A Dobbantó programban részt vevő tanulók iskolai motivációjának háttértényezői
DOI:
https://doi.org/10.17165/tp.2025.2.5-16Palabras clave:
háttértényezők, tanulási motiváció, szakképzés, Dobbantó program, lemorzsolódásResumen
A tanulmány fókuszában a szakképzésben tanuló, lemorzsolódással veszélyeztetett diákok iskolai motivációjának háttértényezői állnak. A szerző a Dobbantó programban és Műhelyiskolai osztályokban tanító pedagógusokkal készített fókuszcsoportos interjúk alapján vizsgálja családi környezet, a tanulási miliő és a kortárs közeg hatásait. Az eredmények szerint a tanulók motiváltságában minőségi hullámzás figyelhető meg: a szülői apátia, a negatív iskolai stigma és az osztályközösség rivalizáló dinamikája gyakran gátló tényezőként jelennek meg. A pozitív hatásokat leginkább a stabil családi háttér és az elismerés iránti igény táplálja. Az oktatók eredményesnek tartják az egyéni fejlesztési tervek mentén történő tanulásszervezést, a gyakorlatközpontú oktatást és a pedagógusi dicséret motiváló erejét. A kutatás rávilágít arra, hogy a tanulói motiváció növelésének kulcsa a környezeti minták tudatos pedagógiai befolyásolása.
Referencias
Bognár, M. (2011). Egy sikeres kezdeményezés a korai iskolaelhagyók integrálására: az FSZK Dobbantó programja. ESÉLY Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat, 2011(6), 77–101.
Bookhout, M. K., Hubbard, J. A., & Moore, C. C. (2018). Emotion regulation. In J. E. Lochman & W. Matthys (Eds.), The Wiley handbook of disruptive and impulse-control disorders (pp. 221–236). Wiley & Sons Ltd. https://doi.org/10.1002/9781119092254.ch14
Ceglédi, T., Bacskai, K., & Pusztai, G. (2024). Az iskola–szülő kapcsolattartás gyakorlatai. Debreceni Egyetem CHERD-Hungary, https://doi.org/10.1080/02607476.2018.1465669
Czakó, Á., & Győri, Á. (2017). Motiválás, ösztönzés a szakképzésben. Szociológiai Szemle, 27(1), 4–29.
Eurostat. (2024). Early school leavers down to 9.5% in 2023: Share of young people aged 18–24 leaving early from education and training continues to decrease. European Commission. https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/ddn-20240523-1
Falus, I., & Szűcs, I. (2021). Didaktika. Akadémiai Kiadó.
Györgyi, Z. (2022). A negyedik ipari forradalom és a hazai szakképzés. Educatio, 31(1), 56–69. https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.1.5
Heiter, K. (2025). A szakképzés recens változásai a szakirodalom tükrében. Tudásmenedzsment. 26(1), 80–92. https://doi.org/10.15170/TM.2025.26.1.7
https://btk.kre.hu/images/doc/PsyHu_2019-2_02.pdf
https://esl.kir.hu/Kimutatas/VeszelyeztetettTanulokTerIdoFeladatMegoszlasban
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/lemorzsolodas/ ESL_utmutato.pdf
Innovatív Képzéstámogató Központ Nonprofit Zrt. https://ikk.hu/hirek/orientacios-evfolyam-segiti-a-palyavalasztast
Joó, A. (2024). Középiskolások iskolai motivációjának vizsgálata. Pedagógia, 74(1), 65–78. https://www.irisro.org/pedagogia2024januar/65JooAniko.pdf
Józsa, K., & Barrett, K. C. (2018). Affective and social mastery motivation in preschool as predictors of early school success: A longitudinal study. Early Childhood Research Quarterly, 45, 81–92. https://doi.org/10.1016/j.ecresq.2018.05.007
Józsa, K., & Fejes, J. B. (2010). A szociális környezet szerepe a tanulási motiváció alakulásában: A család, az iskola és a kultúra hatása. In A. Zsolnai & L. Kasik (Eds.), A szociális kompetencia fejlesztésének elméleti és gyakorlati alapjai (pp. 134–162). Nemzeti Tankönyvkiadó.
K. Nagy, E. (2024). A korai iskolaelhagyás mögötti okok feltárása – A mentorálás szerepe a tehetséggondozásban. ELTE TáTK. Hummán Tőke Projekt Konferencia. https://tatk.elte.hu/dstore/document/2572/HTkonfKNE.pdf
Kis, N., & Józsa, K. (2019). Az otthoni környezet hatása az óvodás gyermekek elsajátítási motivációjára: Egy longitudinális vizsgálat eredményei. Magyar Pedagógia, 119(3), 243–261. https://doi.org/10.17670/MPed.2019.3.243
Központi Statisztikai Hivatal (2025). Korai iskolaelhagyók. https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0028.html
Manninen, J., Koivunen, A., & Passi, S. (2007). Environments that support learning: An introduction to the learning environments approach. Finnish National Board of Education.
Oktatási Hivatal (2023). A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer. Felhasználói útmutató.
Oktatási Hivatal (2025). A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer. Kimutatások 2021-2025 között.
Ráczné Török, E., & Virág, K. (2019). A gyermekek iskolai sikeressége és a szülői nevelés összefüggései. Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat.
Rapos, N., Gaskó, K., Kálmán, O., & Mészáros, G. (2011). Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. OFI.
Sántha, K. (2013). A harmadik paradigma a neveléstudományi vizsgálatokban. Iskolakultúra, 23(2), 82–91.
Sántha, K. (2020). A kvalitatív összehasonlító elemzés történeti háttere. Polymathea: Művelődés- és Neveléstörténeti Folyóirat, 17(1–2), 137–148. https://doi.org/10.51455/Polymatheia.2020.1-2.08
Síklaki, I. (2006). Vélemények mélyén. Kossuth Kiadó.
Szabó, L. (2018). Az iskolai kötődés és a lemorzsolódás összefüggései. Educatio, 27(4), 692–699. https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.4.11
Szabó, L., Nyitrai, E., Harsányi, Sz. G., Koltói, L., & Kovács, D. (2019). Iskolai teljesítmény és szülői bevonódottság. Psychologia Hungarica Caroliensis, 7(2), 7–28.
Tókos, K., Rapos, N., Szivák, J., & Lénárd, S. (2020). Osztálytermi tanulási környezet vizsgálata. Iskolakultúra, 30(8), 41–61. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.8.41
Vicsek, L. (2006). Fókuszcsoport. Osiris Kiadó Kft.
Vígh-Kiss, E. (2018). Tanulási motivációk célorientációs megközelítésben. Új Pedagógiai Szemle, 68(11–12), 124–128.
Descargas
Publicado
Número
Sección
Licencia
Derechos de autor 2025 Kopecskó-Hodosi Zsófia
Esta obra está bajo una licencia internacional Creative Commons Atribución-NoComercial-SinDerivadas 4.0.
