A városi növekedés trendjei és morfológiája magyarországi középvárosok vonzáskörzetében 1990 és 2018 között
DOI:
https://doi.org/10.36249/57.2Kulcsszavak:
Városi növekedés, középvárosAbsztrakt
A magyar és közép európai régióban kiemelt kutatási terület a posztszocialista városfejlődés. Számos tanulmány látott már napvilágot, melyek különböző aspektusókból és időben vizsgálták a jelenséget, de az középvárosok vonzáskörzetében újonnan megjelent mesterséges felületek térbeli mintázatáról még nem jelent meg átfogó tanulmány. Az írás ezt a hiányt kívánja pótolni azzal, hogy 12 hazai középváros funkcionális városi területét (FVT) elemzi a Corine Felszínborítás Adatbázis segítségével (CLC CHA, 1990-2018). Az új mesterséges területek elhelyezkedését vizsgáltuk a központi város és a többi FVT település vetületében, továbbá elemeztük Inostroza et al. (2013) által alkalmazott kategóriákat: kitöltő, tengelymenti és izolált növekedés. Fő célunk a változások irányának feltárása volt. Amennyiben az adott terület a három fő kategórián belül maradt (Mesterséges, Mezőgazdasági és Természetes), a változást semlegesnek minősítettük. A városi szétterülés jellegzetességeinek feltárása érdekében a mesterséges felszínt 5 alkategóriára bontottuk: (i) lakóterület, (ii) ipari és logisztikai terület, (iii) közlekedés, (iv) bánya, (v) városi zöldterület. Az új mesterséges felszín létrejöttének aránya egyenlőtlenül oszlik el az országban. A rendszerváltozás utáni időszakban jellemzően (1990– 2000) a nyugati régiókban jött létre nagyobb arányban, majd a keleti térségek 2000 után csatlakoztak ehhez a trendhez elsősorban Nyíregyháza, Szeged és Debrecen FVT térségeivel. Bár több FVT térség elmaradt a domináns változásoktól (Békéscsaba, Kaposvár) az ország mindkét részéből. Az új mesterséges felszín kategórián belül 1990 és 2018 között jelentős ipari területek jöttek létre Tatabánya, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Kecskemét FVT területén, több mint 300 hektár terület átalakulásával. Az új közlekedési területek létrejöttében legjelentősebb változások Székesfehérvár, Szolnok, Debrecen, Dunaújváros, Nyíregyháza térségében tapasztalhatók. Új bányaterületek legnagyobb arányban Szeged, Szolnok, Székesfehérvár FVT térségében jöttek létre, több mint 200 hektár területtel. Legnagyobb arányban új lakóterületek (200 hektár felett) Nyíregyháza, Kecskemét, Szeged, Sopron (60%-a az új mesterséges felszínnek), Debrecen (42%) térségében jöttek létre. Új városi zöldterületek létrejötte nem jellemző a mesterséges felszínen belül. Kiemelkedő Veszprém FVT, ahol 111,6 hektár új zöldterület jött létre, de több FVT területén egyáltalán nem jött létre új zöldterület (Békéscsaba, Dunaújváros, Szolnok, Nyíregyháza, Kecskemét). A vizsgált térségekben különböző adottságok jelennek meg limitáló tényezőként a városnövekedés területi dimenziójának formálására: Az országhatár az FVT kiterjedését is meghatározza. Ez kiemelten látványosan megjelenik Sopron esetében, de Szeged és Debrecen FVT is az országhatár mentén helyezkedik el. Domborzati, földrajzi adottságok, mint például Duna (Tatabánya, Dunaújváros) vagy Tisza menti elhelyezkedés (Szeged, Szolnok) vagy hegy-, dombvidéki elhelyezkedés (Sopron, Kaposvár, Tatabánya, Veszprém), síksági helyzet (Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Békéscsaba) egyaránt meghatározzák a fejlődés térbeli kereteit. A különböző helyi adottságokat, mint településszerkezet, hagyományos tájszerkezet, a közlekedési hálózat elhelyezkedése egyaránt fontos figyelembe venni (Cieslak et al. 2019). Az új mesterséges felszín területek elhelyezkedése a központi város és vonzáskörzete között rávílágít a városnövekedés centralizált vagy szórt jellegére (FVT a központi város nélkül). A vizsgált területeket három csoportba tudjuk sorolni: Az új mesterséges felszín területek a központi város közigazgatási területéhez kapcsolódva jöttek létre: Békéscsaba, Kaposvár, Kecskemét. Az új mesterséges felszín területek az FVT településein szórtan jelentek meg: Dunaújváros, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tatabánya, Veszprém. Kiegyensúlyozott, mindkét jelenség erős: Debrecen, Nyíregyháza, Sopron. A földrajzi adottságok következtében láthatunk jelentősebb különbségeket a beépített területek növekedésében. Általánosan jellemző, hogy az új lakóterületek jellemzően a meglévő lakóterületekhez kapcsolódóan épülnek ki. Továbbá jellegzetes fejlődési gócpontokat láthatunk például Kecskeméten az új autógyár. Az autópályák, mint fejlődési tengely vagy a Duna vonala, mint fejlődési gát Dunaújváros, Nyíregyháza, Székesfehérvár vagy Szeged FVT térségében. Székesfehérvár és Veszprém esetében, egy nyugat-keleti tengely meghatározó (M8 autópálya), míg Tatabánya térségében egy észak-déli tengely jellemző az M1 autópálya hatására. Összegezve láthattuk, hogy a városi szétterülés mértéke jelentős regionális különbségeket mutat hazánkban, különböző hullámokban érte el a vizsgált FVT-ket. A városi szétterülés formáját számtalan sajátos földrajzi tényező, hagyományos településszerkezet befolyásolhatja.
Hivatkozások
A 2018. évi CXXXIX. törvény. Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről
Allen, A. (2003): Environmental planning and management of the peri-urban interface: perspectives on an emerging field. Environment and Urbanization, 15(1), 135–148. Doi: https://doi.org/10.1177/095624780301500103
Angel, S. – Parent, J. – Civco, D. (2010): The Fragmentation of Urban Footprints: Global Evidence of Urban Sprawl 1990-2000. Lincoln Institute of Land Policy Working Paper: Cambridge, MA
Antrop, M. (2004): Landscape change and the urbanization process in Europe. Landscape and Urban Planning, 67(1-4), 9–26. DOI: https://doi.org/10.1016/S0169-2046(03)00026-4
Artmann, M. – Inostroza, L. – Peilei, F. (2019): Urban sprawl, compact urban development and green cities. How much do we know, how much do we agree? Ecological Indicators, 96(2), 3–9. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2018.10.059
Batty, M. – Besussi, E. – Chin, N. (2003): Traffic, Urban Growth and Suburban Sprawl. (CASA Working paper 70). Centre for Advanced Spatial Analysis (UCL Discovery): London, UK.
Beluszky P. – Sikos T. T. (2008): Változó falvaink (Magyarország falutípusai az ezredfordulón), MTA Társadalomkutató Központ: Budapest.
Bossard, M. – Feranec, J. – Otahel, J. (2000): CORINE land cover technical guide – Addendum 2000. Technical report 40. Copenhagen: European Environment Agency. [online] URL: http://www.eea.europa.eu/publications/tech40add [2020.04.09]
Cegielska, K. – Noszczyk, T. – Kukulska-Kozieł, A. et al. (2018): Land use and land cover changes in post-socialist countries: Some observations from Hungary and Poland. Land Use Policy. 78, 1–18. DOI: https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2018.06.017
Colantoni, A. – Mavrakis, A. – Sorgi, T. – Salvati, L. (2015): Towards a ‘polycentric’ landscape? Reconnecting fragments into an integrated network of coastal forests in Rome. Rendiconti Lincei. 26, 615–624. DOI: https://doi.org/10.1007/s12210-015-0394-5
COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES (CEC) 1990. Green Paper on the Urban Environment. Communication from the Commission to the Council and Parliament. COM 1990/218 final
COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES (CEC) 1996. Expert Group on Urban Environment. European Sustainable Cities Report. Brussels CORINE LAND COVER (CLC) INVENTORY 1990—2018. Accessed: https://land.copernicus.eu/pan-european/corine-land-cover,
Csemez A. (2008): Változó városkörnyék. Falu Város Régió. 1, 45–51.
Di Feliciantonio, C. – Salvati, L. (2014): ‘Southern’ Alternatives of Urban Diffusion: Investigating SettlementCharacteristics and Socio-Economic Patterns in Three Mediterranean Regions. Tijdschrift voor Economische en Sociale Geografie. 106, 453–470. DOI: https://doi.org/10.1111/tesg.12102
Diaz-Pacheco, J. – Gutiérrez, J. (2014): Exploring the limitations of CORINE Land Cover for monitoring urban land-use dynamics in metropolitan areas. Journal of Land Use Science, 9(3), 243–259. DOI: https://doi.org/10.1080/1747423X.2012.761736
(European Environment Agency) 2007. The pan-European environment: glimpses into an uncertain future. EEA Report No. 4/2007. European Environment Agency, Copenhagen. EEA (European Environment Agency) 2016. Urban Sprawl in Europe. Joint EEA-FOEN Report. Publication Office of the European Union, Luxembourg.
Egidi, G. – Sirio, C. – Vinci, S. – et al. (2020): Towards Local Forms of Sprawl: A Brief Reflection on Mediterranean Urbanization. Sustainability. 12(2), 582. DOI: https://doi.org/10.3390/su12020582
Egyedné Gergely J. (2015): Az önkormányzatok lehetőségei a szuburbanizációs folyamatok alakításában. A szuburbanizációs hatások térbeli megjelenése és a különbségek mögötti lehetséges okok vizsgálata a Budapesti Agglomeráció példáján. [PhD disszertáció]. Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola, Budapest. DOI: https://doi.org/10.14267/phd.2015013
Enyedi Gy. (2011): The Stages of Urban Growth. In Szirmai, V. (ed.): Urban Sprawl in Europe. Similarities or Differences?, Aula kiadó: Budapest. pp. 45-62.
Enyedi Gy. (2016): Városi világ. Akadémiai Kiadó: Budapest.
Ewing, R. H. (2008): Characteristics, Causes, and Effects of Sprawl: A Literature Review. In: Marzluff, J. M. – Shulenberger, E. – Endlicher, W., et al. (eds.): Urban Ecology: An International Perspective on the Interaction between Humans and Nature. Springer: Boston, MA. pp. 519–535.
Feranec, J. – Soukup, T. – Taff, G. et al. (2017): Overview of Changes in Land Use and Land Cover in Eastern Europe. In: Gutman, G. – Radeloff, V. (eds.): Land-Cover and Land-Use Changes in Eastern Europe after the Collapse of the Soviet Union in 1991. Springer International Publishing: Cam, pp. 13–33. [online] DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-319-42638-9_2
Galster, G. – Hanson, R. – Ratcliffe, M. R. et al. (2001): Wrestling Sprawl to the Ground: Defining and measuring an elusive concept. Housing Policy Debate, 12(4), 681–717. DOI: https://doi.org/10.1080/10511482.2001.9521426
Geneletti, D. – La Rosa, D. – Spyra, M. – Cortinovis, C. (2017): A review of approaches and challenges for sustainable planning in urban peripheries. Landscape and Urban Planning, 165, 231–243. DOI: https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2017.01.013
Heymann, Y. – Steenmans, Ch. – Croissille, G. – Bossard, M. (1994): CORINE land cover. Technical guide. Office for Official Publications European Communities: Luxembourg.
Hoyk, E. – Hardi, T. – Farkas, J. Zs. (2020): Environmental impacts of urbanization processes on the examples of Kecskemét and Győr functional urban areas. Journal of Central European Green Innovation, 7(1), 13–33.
Inostroza, L – Baur, R. – Csaplovics, E. (2013): Urban sprawl and fragmentation in Latin America: A dynamic quantification and characterization of spatial patterns. Journal of Environmental Management, 115, 87—97. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2012.11.007
Iváncsics, V. – Filepné Kovács, K. (2019): Characteristics of Post Socialist Spatial Development of the Functional Urban Area of Veszprém, Hungary. Journal of Environmental Geography, 12(3-4), 33–43. DOI: https://doi.org/10.2478/jengeo-2019-0010
Iváncsics V. – Filepné Kovács K. (2019): Napjaink tájváltozási folyamatai funkcionális városi térségeinkben. In: Fazekas I., Lázár I. (szerk.): VIII. Magyar Tájökológiai Konferencia: Összefoglalók. MTA DTB Földtudományi Szakbizottság, Kisvárda. pp. 185–189.
Kasanko, M. – Barredo, J. – Lavalle, C., et al. (2005): Towards urban un-sustainability in Europe? An indicator-based analysis. 45th Congress of the European Regional Science Association. Land Use and Water Management in a Sustainable Network Society, Amsterdam, 23—27 August 2005
Kovács, Z. – Farkas, Zs. J. – Egedy, T., (2019): Urban sprawl and land conversion in post-socialist cities: The case of metropolitan Budapest. Cities, 92, 71–81. DOI: https://doi.org/10.1016/j.cities.2019.03.018
KSH Hungarian Central Statistical Office (2014): Regional Atlas. [online] URL: https://www.ksh.hu/ [2020.09.01.]
Lennert J. (2018): Felszínborítás-változás a visegrádi országokban a rendszerváltás után. Magyar Tudomány, 179(3), 319–330. DOI: https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.3.2
Lennert, J. – Farkas, J. Zs. – Kovács, A. D., et al. (2020): Measuring and predicting long-term land cover changes in the functional urban area of Budapest. Sustainability, 12(8), 3331. DOI: https://doi.org/10.3390/su12083331
Luc-Normand, T. (2021): Characterizing urban form by means of the Urban Metric System. Land Use Policy, 111, DOI: https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2020.104672
Mari L. (2010): Tájváltozás elemzés a CORINE adatbázisok alapján. In: Szilassi P. – Henits L. (ed.): Földrajzi Tanulmányok V. Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században. Szeged. pp.317–330.
OECD (2012): Redefining “Urban”: A New Way to Measure Metropolitan Areas. OECD Publishing: Paris. DOI: https://doi.org/10.1787/9789264174108-en
OECD (2013): Definition of Functional Urban Areas (FUA) for the OECD metropolitan database. [online] URL: https://www.oecd.org/cfe/regionaldevelopment/ [2018.07.31.]
Ricz, J. – Salamin, G. – Sütő, A. et al. (2009): Koordinálatlan városnövekedés az együtt tervezhető térségekben: a települések lehetséges tervezési válaszai. [Jelentés]. Váti Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai Iroda: Budapest.
Schneider, A. – Woodcock, C. (2008): Compact, dispersed, fragmented, extensive? A comparison of urban growth in twenty-five global cities using remotely sensed data, pattern metrics and census information. Urban Studies, 45(3), 659—692. DOI: https://doi.org/10.1177/0042098007087340
Schuchmann J. (2013): Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban. [PhD disszertáció], Széchenyi István Egyetem: Győr.
Schwarz, N. (2010): Urban form revisited e Selecting indicators for characterising European cities. Landscape and Urban Planning, 96(1), 29—47. DOI: https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2010.01.007
Steurer, M. – Bayr, C. (2020): Measuring urban sprawl using land use data. Land Use Policy, 97, DOI: https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2020.104799
Szirmai V. (ed.) (2011): Urban Sprawl in Europe. Similarities or Differences? Aula Kiadó: Budapest.
Tosics I. (szerk.) (1998): Szuburbanizációs tendenciák és településfejlesztési stratégiák Budapesten és agglomerációjában. [Kézirat]. Városkutatás Kft.: Budapest.
Tsai, Y. (2005): Quantifying Urban Form: Compactness versus 'Sprawl'. Urban Studies, 42(1), 141–161. DOI: https://doi.org/10.1080/0042098042000309748
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Iváncsics Vera, Filepné Kovács Krisztina
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
