Mentorok Mentorálása a Tanítsunk Magyarországért! Program „szupervíziós” Egyetemi kurzusain

Autores/as

  • Gergely Horváth Pécsi Tudományegyetem, Neveléstudományi Intézet, Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola
  • Aranka Varga Selye János Egyetem Tanárképző Kar , Pécsi Tudományegyetem, Neveléstudományi Intézet

DOI:

https://doi.org/10.17165/tp.2025.1.35-50

Palabras clave:

mentorálás, mentori szupervízió, Tanítsunk Magyarországért, felsőoktatás

Resumen

Vizsgálatunk fókuszában az országos Tanítsunk Magyarországért! (TM) mentorprogram egy egyetemének hallgatói állnak. A mentorálás mint humán szolgáltatás számos formában és módon megvalósulhat. Elemzésünk kitér a TM program mentorálási gyakorlatainak tipizálására. Tanulmányunkban úgy érvelünk, hogy mentorálásként értelmezhetjük a programban megvalósuló mentori szupervíziót, aminek keretében a program egyetemista mentorai egyetemi oktatóktól kapnak támogatást, útmutatást. Arra keressük a választ, hogy a program mentorai milyen szerepeket tulajdonítanak szupervíziós oktatójuknak, miként értékelik a vele való kapcsolatukat és vajon milyen fejlesztési javaslatokat tesznek a szupervíziós kurzussal kapcsolatban. Elemzésünk egy komplex kutatás eredményeit mutatja be: hagyatkozunk kérdőíves vizsgálatunkra (N = 180, n = 50), ennek adatait kvalitatív stratégiával, mentorokkal készült félig-strukturált interjúk segítségével (n = 25) mélyítjük el. Eredményeink rávilágítanak, hogy a mentorálással kapcsolatos nehézségekkel a mentorok nem minden esetben a szupervíziós oktatóhoz fordulnak, viszont a szupervíziós oktatók fontosságát jelöli, hogy a mentorok az oktatót „védőhálóként” látják. Az oktatóval való kapcsolat feltárása megmutatja, hogy a szakmai segítségnyújtáson a TM szupervizorok funkciója túlmutat, emocionális szempontból is segítik a mentorokat. Elemzésünk a szupervíziós kurzusok fejlesztési lehetőségeire is kitér a mentori percepciók alapján. Kutatásunk újszerűségét az adja, hogy a programot elemző kutatások közül elsőként teszünk kísérletet a mentori szupervízió tudományos elemzésére. Eredményeink kiemelik a mentorok segítésének fontosságára az elemzett, és más mentorprogramokban is.

Biografía del autor/a

  • Gergely Horváth, Pécsi Tudományegyetem, Neveléstudományi Intézet, Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola

    hgergely96@gmail.com

  • Aranka Varga, Selye János Egyetem Tanárképző Kar, Pécsi Tudományegyetem, Neveléstudományi Intézet

    hivesvargaa@ujs.sk

Referencias

Andl H., Arató F., Orsós A., & Varga A. (2020). Új utak a tanárképzésben: Tanárjelöltek kompetenciáinak fejlődése a „Tanítsunk Magyarországért!” program keretében. Autonómia és felelősség Neveléstudományi folyóirat, 5(1–4), 101–121. https://doi.org/10.15170/AR.2020.5.1-4.6.

Andl H., Arató F., Orsós A., & Varga A. (2021). Így fejlődünk MI – A Tanítsunk Magyarországért! program hatása az egyetemi hallgatókra. Anyanyelv-pedagógia, 14(1), 47–63. https://doi.org/10.21030/anyp.2021.1.4

Antalné Szabó, Á. (2021). Lehetőségek egy kortárs mentorprogramban. Anyanyelv-pedagógia, 14(3), 97–106. https://doi.org/10.21030/anyp.2021.3.11

Barrett, R. (2002). Mentor supervision and development – exploration of lived experience. Career Development, 7(5), 279–283. https://doi.org/10.1108/13620430210440109

Bocsi, V., Varga, A., & Fehérvári, A. (2024). A korai iskolaelhagyás vizsgálata interszekcionális megközelítésben. Különleges Bánásmód – Interdiszciplináris folyóirat, 10(1), 19–33. https://doi.org/10.18458/KB.2024.1.19

Boda, V. L., & Horváth, G. (2021). Az első egy év tapasztalatai a „Tanítsunk Magyarországért!” programban – Bevezetés a mentori munkánk alapjaiba. Anyanyelv Pedagógia, 14(1), 97–104. https://doi.org/10.21030/anyp.2021.1.11

Choi, S., & Lemberger. M. E. (2010). Influence of a Supervised Mentoring Program on the Achievement of Low‐Income South Korean Students. Mentoring & Tutoring: Partnership in Learning, 18(3), 233–248. https://doi.org/10.1080/13611267.2010.492939

Coombs, P. H., & Ahmed, M. (1974). Attacking Rural Poverty: How non-formal education can help. John Hopkins University Press.

Fehérvári, A., & Varga, A. (2023). Mentoring as prevention of early school leaving: a qualitative systematic literature review. Frontiers in Education, 8. 1156725. https://doi.org/10.3389/feduc.2023.1156725

Felső, E., & Fehérvári, A. (2024). Kortárs mentorálás a lemorzsolódás megelőzéséért: szisztematikus irodalomfeldolgozás. Neveléstudomány folyóirat, 12(2), 70–87. https://doi.org/10.21549/NTNY.45.2024.2.4

Forray R., K. (2022). A roma/cigány társadalom átalakulása. Educatio, 31(1), 48–55. https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.1.4

Gandhi, M., & Johnson, M. (2016). Creating More Effective Mentors: Mentoring the Mentor. AIDS Behav., 20, S294–S303. https://doi.org/10.1007/s10461-016-1364-3

Godó K. (2021a). A „Tanítsunk Magyarországért mentorprogram+ előkészítő kurzusán résztvevő mentorjelöltek motivációi. Különleges Bánásmód – Interdiszciplináris folyóirat, 7(2), 21–41. https://doi.org/10.18458/KB.2021.2.21

Godó, K. (2021b). Big brother mentoring in the let's teach for Hungary program. Central European Journal of Educational Research, 3(3), 114–141. https://doi.org/10.37441/cejer/2021/3/3/10158

Hagler, M. (2018). Processes of Natural Mentoring that Promote Underrepresented Students’ Educational Attainment: A Theoretical Model. American Journal of Community Psychology, 62(1–2), 150–162. https://doi.org/10.1002/ajcp.12251

Horváth G. & Boda V. L. (2021). Az egyéni mentorálás gyakorlata és a mentoráltak visszajelzései. Tudásmenedzsment, 22(1), 136–152. http://doi.org/10.15170/TM.2021.22.1.8

Horváth, G. (2022). Mentoring Students of Disadvantaged Background in Hungary. Journal of Global Awareness, 3(1), 1–17. http://doi.org/10.24073/jga/3/01/06

Horváth, G. (2023). A mentorálás mint szakmai tapasztalatszerzés: Mentorok vélekedése szerepük előnyeiről. Pedagógusképzés, 21(1), 57–75. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2023.1.03

Jefford, A., Nolan, S., Munn, J., & Ebert, L. (2021). What matters, what is valued and what is important in mentorship through the Appreciative Inquiry process of co-created knowledge. Nurse Education Today, 99, 104791 https://doi.org/10.1016/j.nedt.2021.104791

Johnson, B. W., Rose, G., & Schlosser, L. Z. (2007). Student‒Faculty Mentoring: Theoretical and Methodological Issues. In T. D. Allen, & L. T. Eby, (Eds.). The Blackwell Handbook of Mentoring: A Multiple Perspectives Approach, (pp. 49–69). Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1111/b.9781405133739.2007.00004.x

Karcher, M. J., & Berger, J. R. M. (2017). One-to-one Cross-Age Peer Mentoring. National Mentoring Resource Center Model Review.

Keller, T. E. (2007). Youth Mentoring: Theoretical and Methodological Issues. In T. D. Allen, & L. T. Eby, (Eds.). The Blackwell Handbook of Mentoring: A Multiple Perspectives Approach, (pp. 21–47). Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1111/b.9781405133739.2007.00003.x

Kenderfi, M. (2024). A Pályaorientációs majális, mint a pályaérettség fejlesztésének új típusú megközelítése. Opus et Educatio, 11(4), 391–403. https://doi.org/10.3311/ope.39401

Kim, M. (2021). Intensive Learning Experience: Development of STEM Mentorship Program for High School Gifted Students. Gifted Child Today, 44(4), 228–235. https://doi.org/10.1177/10762175211030522

Kocsis N., & Bocsi V. (2022): A Tanítsunk Magyarországért Mentorprogram eredményessége. Különleges Bánásmód, 8(2), 87–101. https://doi.org/10.18458/KB.2022.2.87

Kraft, M. A., Bolves, A. J., & Hurd, N. M. (2023). How informal mentoring by teachers, counselors, and coaches supports students’ long-run academic success. NBER Working Paper No. w31257 https://doi.org/10.1016/j.econedurev.2023.102411

Lumpkin, A. (2011). A Model for Mentoring University Faculty. The Educational Forum, 75(4), 357–368. https://doi.org/10.1080/00131725.2011.602466

Miller, A. (2002). Mentoring students & young people. A Handbook of effective practice. Taylor & Francis.

Mullen, C. A. (2007). Naturally Occurring Student‒Faculty Mentoring Relationships: A Literature Review. In T. D. Allen, & L. T. Eby, (Eds.). The Blackwell Handbook of Mentoring: A Multiple Perspectives Approach, (pp. 119–138). Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1111/b.9781405133739.2007.00008.x

Nagy, T. (2014). A mentor szerepe a tehetséggondozásban. In É. Gefferth, (Ed.). (2014). Mentorálás a tehetséggondozásban, (pp. 41–51). Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.

Orly, M. (2008). Mentoring mentors as a tool for personal and professional empowerment in teacher education. International Journal of Evidence-Based Coaching and Mentoring, 6(1). Paper 1.

Papp H. (2022). Segítség a pályaválasztás küszöbén: Mentorok az iskolában. Y. Z. folyóirat, 2(1), 40–45. https://ifjusagitanacs.hu/wp-content/uploads/2022/03/NIT_Y.Z._3.-szam.pdf#page=42

Papp, H., Alter, E., Godó, K., & Ceglédi, T. (2024). A mentor mint iránytű. A Tanítsunk Magyarországért mentorprogram hatása az alacsony státusú diákok jövőképére, tanulmányi aspirációikra. Pedagógusképzés, 22(3), 59–79. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2023.3.03

Radlick, R. L., & Mevatne, M. (2023). Mentoring for inclusion: A scoping review of the literature. Årgang, 8(1), 65–79. https://doi.org/10.18261/nwr.8.1.6

Raposa L. E. et al. (2019). The Effects of Youth Mentoring Programs: A Meta-analysis of Outcome Studies. Journal of Youth and Adolescence, 48. 423–443. https://doi.org/10.1007/s10964-019-00982-8

Rhodes, J. E. (2002). Stand by Me: The Risk and Rewards of Mentoring Today`s Youth. Harvard University Press.

Rhodes, J. E. (2005). A Model of Youth Mentoring. In D. L. DuBois, & M. J. Karchner (Eds.), Handbook of Youth Mentoring (pp. 30–43). SAGE Publications, Inc.

Rogers, A. (2014). The base of the iceberg: Informal learning and its impact on formal and non-formal learning (study guides in adult education). Barbara Budrich Publishers.

Scandura, T. A., & Pellegrini, E. K. (2007). Workplace Mentoring: Theoretical Approaches and Methodological Issues. In T. D. Allen, & L. T. Eby (Eds.), The Blackwell Handbook of Mentoring: A Multiple Perspectives Approach (pp. 71–91). Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1111/b.9781405133739.2007.00005.x

Schenk, L., Sentse, M., Lenkens, M., Nagelhout, G., Engbersen, G., & Severiens, S. (2019). An Examination of the Role of Mentees’ Social Skills and Relationship Quality in a School‐Based Mentoring Program. American Journal of Community Psychology, 65, 149–159. https://doi.org/10.1002/ajcp.12397

Sipe, C. L. (2005). Toward a typology of mentoring. In D. L. DuBois, & M. J. Karcher (Eds.), Handbook of youth mentoring (pp. 65–79). SAGE Publications, Inc.

Spencer, R. (2007). Naturally Occurring Mentoring Relationships Involving Youth. In T. D. Allen, & L. T. Eby (Eds.). The Blackwell Handbook of Mentoring: A Multiple Perspectives Approach (pp. 99–118). Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1111/b.9781405133739.2007.00007.x

Thompson, J. (2022). A Guide to Abductive Thematic Analysis. The Qualitative Report, 27(5), 1410–1421. https://doi.org/10.46743/2160-3715/2022.5340

Thornton, K. (2024). Mentoring preparation in educational contexts: a review of the literature. International Journal of Mentoring and Coaching in Education, 13(4), 441–456. https://doi.org/10.1108/IJMCE-07-2023-0069

Tókos, K. (2023). Tudásmegosztás, egymástól tanulás a Tanítsunk Magyarországért Program kurzusain. Anyanyelv-pedagógia, 16(1), 79–93. https://doi.org/10.21030/anyp.2023.1.5

Tókos, K. (2024). Pályaorientáció a Tanítsunk Magyarországért Programban az ELTE partnerintézményeiben. Anyanyelv-pedagógia, 17(3), 44–54. https://doi.org/10.21030/anyp.2024.3.4

Varga, A. (2015). Az inklúzió szemlélete és gyakorlata. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar neveléstudományi intézet romológia és nevelésszociológia tanszék Wlislocki Henrik szakkollégium.

Publicado

2025-07-24

Número

Sección

Tanulmányok

Cómo citar

Mentorok Mentorálása a Tanítsunk Magyarországért! Program „szupervíziós” Egyetemi kurzusain. (2025). Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat, 23(1), 35-50. https://doi.org/10.17165/tp.2025.1.35-50

Artículos más leídos del mismo autor/a