Mentorok Mentorálása a Tanítsunk Magyarországért! Program „szupervíziós” Egyetemi kurzusain
DOI:
https://doi.org/10.17165/tp.2025.1.35-50Palabras clave:
mentorálás, mentori szupervízió, Tanítsunk Magyarországért, felsőoktatásResumen
Vizsgálatunk fókuszában az országos Tanítsunk Magyarországért! (TM) mentorprogram egy egyetemének hallgatói állnak. A mentorálás mint humán szolgáltatás számos formában és módon megvalósulhat. Elemzésünk kitér a TM program mentorálási gyakorlatainak tipizálására. Tanulmányunkban úgy érvelünk, hogy mentorálásként értelmezhetjük a programban megvalósuló mentori szupervíziót, aminek keretében a program egyetemista mentorai egyetemi oktatóktól kapnak támogatást, útmutatást. Arra keressük a választ, hogy a program mentorai milyen szerepeket tulajdonítanak szupervíziós oktatójuknak, miként értékelik a vele való kapcsolatukat és vajon milyen fejlesztési javaslatokat tesznek a szupervíziós kurzussal kapcsolatban. Elemzésünk egy komplex kutatás eredményeit mutatja be: hagyatkozunk kérdőíves vizsgálatunkra (N = 180, n = 50), ennek adatait kvalitatív stratégiával, mentorokkal készült félig-strukturált interjúk segítségével (n = 25) mélyítjük el. Eredményeink rávilágítanak, hogy a mentorálással kapcsolatos nehézségekkel a mentorok nem minden esetben a szupervíziós oktatóhoz fordulnak, viszont a szupervíziós oktatók fontosságát jelöli, hogy a mentorok az oktatót „védőhálóként” látják. Az oktatóval való kapcsolat feltárása megmutatja, hogy a szakmai segítségnyújtáson a TM szupervizorok funkciója túlmutat, emocionális szempontból is segítik a mentorokat. Elemzésünk a szupervíziós kurzusok fejlesztési lehetőségeire is kitér a mentori percepciók alapján. Kutatásunk újszerűségét az adja, hogy a programot elemző kutatások közül elsőként teszünk kísérletet a mentori szupervízió tudományos elemzésére. Eredményeink kiemelik a mentorok segítésének fontosságára az elemzett, és más mentorprogramokban is.
Referencias
Andl H., Arató F., Orsós A., & Varga A. (2020). Új utak a tanárképzésben: Tanárjelöltek kompetenciáinak fejlődése a „Tanítsunk Magyarországért!” program keretében. Autonómia és felelősség Neveléstudományi folyóirat, 5(1–4), 101–121. https://doi.org/10.15170/AR.2020.5.1-4.6.
Andl H., Arató F., Orsós A., & Varga A. (2021). Így fejlődünk MI – A Tanítsunk Magyarországért! program hatása az egyetemi hallgatókra. Anyanyelv-pedagógia, 14(1), 47–63. https://doi.org/10.21030/anyp.2021.1.4
Antalné Szabó, Á. (2021). Lehetőségek egy kortárs mentorprogramban. Anyanyelv-pedagógia, 14(3), 97–106. https://doi.org/10.21030/anyp.2021.3.11
Barrett, R. (2002). Mentor supervision and development – exploration of lived experience. Career Development, 7(5), 279–283. https://doi.org/10.1108/13620430210440109
Bocsi, V., Varga, A., & Fehérvári, A. (2024). A korai iskolaelhagyás vizsgálata interszekcionális megközelítésben. Különleges Bánásmód – Interdiszciplináris folyóirat, 10(1), 19–33. https://doi.org/10.18458/KB.2024.1.19
Boda, V. L., & Horváth, G. (2021). Az első egy év tapasztalatai a „Tanítsunk Magyarországért!” programban – Bevezetés a mentori munkánk alapjaiba. Anyanyelv Pedagógia, 14(1), 97–104. https://doi.org/10.21030/anyp.2021.1.11
Choi, S., & Lemberger. M. E. (2010). Influence of a Supervised Mentoring Program on the Achievement of Low‐Income South Korean Students. Mentoring & Tutoring: Partnership in Learning, 18(3), 233–248. https://doi.org/10.1080/13611267.2010.492939
Coombs, P. H., & Ahmed, M. (1974). Attacking Rural Poverty: How non-formal education can help. John Hopkins University Press.
Fehérvári, A., & Varga, A. (2023). Mentoring as prevention of early school leaving: a qualitative systematic literature review. Frontiers in Education, 8. 1156725. https://doi.org/10.3389/feduc.2023.1156725
Felső, E., & Fehérvári, A. (2024). Kortárs mentorálás a lemorzsolódás megelőzéséért: szisztematikus irodalomfeldolgozás. Neveléstudomány folyóirat, 12(2), 70–87. https://doi.org/10.21549/NTNY.45.2024.2.4
Forray R., K. (2022). A roma/cigány társadalom átalakulása. Educatio, 31(1), 48–55. https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.1.4
Gandhi, M., & Johnson, M. (2016). Creating More Effective Mentors: Mentoring the Mentor. AIDS Behav., 20, S294–S303. https://doi.org/10.1007/s10461-016-1364-3
Godó K. (2021a). A „Tanítsunk Magyarországért mentorprogram+ előkészítő kurzusán résztvevő mentorjelöltek motivációi. Különleges Bánásmód – Interdiszciplináris folyóirat, 7(2), 21–41. https://doi.org/10.18458/KB.2021.2.21
Godó, K. (2021b). Big brother mentoring in the let's teach for Hungary program. Central European Journal of Educational Research, 3(3), 114–141. https://doi.org/10.37441/cejer/2021/3/3/10158
Hagler, M. (2018). Processes of Natural Mentoring that Promote Underrepresented Students’ Educational Attainment: A Theoretical Model. American Journal of Community Psychology, 62(1–2), 150–162. https://doi.org/10.1002/ajcp.12251
Horváth G. & Boda V. L. (2021). Az egyéni mentorálás gyakorlata és a mentoráltak visszajelzései. Tudásmenedzsment, 22(1), 136–152. http://doi.org/10.15170/TM.2021.22.1.8
Horváth, G. (2022). Mentoring Students of Disadvantaged Background in Hungary. Journal of Global Awareness, 3(1), 1–17. http://doi.org/10.24073/jga/3/01/06
Horváth, G. (2023). A mentorálás mint szakmai tapasztalatszerzés: Mentorok vélekedése szerepük előnyeiről. Pedagógusképzés, 21(1), 57–75. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2023.1.03
Jefford, A., Nolan, S., Munn, J., & Ebert, L. (2021). What matters, what is valued and what is important in mentorship through the Appreciative Inquiry process of co-created knowledge. Nurse Education Today, 99, 104791 https://doi.org/10.1016/j.nedt.2021.104791
Johnson, B. W., Rose, G., & Schlosser, L. Z. (2007). Student‒Faculty Mentoring: Theoretical and Methodological Issues. In T. D. Allen, & L. T. Eby, (Eds.). The Blackwell Handbook of Mentoring: A Multiple Perspectives Approach, (pp. 49–69). Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1111/b.9781405133739.2007.00004.x
Karcher, M. J., & Berger, J. R. M. (2017). One-to-one Cross-Age Peer Mentoring. National Mentoring Resource Center Model Review.
Keller, T. E. (2007). Youth Mentoring: Theoretical and Methodological Issues. In T. D. Allen, & L. T. Eby, (Eds.). The Blackwell Handbook of Mentoring: A Multiple Perspectives Approach, (pp. 21–47). Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1111/b.9781405133739.2007.00003.x
Kenderfi, M. (2024). A Pályaorientációs majális, mint a pályaérettség fejlesztésének új típusú megközelítése. Opus et Educatio, 11(4), 391–403. https://doi.org/10.3311/ope.39401
Kim, M. (2021). Intensive Learning Experience: Development of STEM Mentorship Program for High School Gifted Students. Gifted Child Today, 44(4), 228–235. https://doi.org/10.1177/10762175211030522
Kocsis N., & Bocsi V. (2022): A Tanítsunk Magyarországért Mentorprogram eredményessége. Különleges Bánásmód, 8(2), 87–101. https://doi.org/10.18458/KB.2022.2.87
Kraft, M. A., Bolves, A. J., & Hurd, N. M. (2023). How informal mentoring by teachers, counselors, and coaches supports students’ long-run academic success. NBER Working Paper No. w31257 https://doi.org/10.1016/j.econedurev.2023.102411
Lumpkin, A. (2011). A Model for Mentoring University Faculty. The Educational Forum, 75(4), 357–368. https://doi.org/10.1080/00131725.2011.602466
Miller, A. (2002). Mentoring students & young people. A Handbook of effective practice. Taylor & Francis.
Mullen, C. A. (2007). Naturally Occurring Student‒Faculty Mentoring Relationships: A Literature Review. In T. D. Allen, & L. T. Eby, (Eds.). The Blackwell Handbook of Mentoring: A Multiple Perspectives Approach, (pp. 119–138). Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1111/b.9781405133739.2007.00008.x
Nagy, T. (2014). A mentor szerepe a tehetséggondozásban. In É. Gefferth, (Ed.). (2014). Mentorálás a tehetséggondozásban, (pp. 41–51). Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.
Orly, M. (2008). Mentoring mentors as a tool for personal and professional empowerment in teacher education. International Journal of Evidence-Based Coaching and Mentoring, 6(1). Paper 1.
Papp H. (2022). Segítség a pályaválasztás küszöbén: Mentorok az iskolában. Y. Z. folyóirat, 2(1), 40–45. https://ifjusagitanacs.hu/wp-content/uploads/2022/03/NIT_Y.Z._3.-szam.pdf#page=42
Papp, H., Alter, E., Godó, K., & Ceglédi, T. (2024). A mentor mint iránytű. A Tanítsunk Magyarországért mentorprogram hatása az alacsony státusú diákok jövőképére, tanulmányi aspirációikra. Pedagógusképzés, 22(3), 59–79. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2023.3.03
Radlick, R. L., & Mevatne, M. (2023). Mentoring for inclusion: A scoping review of the literature. Årgang, 8(1), 65–79. https://doi.org/10.18261/nwr.8.1.6
Raposa L. E. et al. (2019). The Effects of Youth Mentoring Programs: A Meta-analysis of Outcome Studies. Journal of Youth and Adolescence, 48. 423–443. https://doi.org/10.1007/s10964-019-00982-8
Rhodes, J. E. (2002). Stand by Me: The Risk and Rewards of Mentoring Today`s Youth. Harvard University Press.
Rhodes, J. E. (2005). A Model of Youth Mentoring. In D. L. DuBois, & M. J. Karchner (Eds.), Handbook of Youth Mentoring (pp. 30–43). SAGE Publications, Inc.
Rogers, A. (2014). The base of the iceberg: Informal learning and its impact on formal and non-formal learning (study guides in adult education). Barbara Budrich Publishers.
Scandura, T. A., & Pellegrini, E. K. (2007). Workplace Mentoring: Theoretical Approaches and Methodological Issues. In T. D. Allen, & L. T. Eby (Eds.), The Blackwell Handbook of Mentoring: A Multiple Perspectives Approach (pp. 71–91). Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1111/b.9781405133739.2007.00005.x
Schenk, L., Sentse, M., Lenkens, M., Nagelhout, G., Engbersen, G., & Severiens, S. (2019). An Examination of the Role of Mentees’ Social Skills and Relationship Quality in a School‐Based Mentoring Program. American Journal of Community Psychology, 65, 149–159. https://doi.org/10.1002/ajcp.12397
Sipe, C. L. (2005). Toward a typology of mentoring. In D. L. DuBois, & M. J. Karcher (Eds.), Handbook of youth mentoring (pp. 65–79). SAGE Publications, Inc.
Spencer, R. (2007). Naturally Occurring Mentoring Relationships Involving Youth. In T. D. Allen, & L. T. Eby (Eds.). The Blackwell Handbook of Mentoring: A Multiple Perspectives Approach (pp. 99–118). Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1111/b.9781405133739.2007.00007.x
Thompson, J. (2022). A Guide to Abductive Thematic Analysis. The Qualitative Report, 27(5), 1410–1421. https://doi.org/10.46743/2160-3715/2022.5340
Thornton, K. (2024). Mentoring preparation in educational contexts: a review of the literature. International Journal of Mentoring and Coaching in Education, 13(4), 441–456. https://doi.org/10.1108/IJMCE-07-2023-0069
Tókos, K. (2023). Tudásmegosztás, egymástól tanulás a Tanítsunk Magyarországért Program kurzusain. Anyanyelv-pedagógia, 16(1), 79–93. https://doi.org/10.21030/anyp.2023.1.5
Tókos, K. (2024). Pályaorientáció a Tanítsunk Magyarországért Programban az ELTE partnerintézményeiben. Anyanyelv-pedagógia, 17(3), 44–54. https://doi.org/10.21030/anyp.2024.3.4
Varga, A. (2015). Az inklúzió szemlélete és gyakorlata. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar neveléstudományi intézet romológia és nevelésszociológia tanszék Wlislocki Henrik szakkollégium.
Descargas
Publicado
Número
Sección
Licencia
Derechos de autor 2025 Horváth Gergely, Varga Aranka
Esta obra está bajo una licencia internacional Creative Commons Atribución-NoComercial-SinDerivadas 4.0.
