Survey of the biotical and abiotical landscape factors of the Bán-halom kurgan and its surrounding territory
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4104Keywords:
kurgan research, pedology, geomorphyology, botany, landscape historyAbstract
Kurgans are special human-made flatland formations of the endless steppes of Eurasia. Archaeology has been the primary science for many centuries to examine these objects. Nowadays border, guard, living (tells) and burial mounds proved to be of great value both for nature and environmental science as well. The 1996. LIII. act of nature conservation protects these unique formations of the Great Hungarian Plain as ex lege objects. Kurgans emerging from the flatland have in many cases survived the intensive ploughing of agriculture. This is one of the most important reasons why we consider kurgans as the keepers of untouched and remnant environmental values. The reconstruction of the pre-mound vegetation and environment can be achieved by the examination of buried soil profiles underneath and cultural layers within the mound body. By virtue of these surveys we may both contribute to our recent knowledge of the Holocene environment of the Great Hungarian Plain and clarify theories related to the methodology of land use and nature conservation management of certain territories as well. Besides the fact that kurgans are bearers of notable botanical, zoological, pedological and geomorphological values, they represent unique aesthetic and culture historical significance of the Great Hungarian Plain landscape and therefore they are worth to protect. In our paper, we analyze the Bán-halom kurgan and its surrounding territory (situated on the Szolnok-Túri plain, within the Great Hungarian Plain), and meanwhile we discuss the landscape history and ecological history of this formation with the tools of geomorphology, pedology, paleopedology and botany. The mapping and evaluation of present day vegetation and the complex condition assessment of the kurgan provides basic, but essential data for a future rehabilitation work and for organizing the protection of this formation. Data gained during the pedological analysis of the buried paleosoil profile indicates Vertisol formation processes in ancient times, while the modern, covering soil shows soil properties characteristic for Chernozems. The complex ecological history and periods of abandonment and re-utilization of the structure can also be imagined through the fluctuating total phosphorous dynamic in the vertical cross-section of the mound.
References
Bagi G. 2008: Történeti összeállítás Bánhalma múltjáról. Kézirat.
Barczi A., Golyeva A. A., Pető Á. 2006: Additional data on the paleoenvironmental reconstruction of the Lyukas-mound based on biomorphic and pedological analysis. Bulletin of the Szent István University, Gödöllő, p. 51–71.
Barczi A., Penszka K., Joó K. 2004: Az Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. In: (szerk.: Tóth A.) A kunhalmokról - más szemmel. Kisújszállás-Debrecen. pp. 45–58. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2
Barczi A., Sümegi P., Joó K. 2003: Adatok a Hortobágy paleoökológiai rekonstrukciójához a Csípő-halom talajtani és malakológiai vizsgálata alapján. Földtani Közlöny 131: 421–431.
Barczi A., Tóth T. M., Csanádi A., Sümegi P., Czinkota I. 2006: Reconstruction of the paleo-environment and soil evolution of the Csípő-halom kurgan, Hungary. Quaternary International, 156–157: 49–59. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2006.05.024
Borhidi A., Sánta A. (szerk.) 1999: Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól II. kötet. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 20–22.
Borsy Z. 1968: Geomorfológiai megfigyelések a Nagykunságban. Földrajzi Közlemények, 2: 129–151.
Borsy Z. 1989: Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidőszaki fejlődéstörténete. Földrajzi Értesítő 38: 211–224.
Buzás I. (szerk.) 1988: Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. Mezőgazdasági Kiadó, Bp., p. 242
Éri I. 1956: Adatok a kígyóspusztai csata értékeléséhez. Folia Arch. 8: 137–151.
Gárdonyi Nagy G. 1914: A magyarországi halmok kérdéséhez. Archaeológiai Értesítő 34: 381–398.
Joó K. 2004: Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. In: (szerk.: Tóth A.) A kunhalmokról – más szemmel. Kisújszállás-Debrecen. pp. 58–70.
Jósa A. 1897: Szabolcsmegyei őshalmok. Archaeologiai Értesítő 17: 318–325.
Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk.) 2008: Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, p. 248
Kispál Z. 2004: A mindszenti és szentesi kunhalmok természetvédelmi – botanikai vizsgálata. In: (szerk.: Tóth A.) A kunhalmokról – más szemmel. Kisújszállás-Debrecen. pp. 71–79.
Krausz K., Pápai J. 2004: Egyenesszárnyú rovarok izolátumdinamikai vizsgálata kunhalmokon. In: (szerk.: Tóth A.) A kunhalmokról – más szemmel. Kisújszállás-Debrecen. pp. 89–107.
Krecsmarik E. 1922: Az alföldi halmok eredete. Term. Tud. Közl., 54: 308–309.
Nepper I. 1976: Okkersíros temetkezés Püspökladány - Kincsesdombon. DMÉ. (szerk.: Dankó Imre) Debrecen, 1977. pp. 49–65.
Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. MTA FKI, Budapest. pp. 174–186.
Miskolczy K. 1864: A magyar alföldi halmokról. Vasárnapi Újság 11. évf. 23. sz. 1864. jún. 5. Pest.
Móra F. 1906: Ásatás a szeged-öttömösi Anjou-kori temetőben. Archaeológiai Értesítő 26: 18–27.
Pálóczi H. A. 1969: A csólyosi kun sírlelet. Folia Arch. 20: 107–134.
Papp-Váry Á., Hrenkó P. 1990: Magyarország régi térképeken. Gondolat Könyvkiadó, Officina Nova. p. 54.
Raczky P., Meier-Arendt W., Kurucz K., Hajdú Zs., Szikora Á. 1994: Polgár-Csőszhalom: A Late Neolithic settlement in the Upper Tisza region and its cultural connenctions (Preliminary report). Jósa András Múzeum Évkönyve, 36: 231–236.
Rómer F. 1878: Résultats Généraux du Mouvement Archéologique en Hongrie. Congrès International D’Anthropologie et D’Archéologie Préhistoriques. Comte-Rendu de la Huitième Session à Budapest, 1876. pp. 103–187.
Selmeczi L. 1971: Angaben und Gesichtspunkte zur archäologischen Forschung nach den Kumanen im Komitat Szolnok. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2. pp. 187–197.
Somogyi S. 1967: Ősföldrajzi és morfológiai kérdések az Alföldről. Földrajzi Értesítő 16: 319–337.
Soós I., Szabó L. 1980: Kenderes. In (szerk.: Tóth T. et al.) Adatok Szolnok megye történetéből. I. kötet. Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok. p. 425–428.
Sümegi P., Kozák J., Tóth Cs. 1998: Tiszapolgár – Csőszhalom régészeti lelőhely geoarcheológiai vizsgálatai. Kutatási jelentés, Debrecen. pp. 1–16.
Szabó J. 1868: Újabb kutatásaim eredménye a halmok körül. MTA Értesítője 2: 195–198.
Tariczky E. 1906: A Tiszavidéki hun földpyramis-halmok ismertetése. Eger, pp. 7–45.
Tóth A. 1964: Tereptani vizsgálatok a kunhalmok keletkezésének kérdésében. Szakdolgozat, KLTE. pp. 1–34.
Tóth Cs. 1999: Kunhalmok állapotfelmérése a Büte-halom példáján. – In: Füleky Gy. (ed.): A táj változásai a Kárpát medencében. GATE, Gödöllő. pp. 37–40.
Tóth Cs., Novák T., Nyilas I. 2008: Ötezer esztendő őrzői − A Zsolcai-halmok. Természetbúvár 63: 20–23. https://doi.org/10.56617/tl.3150
Vályi A. 1796: Magyar Országnak leírása. Első kötet. Budán, p. 112.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2009 Barczi Attila, Tóth Csaba, Tóth Albert, Pető Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
