Terepmodellből származtatott famagasság- térkép felhasználhatóságának vizsgálata karsztos területen

Szerzők

  • Tanács Eszter Department of Climatology and Landscape Ecology University of Szeged, 6722 Szeged Egyetem u. 2. PO Box 653 , SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, 6722 Szeged Egyetem u. 2. Pf 653.
  • Keveiné Bárány Ilona Department of Climatology and Landscape Ecology University of Szeged, 6722 Szeged Egyetem u. 2. PO Box 653 , SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, 6722 Szeged Egyetem u. 2. Pf 653.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4466

Kulcsszavak:

Digitális terepmodell, felületmodell, famagasság-mérés, Haragistya, karszt

Absztrakt

A karsztkutatásban csak az utóbbi években merült fel az igény, hogy megismerjük a tágabb környezet összefüggéseit, amelybe szorosan beletartozik a felszínt borító növényzet. Az abiotikus tényezők meghatározzák a növényzet faji összetételét és növekedését, amiből következik, hogy a vegetáció változásai viszont jelezhetik a rendszerben végbemenő folyamatokban bekövetkező változásokat. A magyarországi karsztterületeken földrajzi elhelyezkedésük, illetve magassági viszonyaik szerint a potenciális növénytakaró dominánsan az erdő. Egy idősebb, természetközeli állapotú erdő esetében a termőhelyi tényezők változatosságát kifejező egyik fontos adat a fák magassága. Ez az adat nagyobb területen földi famagasság-mérésekkel nehezen állítható elő, távérzékelt adatok felhasználásával azonban egyszerűen és gyorsan létrehozható. Az előállítás egyik módja digitális terepmodell (DTM) alkalmazása. Az ebből származtatott famagasság-modell felhasználhatóságát az Aggteleki-karszt területén vizsgáltuk. A pontosság meghatározására két, 2005 nyarán végrehajtott famagasságmérés-sorozat alapján tettünk kísérletet. Bár a statisztikai összehasonlítást megnehezíti, hogy a modell hibáján kívül a helymeghatározás és a földi famagasság-mérés hibái is bizonytalanságot jelentenek, összességében elmondható, hogy a modell önmagában nem alkalmas az egyes fák magasságainak becslésére. Ugyanakkor még az említett bizonytalanságok figyelembe vétele mellett is látható, hogy a modell jól leírja az adott pontban az uralkodó lombkoronaszint magasságát, amely közvetve utal a termőhelyi viszonyokra. Az eredmények alapján így azt a következtetést vontuk le, hogy a terepmodellből előállított famagasság-térkép erdőterületek vizsgálatakor az erdészeti üzemtervek hatékony kiegészítéseként szolgálhat, különösen olyan területeken, ahol az erdőrészletek nagysága nem felel meg a termőhelyi változatosság léptékének.

Szerző életrajzok

  • Tanács Eszter, Department of Climatology and Landscape Ecology University of Szeged, 6722 Szeged Egyetem u. 2. PO Box 653, SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, 6722 Szeged Egyetem u. 2. Pf 653.

    nadragulya@geo.u-szeged.hu

  • Keveiné Bárány Ilona, Department of Climatology and Landscape Ecology University of Szeged, 6722 Szeged Egyetem u. 2. PO Box 653, SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, 6722 Szeged Egyetem u. 2. Pf 653.

    keveibar@earth.geo.u-szeged.hu

Hivatkozások

Bán I. 1996: Erdészeti alkalmazott biomatematika. Akadémiai Kiadó, Budapest

Kevei-Bárány, I. 2004: A karsztökológiai rendszer szerkezete. Karsztfejlődés IX: 65–74

Zboray Z. 2006: Az erdő növekedésének vizsgálata térinformatikai és fotogrammetriai módszerekkel karsztos mintaterületen – a kötetben. Tájökológiai Lapok, 4(2): (megjelenés alatt)

Letöltések

Megjelent

2006-12-12

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok, eredeti közlemények

Hogyan kell idézni

Tanács, E., & Keveiné Bárány, I. (2006). Terepmodellből származtatott famagasság- térkép felhasználhatóságának vizsgálata karsztos területen. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 4(2), 291-300. https://doi.org/10.56617/tl.4466

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei