A sikeres dél-dunántúli gímszarvas gazdálkodás természetföldrajzi háttérmagyarázata
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3999Kulcsszavak:
tájértékelés, természeti környezet, vadgazdálkodás, gímszarvas, mezorégió, Dél-DunántúlAbsztrakt
Munkánkban igyekeztünk érzékeltetni, hogy a világhírű gímszarvas gazdálkodásunk hátterében, milyen természetföldrajzi folyamatok állnak. Úgy gondoljuk, sikerült kapcsolatot találni a geográfiai tényezők és a vadgazdálkodás sikeressége között. Erre a Dél-Dunántúl kedvező természeti adottságai szolgálnak bizonyítékul, illetve azok az adatok melyeket cikkünkben is bemutatunk. Munkánkkal szeretnénk rávilágítani egyben a gím-szarvasra, e szép természeti értékünkre, amellyel a szakszerű gazdálkodás, a jövő generációinak is értéket jelent majd. A cikkel a földrajz népszerűsítését is szeretnénk elősegíteni. Úgy gondoljuk, témánk, rávilágít arra, hogy a földrajz mekkora jelentőséggel bír, mint tértudomány, és egyes természeti tényezők feltárásában milyen nagy a szerepe. A földrajzos szakirodalom, a mezőgazdaság ágaként, csak érintőlegesen foglalkozik a vadgazdálkodással. Pedig a téma komplex elemzése geográfiai szempontból, és a vadgazdálkodási ágazat szempontjából is egyaránt előnyös lehet. Ebben a cikkben egy általános képet szeretnénk kialakítani, a konkrét összefüggésekről, melyek a sikeres vadgazdálkodás hátterében állnak. A későbbiekben tervezzük a cikkben közölt egy-egy részterület feltárását is, majd annak a tudományos élettel való megismertetését.
Hivatkozások
Ádám L., Marosi S., Szilárd J. (szerk.) 1981: Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl) (Transdanubian Hills, Southern Transdanubia). Magyarország tájföldrajza/Landscape Geography of Hungary 4). Akadémiai Kiadó. Budapest.
Bartelli L. J. 1978: Technical classification system for soils survey interpretation. Advanced Agronomics 30: 247–289. https://doi.org/10.1016/S0065-2113(08)60708-7
Bán I., Fodor T. 1980: A talaj elemtartalma és a trófeajellemzők közötti összefüggés. Nimród Fórum Évfolyam: 67(6): 20–24.
Csányi S. 1999: A gímszarvasállomány terjeszkedése az Alföldön (Spreading red deer populations in the Great Plain). In: Csányi S. (szerk.) Vadbiológia (Game Biology) 6. Gödöllő, pp. 43–48.
Csányi S. 2000: Populáció-rekonstrukció alkalmazása a hazai gímszarvasállomány létszámának meghatározására (Application of population reconstruction in order to estimate the red deer stock of Hungary). In: Csányi S. (szerk.): Vadbiológia (Game Biology) 7. Gödöllő. pp. 27–37.
Csányi S. (szerk.) 2007: Vadbiológia (Game Biology). Mezőgazda Kiadó. Budapest.
Csőre P. 1976: A Kárpát-medence vadállományának alakulása a honfoglalásig (Game stocks in the Carpathian Basin to the Hungarian Conquest). Nimród Fórum Évfolyam: 63 (8): 354–355.
Faragó S. 2002: Vadászati állattan (Hunting Zoology). Mezőgazda Kiadó. Budapest.
Faragó S., Náhlik A. 1997: A vadállomány szabályozása (Regulating game stocks). Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Frisnyák S. 1995: Magyarország történeti földrajza (A historical geography of Hungary). Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. pp. 5–28.
Godó N. 2002: A vadgazdálkodás területi különbségei Magyarországon (Spatial variation in game management in Hungary). PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Földrajzi Intézet. Pécs.
Páll E.(szerk.) 1985: A gímszarvas és vadászata (Red deer and its hunting). Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Pécsi M., Somogyi S. (szerk.) 1980: Magyarország tájbeosztás térképe 1:500 000 (Map of landscape types for Hungary at 1:500 000 scale). MTA FKI–MN Térképészeti Intézet. Budapest
Pécsi M., Somogyi S., Jakucs P. 1972: Magyarország tájtípusai (Landscape types of Hungary). Földrajzi Értesítő 21(1): 5–11.
Péczely Gy. 1998: Éghajlattan (Climatology). 2. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. pp. 258–285.
Perret, N. G. 1969: Land capability classification for wildlife. Environment Canada, Ottawa. (The Canada Land Inventory Report No. 7)
Ritter D., Mocskonyi Zs., Szemethy L. 1999: Gímszarvas élőhelypreferencia vizsgálatok egy alföldi élőhelyen (Investigations of the habitat preference of red deer in the Hungarian Great Plain). Vadbiológia 6. Gödöllő. pp. 61–72.
Sipőcz M. 2008: A Marcali-hát természetföldrajzi tájértékelése, különös tekintettel a vadkárbecslésre (Physical geographical land evalaution for the Marcali Ridge with special regard to damage by game). Diplomadolgozat. Pécsi Tudományegyetem, Földrajzi Intézet. Pécs.
Solymos R. 1998: Az erdő és fagazdaság szerepe és fejlesztése (Role and development of forests and timber economy). In: Glatz F. (szerk.): Az agrártermelés tudományos alapozása (Scientific foundations for agriculture). MTA. Budapest. pp. 101–128.
Szederjei Á. 1961: Adatok a hazai szarvaspopuláció kialakulásának vizsgálatához (Data on the origin of deer populations in Hungary). Erdészeti Kutatások. 111–133.
Szemethy L., Mátrai K., Bíró Zs., Katona K. 2003: Seasonal home range shift of red deer in a forest-agriculture area in southern Hungary. Acta Theriologica. 48: 547–556. https://doi.org/10.1007/BF03192500
Thompson, D. C., Klassen G. H., Cihla J. 1980: Caribou habitat mapping in the southern district of Keewatin, N.W.T. and the application of digital Landsat data. Journal of Applied Ecology 17:125–138. https://doi.org/10.2307/2402968
Tóth P., Szemethy L. 2000: A gímszarvas elterjedési területének változása Magyarországon (Changes in the distribution area of red deer in Hungary). Vadbiológia 7. pp. 19–26.
Turós L. 1994: Mennyi vad volt (van) Magyarországon? (How much game was/is in Hungary?). Nimród Évfolyam(3): 18–21.
USDA 1972: Soil interpretations for wildlife habitat. US Department of Agriculture. Washington, DC. Soils Memorandum No. 74
Vajdics J. 2003: Vadászturizmus a Dunántúlon (Hunting tourism in Transdanubia). Budapest. 68 p.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2010 Sipőcz Márk, Lóczy Dénes, Törzsök András
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
