Hogyan vélekednek a két tanítási nyelven tanuló középiskolás diákok a fogalmazásírásról?

Szerzők

  • Kisné Bernhardt Renáta

Absztrakt

Az írásbeli szövegalkotás gyakori feladat a középiskolás diákok számára, de azon túl, hogy a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgán teljesítendő követelményként áll előttük, kevésbé tulajdonítunk jelentőséget azoknak az érzelmeknek és attitűdöknek, melyek a tevékenységet kísérik. A vizsgálatban részt vevő általános (n=116) és két tanítási nyelvű tantervű diák (n=186) metaforavizsgálata alkalmasnak bizonyul arra, hogy kvalitatív kutatási módszerként feltárja a még tudatossá nem vált élményeket is, és lehetőséget nyújt nemcsak az egyén, hanem a csoport jobb megismeréséhez is. A „csokiszirup”, „a levegő”, és a „bimbózó rózsa” csak néhány azok közül a metaforák közül, amiket a fogalmazásírás kifejezése hívott életre. A tanulmányból kiderül, hogy kizárólag a két tanítási nyelven tanuló középiskolások társítottak pozitív jelentéstartalmú kifejezést a fogalmazásírás célfogalmához.

Hivatkozások

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet [online] < URL:http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700026.MKM> [2010. január 24.]

Baranyai Erzsébet–Lénárt Edit (1959): Az írásbeli közlés gondolkodás lélektani vonásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

B. Fejes Katalin (1981): Egy korosztály írásbeli nyelvhasználatának alakulása. Szövegvizsgálat 3-5. osztályban. Tankönyvkiadó, Budapest.

Csapó Benő (szerk) (2002a): Az iskolai műveltség. Osiris, Budapest.

Csapó Benő (2002b): Az osztályok közötti különbségek és a pedagógiai hozzáadott érték in: Csapó Benő (szerk): Az iskolai műveltség. Osiris, Budapest. 269–297.

Cs. Czachesz Erzsébet–Vidákovich Tibor (2003): A két tannyelvű oktatás és a kognitív kompetencia néhány összefüggése. Vizsgálat magyar két tannyelvű középfokú oktatás köréből. Modern Nyelvoktatás, 2003/2-3. szám 14–24.

Cs. Czachesz Erzsébet–Vidákovich Tibor (2006): Középiskolás tanulók szókincse, a szókincsmélység és a szövegértés összefüggései. Modern Nyelvoktatás, 2006/2. szám 16–29.

Csákberényiné Tóth Klára (2007): Fogalmazási jellemzők kisiskolás korban: a tématartás. [online] Könyv és nevelés, 9. évf/4. szám 75–79. < URL:http://www.tanszertar.hu/eken/2007_04/cstk_0704.htm147> [2010. július 5.]

Deme László (1971): Mondatszerkezeti sajátságok gyakorisági vizsgálata. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Dorsics Györgyné–Horváth Tamás–Troskáné Varró Mária (1990) (szerk.): Kommunikációs képességek mérése az általános iskolákban az 1989/90. tanévben. Baranya Megyei Pedagógiai Intézet, Pécs.

Forgács Anna–Szabóné Fricska Anna (2000): Az anyanyelvi képességek mérése a 9. osztály kezdetén. Budapesti Nevelő, 36. évf./1. szám 62–70.

H. Tóth István (2000): Tények, adatok, összefüggések a 10-11 éves tanulók mesealkotási készségéről. Könyv és nevelés, 2. évf./ 4. szám 132–140. < URL: http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2000/4/cikk22.html>[2010. július 26.] Hegedűs Istvánné (2000): Az anyanyelvi mérés eredményei. Budapesti Nevelő, 36. évf./4. szám 25–46.

Horváth Zsuzsanna (1998): Anyanyelvi tudástérkép. Mérés, értékelés, vizsga 4. Középiskolai tantárgyi feladatbankok. III. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.

Erdélyi Árpád (2006): Anyanyelvi és idegennyelvi olvasásmegértés. Vizsgálat egy magyar-német kisebbségi oktatást folytató gimnáziumban. Új Pedagógiai Szemle, 56. évf./7-8. szám 27–50.

Erdélyi Árpád (2007): Az idegen nyelvi szövegértés az olvasási és nyelvhasználati szokások tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 57. évf./10. szám 51–67.

Franyó István (1992): Biológiatanítás a kéttannyelvű gimnázimokban. Iskolakultúra, 1992/2. szám 30.

Jakab Edit (1983): Mondatszerkezeti sajátságok gyakorisági vizsgálata 7–8. osztályos általános iskolai tanulók elbeszélő fogalmazásaiban. Magyartanítás, 26. évf./2. szám 86–95.

Kádárné Fülöp Judit (1990): Hogyan írnak a tizenévesek? Az IEA-fogalmazásvizsgálat Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kernya Róza (1988): A szöveg néhány sajátossága kisiskolások fogalmazásaiban. Tankönyvkiadó, Budapest.

Márkus Éva (2008): Kétnyelvű oktatás vagy nyelvoktatás? Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai. In: Vámos Ágnes, Kovács Judit (szerk.): A két tanítási nyelvű oktatás elmélete és gyakorlata 2008-ban: Jubileumi tanulmánykötet. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest. 21–42.

Molnár Edit Katalin (2002): Az írásbeli szövegalkotás. In: Csapó Benő (szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris, Budapest. 193–216.

Molnár Edit Katalin–Cs. Czahesz Erzsébet (2003): Tanulás és nyelvi fejlesztés. Iskolakultúra, 2003/10. szám 53–57.

Molnár Edit Katalin (2009): Anyanyelv. Az írásbeli szövegalkotás példája. [online] < URL: http://www.econ.core.hu/file/download/ktik/ktik12_15_anyanyelv.pdf> [2011. július 7.] In: Fazekas Károly (szerk.): Oktatás és foglalkoztatás. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest. 139–149.

Molnár Edit Katalin (2009): Az írásbeli szövegalkotás funkciója és hatékonysága magyar egyetemista diákok dolgozatainak szövegeiben. [online] Anyanyelv- pedagógia, 1. szám < URL: http://magyartanar.mnyt.hu/> [2011. július 4. ]

Nagy Zsuzsanna (2009): 11. osztályos tanulók szövegalkotási képessége és szövegtani ismeretei. [online] Anyanyelv-pedagógia. 2009/3. szám < URL: http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/index.php?issue=7> [2011. július 10. ]

Nikolov Marianne és Józsa Krisztián (2003): Az idegen nyelvi készségek fejlettsége angol és német nyelvből a 6. és 10. évfolyamon a 2002/2003-as tanévben. Budapest: OKÉV. < URL: http://www.oh.gov.hu/letolt/okev/doc/orszmer2003/idegen_nyelv_beliv.pdf [2011. május 17.]

Nikolov Marianne (2003): Az idegennyelv-tanítás megújulásának hatásai. Új Pedagógiai Szemle, 2003/03. szám 46–57.

Orosz Sándor (1972): A fogalmazástechnika mérésmetodikai problémái és országos színvonala. Tankönyvkiadó, Budapest.

Trentinné Benkő Éva (2008): Az „ideális” kéttannyelvű tanár – ahogy a pedagógusok látják. In: Vámos Ágnes, Kovács Judit (szerk.): A két tanítási nyelvű oktatás elmélete és gyakorlata 2008-ban: Jubileumi tanulmánykötet. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest. 248–263.

Vallent Brigitta (2008): Beszélt nyelvi hatások a középiskolások fogalmazásaiban. Magyar Nyelvőr, 132. évf./2. szám 198–205.

Vámos Ágnes (2001a): A metafora felhasználása a pedagógiai fogalmak tartalmának vizsgálatában. Magyar Pedagógia, 101. évf./1. szám 85–108.

Vámos Ágnes (2001b): A pedagógusok értékelés fogalmának elemzése metaforahálóval. In: Golnhofer Erzsébet és Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Tankönyvkiadó, Budapest.

Vámos Ágnes (2003): Metafora a pedagógiában. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár. Gondolat, Budapest.

Vámos Ágnes (2007): Kétszintű érettségi vizsga a két tanítási nyelvű középiskolákban. Új Pedagógiai Szemle, 2007/3. szám 114–125.

Vámos Ágnes (2008): A kétnyelvű oktatás tannyelv-politikai problématörténete és jelenkora. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Vámos Ágnes (2009): The function of foreign language at the school-leaving examination and language pedagogy in bilingual education. In: IAEA (International Association for Educational Assessment) (szerk.): Assessment for a creative world. Brisbane, Ausztrália, 2009.09.13-2009.09.18. 1–10. Paper 216.

Várkuti Anna (2010): A két tannyelvű oktatás hatása a tanulók felszíni és kognitív nyelvi kompetenciájának fejlődésére. Doktori (Phd) értekezés. Újvidéki Egyetem, Pannon Egyetem. Nyelvtudományi Doktori Iskola. Alkalmazott Pszicholingvisztikai Alprogram. [online] < URL: http://konyvtar.unipannon.hu/doktori/2010/Varkuti_Anna_dissertation.pdf] [2011. június 5.]

Letöltések

Megjelent

2011-12-20

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Hogyan kell idézni

Hogyan vélekednek a két tanítási nyelven tanuló középiskolás diákok a fogalmazásírásról?. (2011). Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat, 9(3-4), 34-50. https://journal.uni-mate.hu/index.php/trainingandpractice/article/view/5229