Background factors of school motivation of students participating in the Dobbantó program
DOI:
https://doi.org/10.17165/tp.2025.2.5-16Keywords:
background factors, learning motivation, vocational education, Dobbantó program, droputAbstract
The study focuses on the background factors influencing school motivation among vocational students at high risk of dropout. Based on focus group interviews conducted with teachers in the Dobbantó program and Workshop School classes, the authors examine the impact of family environment, learning milieu, and peer dynamics. Findings reveal qualitative fluctuations in student motivation: parental apathy, negative school stigma, and competitive dynamics within the classroom often emerge as hindering elements. Positive influences stem primarily from stable family support and students’ need for recognition. Educators find the most effective approaches to be learning organization based on individual development plans, practice-oriented teaching, and the motivating power of teacher praise. The research highlights that the key to increasing student motivation lies in the intentional pedagogical shaping of environmental patterns.
References
Bognár, M. (2011). Egy sikeres kezdeményezés a korai iskolaelhagyók integrálására: az FSZK Dobbantó programja. ESÉLY Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat, 2011(6), 77–101.
Bookhout, M. K., Hubbard, J. A., & Moore, C. C. (2018). Emotion regulation. In J. E. Lochman & W. Matthys (Eds.), The Wiley handbook of disruptive and impulse-control disorders (pp. 221–236). Wiley & Sons Ltd. https://doi.org/10.1002/9781119092254.ch14
Ceglédi, T., Bacskai, K., & Pusztai, G. (2024). Az iskola–szülő kapcsolattartás gyakorlatai. Debreceni Egyetem CHERD-Hungary, https://doi.org/10.1080/02607476.2018.1465669
Czakó, Á., & Győri, Á. (2017). Motiválás, ösztönzés a szakképzésben. Szociológiai Szemle, 27(1), 4–29.
Eurostat. (2024). Early school leavers down to 9.5% in 2023: Share of young people aged 18–24 leaving early from education and training continues to decrease. European Commission. https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/ddn-20240523-1
Falus, I., & Szűcs, I. (2021). Didaktika. Akadémiai Kiadó.
Györgyi, Z. (2022). A negyedik ipari forradalom és a hazai szakképzés. Educatio, 31(1), 56–69. https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.1.5
Heiter, K. (2025). A szakképzés recens változásai a szakirodalom tükrében. Tudásmenedzsment. 26(1), 80–92. https://doi.org/10.15170/TM.2025.26.1.7
https://btk.kre.hu/images/doc/PsyHu_2019-2_02.pdf
https://esl.kir.hu/Kimutatas/VeszelyeztetettTanulokTerIdoFeladatMegoszlasban
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/lemorzsolodas/ ESL_utmutato.pdf
Innovatív Képzéstámogató Központ Nonprofit Zrt. https://ikk.hu/hirek/orientacios-evfolyam-segiti-a-palyavalasztast
Joó, A. (2024). Középiskolások iskolai motivációjának vizsgálata. Pedagógia, 74(1), 65–78. https://www.irisro.org/pedagogia2024januar/65JooAniko.pdf
Józsa, K., & Barrett, K. C. (2018). Affective and social mastery motivation in preschool as predictors of early school success: A longitudinal study. Early Childhood Research Quarterly, 45, 81–92. https://doi.org/10.1016/j.ecresq.2018.05.007
Józsa, K., & Fejes, J. B. (2010). A szociális környezet szerepe a tanulási motiváció alakulásában: A család, az iskola és a kultúra hatása. In A. Zsolnai & L. Kasik (Eds.), A szociális kompetencia fejlesztésének elméleti és gyakorlati alapjai (pp. 134–162). Nemzeti Tankönyvkiadó.
K. Nagy, E. (2024). A korai iskolaelhagyás mögötti okok feltárása – A mentorálás szerepe a tehetséggondozásban. ELTE TáTK. Hummán Tőke Projekt Konferencia. https://tatk.elte.hu/dstore/document/2572/HTkonfKNE.pdf
Kis, N., & Józsa, K. (2019). Az otthoni környezet hatása az óvodás gyermekek elsajátítási motivációjára: Egy longitudinális vizsgálat eredményei. Magyar Pedagógia, 119(3), 243–261. https://doi.org/10.17670/MPed.2019.3.243
Központi Statisztikai Hivatal (2025). Korai iskolaelhagyók. https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0028.html
Manninen, J., Koivunen, A., & Passi, S. (2007). Environments that support learning: An introduction to the learning environments approach. Finnish National Board of Education.
Oktatási Hivatal (2023). A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer. Felhasználói útmutató.
Oktatási Hivatal (2025). A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer. Kimutatások 2021-2025 között.
Ráczné Török, E., & Virág, K. (2019). A gyermekek iskolai sikeressége és a szülői nevelés összefüggései. Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat.
Rapos, N., Gaskó, K., Kálmán, O., & Mészáros, G. (2011). Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. OFI.
Sántha, K. (2013). A harmadik paradigma a neveléstudományi vizsgálatokban. Iskolakultúra, 23(2), 82–91.
Sántha, K. (2020). A kvalitatív összehasonlító elemzés történeti háttere. Polymathea: Művelődés- és Neveléstörténeti Folyóirat, 17(1–2), 137–148. https://doi.org/10.51455/Polymatheia.2020.1-2.08
Síklaki, I. (2006). Vélemények mélyén. Kossuth Kiadó.
Szabó, L. (2018). Az iskolai kötődés és a lemorzsolódás összefüggései. Educatio, 27(4), 692–699. https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.4.11
Szabó, L., Nyitrai, E., Harsányi, Sz. G., Koltói, L., & Kovács, D. (2019). Iskolai teljesítmény és szülői bevonódottság. Psychologia Hungarica Caroliensis, 7(2), 7–28.
Tókos, K., Rapos, N., Szivák, J., & Lénárd, S. (2020). Osztálytermi tanulási környezet vizsgálata. Iskolakultúra, 30(8), 41–61. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.8.41
Vicsek, L. (2006). Fókuszcsoport. Osiris Kiadó Kft.
Vígh-Kiss, E. (2018). Tanulási motivációk célorientációs megközelítésben. Új Pedagógiai Szemle, 68(11–12), 124–128.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Kopecskó-Hodosi Zsófia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
