A Börzsöny–Ipoly-völgy természeti értékei a helyben élők megkérdezése alapján

Resumo

Cikkünk fő célkitűzése, hogy feltárja, hogy a Börzsöny–Ipoly-völgy (a Börzsöny nyugati és keleti térsége és az Alsó-Ipoly-mente által határolt terület) településeinek lakosai mit tartanak a térség legfontosabb természeti és táji értékeinek, milyen módon és minőségben kötődnek hozzájuk, és ez hogyan határozza meg identitástudatukat. Kutatásunkhoz 12 településen 118 helyi lakossal készítettünk félig strukturált interjút. Az interjúleiratokat kvalitatív és kvantitatív tartalomelemzésnek vetettük alá. Eredményeink azt mutatják, hogy a helyiek a térség legfontosabb természeti és táji értékeinek a vízkincset (Ipoly, patakok, források, tavak) és a vizes élőhelyeket, a természeti képződményeket és a szárazföldi élőhelyeket tartják. A többség a Börzsönyhöz inkább jelen időben és aktív módon kapcsolódik (túra, kirándulás, séta), az Ipoly inkább a gyermekkort idézi és a szellemi, lelki töltekezés színtere – körükben a vízisportok kevésbé hangsúlyosak. A haszonvételi formák közül leginkább a gombászás jellemző, de a helyiek a gyógynövényeket, a vadnövényeket és egyes növények virágzatát is gyűjtik. A tájhasználat változása és átalakulása szembetűnő, a bogyós gyümölcsösök eltűnőben vannak, az állattartás többnyire megszűnt, a monokultúrás művelés aránya növekszik, és vele együtt a birtok koncentrációs folyamatok erősödnek. Pozitív folyamat viszont, hogy néhány gazdálkodó újabb, produktívabb gyümölcsfajtákkal kísérletezik. A válaszadók térségre vonatkozó természetvédelmi tudása változó. A természeti környezet értékeinek védelmét leginkább a települési szemétszedések és az Ipoly takarítása jelentik, hasznos lenne a szelektív gyűjtés rendszerének térségi szintű kialakítása. A környezeti nevelés infrastrukturális elemei (erdei iskola, tanösvény, látogatóközpont, zöldút) meglehetősen hiányosak, fontos lenne a bővítésük. Szervezett formában szükség lenne a helyiek szemléletformálására (néhány iskolában működik ilyen jellegű jó gyakorlat), a környezettudatos gondolkodásmód kialakítására. Mindez pozitívan hatna a családok hulladékkezelési gyakorlatára és a védett területekhez való viszonyulásukhoz. A helyiek környezeti nevelésében és ismereteik bővítésében – az oktatási intézmények és civil szervezetek mellett – meghatározó közreműködő partner lehetne a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Ipoly Erdő Zrt. szakszemélyzete. Mindez elengedhetetlen a természeti erőforrások hosszútávú, tudatos és fenntartható kezeléséhez, megtartásához, amely a térség lakosságának egyik legfontosabb létalapja.