2000): The aliens have landed! What are the justifications for ‘native only’ policies in landscape plantings? Landscape and urban planning (47), pp. 19-31 https://doi.org/10.1016/S0169-2046(99)00070-5
[2] Buckley, Yvonne M. - Catford, Jane (2015): Does the biogeographic origin of species matter? Ecological effects of native and non-native species and the use of origin to guide management. Journal of Ecology 104(1). pp 4-17. https://doi.org/10.1111/1365-2745.12501
[3] Sjöman, Henrik - Morgenroth, Justin - Deak Sjöman, Johanna - Sæbø, Arne - Kowarik, Ingo (2016): Diversification of the urban forest - Can we afford to exclude exotic tree species? Urban Forestry & Urban Greening (18), pp. 237-241 https://doi.org/10.1016/j.ufug.2016.06.011
[4] Larson, Kelli L. - Lerman, Susannah B. - Nelson, Kristen C. - Narango, Desiree L. - Wheeler, Megan M. - Groffman, Peter M. - Hall, Sharon J. - Grove, J. Morgan (2022): Examining the potential to expand wildlife-supporting residential yards and gardens. Landscape and urban planning (222), Article 104396 https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2022.104396
[5] Berthon, Katherine - Thomas, Freya - Bekessy, Sarah (2021): The role of ‘nativeness’ in urban greening to support animal biodiversity. Landscape and urban planning (205), Article 103959 https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2020.103959
[6] Honfi Péter - Mosonyi István Dániel - Kohut Ildikó - Ecseri Károly - Turiné Farkas Zsuzsa - Tillyné Mándy Andrea (2024): Szélsőséges termőhelyről származó honos évelő fajok kertészeti termesztésbe vonásának első eredményei. In: Fodor Marietta - Bodor-Pesti Péter - Deák Tamás (szerk.): A 2023. évi Lippay János – Ormos Imre – Vas Károly (LOV) Tudományos Ülésszak összefoglalói /Abstracts of János Lippay – Imre Ormos – Károly Vas (LOV) Scientific Meeting, 2023. : Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem: Budapest. p. 61.
[7] Valkó Orsolya - Tóth Ágnes - Korom Eszter - Engel Rita - Lukács Katalin - Kiss Réka - Tóth Benedek - Kushbokov Abdubakir - Bede-Fazekas Ákos - Deák Balázs - Godó Laura (2024): Városi kertek biodiverzitás-megőrző potenciálja – egy országos felmérés első eredményei In: Centeri, Csaba (ed.): Az Európai Zöld Megállapodás stratégiai céljainak megvalósítását szolgáló tájléptékű megoldások : X. Magyar Tájökológiai Konferencia, 2024. szeptember 5–6. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campus, Gödöllő : Absztraktkötet. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet: Gödöllő. pp 49.
[8] Patkós István - Kovács Eszter (2018): Az évelő dísznövények felhasználása. Magánkiadás: Budapest. ISBN: 9786150011073
[9] Patkós István (2021): Az évelőtermesztés helyzete és jövője a magyarországi dísznövény-ágazatban. A Hungarogreen 2021 konferencia előadása. [online] Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete. URL: https://www.diszkerteszek.hu/files/az_evelotermesztes_helyzete_es_jovoje_a_magyarorszagi_disznoveny_agazatban_patkos_istvan.pdf (utolsó letöltés: 2024. október 30.)
[10] Gyulai Iván (2024): Biodiverzitás-barát települések. Magyar Természetvédők Szövetsége: Budapest. ISBN 978-963-9802-29-2
[11] Pápai Veronika - Biró Borbála (2016): Ökologikus zöldfelületek városi alkalmazása. FŐKERT Nonprofit Zrt.: Budapest.
[12] Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (2024): Tájékoztató növényjegyzék a telepítésre javasolt és kerülendő (inváziós) fajokról. [online] URL: https://www.bfnp.hu/hu/oldal/novenyjegyzek (utolsó letöltés: 2024. november 28.)
[13] Illyés Eszter - Bölöni János (2007): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete: Budapest. ISBN 9789630636735
[14] Bölöni János - Molnár Zsolt - Kun András (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei: vegetációtípusok leírása és határozója; ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete: Budapest. ISBN: 9789638391513
[15] Di Martino, Luciano - Di Cecco, Valter - Di Cecco, Mirella - Di Santo, Marco - Ciaschetti, Giampiero - Marcantonio, Giuseppe (2020): Use of native plants for ornamental purposes to conserve plant biodiversity: Case of study of Majella National Park. Journal for Nature Conservation (56). Article 125839. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2020.125839
[16] Kovács Zsófia - Portocarrero, Liz Kelly - Honfi Péter - Kohut Ildikó - Eisa, Eman Abdelhakim - Tilly-Mándy Andrea (2024): Enhancing Micropropagation of Adenophora liliifolia: Insights from PGRs, Natural Extracts, and pH Optimization. Plants 2024 13(13), Article 1735 https://doi.org/10.3390/plants13131735
[17] Koszta Anna (2024): A Vértes-hegységi keleti gyertyán (Carpinus orientalis) előfordulásainak sokszempontú vizsgálata, különös tekintettel a klímaváltozásra. (MA/MSc szakdolgozat) Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar: Sopron.
[18] Nádasy László - Gergely Attila (2019): Védett növények alkalmazásának lehetőségei a tájépítészetben In: Fazekas István - Lázár István (szerk.): Tájak működése és arculata. Debrecen, Magyarország : MTA DTB Földtudományi Szakbizottság. pp. 271-275.
[19] Beninde, Joscha - Veith, Michael - Hochkirch, Axel (2015): Biodiversity in cities needs space: A meta-analysis of factors determining intra-urban biodiversity variation. Ecology Letters (18/6), pp. 581 - 592 https://doi.org/10.1111/ele.12427
[20] Blackmore, Stephen (2019): Cities: The Final Frontier for Endangered Plants? Sibbaldia: The International Journal of Botanic Garden Horticulture (17), pp. 3-10. https://doi.org/10.24823/Sibbaldia.2019.264
[21] European Environmental Agency (2012): Natura 2000 - Standard Data Form: HUDI20034 - Duna és ártere. [online] URL: https://natura2000.eea.europa.eu/Natura2000/SDF.aspx?site=HUDI20034#7 (utolsó letöltés: 2024. november 19.)
[22] Rakonczay Zoltán (szerk.) (1989): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Akadémiai Kiadó: Budapest ISBN: 9630553252.
[23] Agrárminisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság (2021): Útmutató a védett, fokozottan védett és az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajokra vonatkozó természetvédelmi engedélyezési eljárásokról. (kézirat)
[24] Király Gergely (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság: Jósvafő. ISBN 9789638708281Ö
[25] Csiszár Ágnes (szerk.) (2012): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó: Sopron. ISBN 978-963-334-050-9
[26] Bartha Dénes (2021): Fekete Lista. Magyarország inváziós fa- és cserjefajai. / Black List. Invasive tree and shrub species of Hungary. Szürke Lista. Magyarország potenciálisan inváziós fa- és cserjefajai. / Grey List. Potentially invasive tree and shrub species of Hungary. Soproni Egyetem Kiadó: Sopron. e-ISBN 978-963-334-418-7
[27] Király Gergely - Hohla, Michael - Süveges Kristóf - Hábenczyus Anna Alida - Barina Zoltán - Király Angéla - Lukács Balázs András - J. Türke Ildikó - Takács Attila (2019): Taxonomical and chorological notes 10 (98–110). Studia bot. hung. 50(2). pp 391–407. https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.2.391
[28] Molnár Csaba - Schmidt Dávid - Bauer Norbert (2022): Az Iris orientalis Mill. Magyarországon és kiegészítések idegenhonos fajok hazai elterjedéséhez. Botanikai Közlemények 109(2) pp. 177-178 : https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2022.109.2.165
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Nádasy László Zoltán, Gergely Attila, Wenszky Viktória
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
head of the institute: Dr. Fekete Albert
