Érintett ágazatok álláspontja a Kolon-tó környékén egyes idegenhonos mézelő inváziós növényfajok vonatkozásában
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.6537Kulcsszavak:
méhlegelő növényfajok, inváziós növények, természetvédelem, méhészet, erdészet, mezőgazdaságAbsztrakt
A hazai méhészeti ágazat jelenleg nagymértékben függ az idegenhonos mézelő inváziós növényfajoktól, mint pl. a fehér akác (Robinia pseudoacacia L.), a közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca L.) és az invazív aranyvessző fajok (Solidago gigantea Ait. és Solidago canadensis L.). 2023 márciusa és októbere között félig strukturált interjúkat készítettünk a Kolon-tó környékén a legfőbb érintett ágazatok képviselőivel: természetvédelmi szakemberekkel, méhészekkel, erdőgazdálkodókkal és mezőgazdálkodókkal. Vizsgálatunk fő célja az volt, hogy felmérjük a négy érintett csoport megítélését az idegenhonos mézelő inváziós növényfajok vonatkozásában, valamint feltárjuk a konfliktusos pontokat. Eredményeink alapján a fehér akác jelenléte a területen csak a természetvédelmi ágazat számára nem kívánatos, a közönséges selyemkóró a legkárosabb faj mind természetvédelmi, mind mezőgazdasági szempontból. Az inváziós aranyvessző fajok ritkábban fordulnak elő, de természetvédelmi szempontból szintén nem kedvezőek. Ezek a fajok a méhek téli felkészítésében játszanak szerepet. A méhészek más értékes méhlegelőket is említettek (pl. mezővédő erdősávok, virágzó fák és cserjék, vadvirágos rétek, őshonos méhlegelők, mint pl. a hárs), amelyek közül több is helyettesítheti az idegenhonos inváziós fajokat. Az agrártámogatások létfontosságúak a helyi mezőgazdálkodók számára. Ezzel együtt azonban nem szívesen veszik igénybe a kifejezetten az őshonos mézelő növényfajokkal kapcsolatos támogatást, mert valamilyen okból kifolyólag nem tekintik őket kedvezőnek. Ami a konfliktusokat illeti, az erdőgazdálkodók és a mezőgazdálkodók túl szigorúnak tartják a természetvédelmi ágazat szabályozásait és korlátozásait. A terület gazdag vadméhfaunája miatt a természetvédelmi szakemberek nem preferálják a vándorméhészek jelenlétét kaptárjaikkal, amelyek kompetíciós nyomást gyakorolnak a vadméhekre. A méhészek a mezőgazdálkodókkal kapcsolatban számoltak be konfliktusos esetekről repcén történt méhmérgezés vonatkozásában. Összességében elmondható, hogy a megkérdezett méhészek nyitottak az őshonos mézelő növényfajokra, de jelenleg az ágazat függ az idegenhonos mézelő növényfajoktól. Emellett vannak konfliktusos esetek az érintett csoportok között, de ezek többsége diskurzussal feloldható.
Hivatkozások
Arany I., Czúcz B., Csonka I., Kovács-Hostyánszki A., Molnár Zs. 2017: Tájváltozás, tájhasználat és az ideális méhlegelő dél-dunántúli méhészek szemével. Land use, land use change and the ideal bee pasture in the perception of beekepers from Southern Transdanubia, Hungary. Természetvédelmi Közlemények 23: 127–143. DOI: https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2017.23.127
Arany, I., Vari, Á., Aszalós, R., Kelemen, K., Kelemen, M. A., Bóné, G., Lellei-Kovács, E., Czúcz, B. 2019: Diversity of flower-rich habitats as a persistent source of healthy diet for honey bees. European Journal of Geography 10(2): 89–106.
Ábrám Ö., Bíró Cs., Morvai E., Boros E. 2019: A Kolon-tó nyíltvíz rekonstrukciójának hatása az élőhelyekre és limnológiai tényezőkre. Impact of the open water reconstruction of Lake Kolon on habitats and limnological factors. Hidrológiai Közlöny 99(3): 30–36.
Ábrám Ö., Biró Cs., Morvai E., Kovács E. 2020: A Kiskunsági Nemzeti Park Kolon-tavi törzsterülete által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése, térképezése. Assessment and mapping of ecosystem services provided by the Kolon Lake core area of Kiskunság National Park. Tájökológiai Lapok 18(1): 1–13. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3476
Babbie, E.R. 2013: The Practice of Social Research; Thirteenth edition.; Wadsworth Cengage Learning: Belmont, Calif, ISBN 978-1-133-04979-1.
Bartha D., Csiszár Á., Zsigmond V. (2006): A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.). In: Biológiai Inváziók Magyarországon, Özönnövények II., Biological Invasions in Hungary, Invasive Plants II. (editors: Botta-Dukát, Z., Mihály, B.), Budapest, ISBN 963 87073 2 1, pp. 37–67.
Bolla B. 2012: Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon. Eradication of invasive plant species on the Csengődi plain. Természetvédelmi Közlemények 18: 77–81.
Csiha I., Kovács Cs. 2018: Nyírségi akácvirágzási megfigyelések. Observations on acacia bloom in Nyírség. Alföldi Erdőkért Egyesület, Kutatói nap, NAIK-ERTI Püspökladány, pp. 93–98.
Dunai É., Pinke Gy. 2023: A közönséges mézontófű (Phacelia tanacetifolia Benth.) termesztésének magyar vonatkozású történeti áttekintése. Historical overview of the cultivation of common honey grass (Phacelia tanacetifolia Benth.) in Hungary. Botanikai Közlemények 110(1): 43–60. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2023.110.1.43
Espen, M. V., Williams, J. H., Alves, F., Hung, Y., Graaf, D. C. D., Verbeke, W. 2023: Beekeeping in Europe facing climate change: A mixed methods study on perceived impacts and the need to adapt according to stakeholders and beekeepers. Science of The Total Environment 888 DOI: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2023.164255
Fejes Zs., Vadász Cs., Andrési D., Tormáné Kovács E. 2023: Konfliktusok és közös pontok feltárása a Peszéri-erdő főbb érintettcsoportjai között az OAKEYLIFE Projekt kapcsán. Revealing Conflicts and Common Ground Among the Main Stakeholder Groups of the Peszéri Forest Related to the OAKEYLIFE Project. Tájökológiai Lapok 21(2): 29–46. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.4952
Feketéné Ferenczi, A.; Kovácsné Soltész, A.; Szűcs, I.; Bauerné Gáthy, A. 2024: Current Situation of Honey-Producing Apiaries—Quantitative Study of Honey Production Characteristics Based on a Questionnaire Survey in Hungary. Agriculture (14): 2100. DOI: https://doi.org/10.3390/agriculture14122100
Hevia, V., Garcia-Llorente, M., Martinez-Sastre, R., Palomo, S., Garcia, D., Minarro, M., Perez-Marcos, M., Sanchez, J. A., González, J. A. 2020: Do farmers care about pollinators? A cross-site comparison of farmers’ perceptions, knowledge, and management practices for pollinator-dependent crops. International Journal of Agricultural Sustainability 19(1): 1–15. DOI: https://doi.org/10.1080/14735903.2020.1807892
IPBES 2023: Thematic Assessment Report on Invasive Alien Species and their Control of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services. Roy, H. E., Pauchard, A., Stoett, P., and Renard Truong, T. (eds.). IPBES secretariat, Bonn, Germany. DOI: https://doi.org/10.5281/zenodo.7430682
Kalóczkai Á., Kelemen E., Pataki Gy. 2012: Agrár-környezetgazdálkodás a Peszéradacsi rétek gazdálkodóinak szemszögéből. Agri-environmental schemes through the lens of farmers. Természetvédelmi Közlemények 18: 257–266.
Meinhardt S., Czóbel Sz., Kovács-Hostyánszki A., Szigeti V., Tormáné Kovács E. 2022: Egyes mézelő idegenhonos özönfajok értékelése ágazati interjúk alapján. Tájökológiai Lapok 20(2): 23–39. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3447
Newing, H., Eagle, C.M., Puri, R., Watson, C.W. 2011: Conducting research in conservation – A social science perspective. Routledge, New York, p. 376
Osterman, J., Landaverde-González, P., Garratt, Mi. P. D., Gee, M., Mandelik, Y., Langowska, A., Minarro, M., Cole, L. J., Eeraerts, M., Bevk, D., Avrech, O., Koltowski, Z., Trujillo-Elisea, F. I., Paxton, R. J., Boreux, V., Seymour, C. L., Howlett, B. G. 2021: On-farm experiences shape farmer knowledge, perceptions of pollinators, and management practices. Global Ecology and Conservation (32) e01949. DOI: https://doi.org/10.1016/j.gecco.2021.e01949
Patton, M. Q. 2002: Qualitative Research & Evaluation Methods. Sage Publications, London, p. 598.
Porcsin A., Szakálosné Mátyás K., Keserű Zs. 2023: A fehér akác (Robinia pseudoacacia) helyzete a klímaváltozás tükrében. The situation of white acacia (Robinia pseudoacacia) in the light of climate change. Alföldi Erdőkért Egyesület, Kutatói nap, Tudományos eredmények a gyakorlatban, Lakitelek, pp. 33–41. ISSN 2063-8256
Prohászka V. J., Kollányi L., Borsos B., Fridrich I., Kilián I., Máté L., Zaja P., Kovács E. 2020: Az ökoszisztémák és szolgáltatásaik összehasonlítása két ökofaluban: Visnyeszéplakon és Gyűrűfűn. Visnyeszéplak and Gyűrűfű eco-villages compared along their ecosystem status and ecosystem services concepts. Tájökológiai Lapok 18(2): 147–163. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3492
Prohászka, V. J., Tormáné Kovács, E., Saláta, D., Kollányi, L., Sárospataki, M. 2023: A pollináció mint ökoszisztéma-szolgáltatás vizsgálata Visnyeszéplak, Gyűrűfű és Magyarlukafa településeken. Investigation of pollination as an ecosystem service in Visnyeszéplak, Gyűrűfű and Magyarlukafa settlements. Természetvédelmi Közlemények 29: 64–81. DOI: https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2023.29.64
Tarakini, G., Chemura, A., Musundire, R. 2020: Farmers’ Knowledge and Attitudes Toward Pollination and Bees in a Maize-Producing Region of Zimbabwe: Implications for Pollinator Conservation. Tropical Conservation Science 13: 1–13. https://doi.org/10.1177/1940082920918534
Vercelli, M., Novelli, S., Ferrazzi, P., Lentini, G., Ferracini, C. 2021: A Qualitative Analysis of Beekeepers’ Perceptions and Farm Management Adaptations to the Impact of Climate Change on Honey Bees. Insects (12): 228. DOI: https://doi.org/10.3390/insects12030228
http1: https://foldalap.am.gov.hu/download.php?id_file=45717 (2024.11.24.)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Meinhardt Sarolta, Czóbel Szilárd, Ábrám Örs, Morvai Edina, Tormáné Kovács Eszter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
