A talaj szénmegkötő képességének változása a Szendendrei-szigeten
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3493Kulcsszavak:
talaj széntartalma, földhasználati változások, felszínborítás változások, InVEST, ökoszisztémaszolgáltatás térképezéseAbsztrakt
A hazai tájak földhasználatával kapcsolatban általában a mezőgazdasági művelés alatt álló területek csökkenése, egyúttal a műveletlen és erdős területek növekedése figyelhető meg. A földhasználat efféle változásai kumulatív hatást gyakorolnak a talaj légköri szénmegkötő képességére. A természetes növényzet megművelt területekké, azaz földhasználati típusokká alakul, ami a művelt területek későbbi felhagyásával idővel változásokat idéz elő a talaj szén-dioxid-tároló képességében. Jelen tanulmány az 59 km2-es Szentendrei-szigeten 1998-ban és 2018-ban vizsgált földhasználat-változást és a talaj szén-dioxid-megkötő potenciálját, mint ökoszisztéma-szolgáltatást állítja középpontjába. 1998-ban és 2018-ban a földhasználat és a felszínborítás (Land-use and land-cover; LULC), valamint a termőtalaj széntartalma az InVEST (Integrated Valuation of Ecosystem Services and Trade-offs) széntartalom- és szénkivonás-modell segítségével került feltérképezésre. A jelenlegi földhasználati és a felszínborítási adatokat a szénmodell adataihoz illesztettük a szénmodell bemeneti értékeiként. Az így kapott térképek megmutatják a földhasználat-típusok potenciális szénmegkötő képességének értékét a szigeten 1998-ban és 2018-ban. 20 év alatt a Szentendrei-szigeten a földhasználat és felszínborítás jelentős változásokon ment át; növekedtek a mesterséges felületek, az erdők és a legelők, ugyanakkor csökkent a szántók, a természetes növényzet és a vizes élőhelyek aránya. A földhasználati adatok alapján megállapított eredmények azt mutatják, hogy 1998- ban a Szentendrei-sziget talajának felső (0–20 cm) rétege potenciálisan 736,97 Mg, 2018-ban pedig 737,33 Mg szén raktározására volt képes. Következtetésképpen elmondható, hogy figyelembe kell venni a földhasználat változás tendenciáit, valamint a környezeti hatásvizsgálatok és olyan programok szükségességét, amelyek növelik a talajban megkötött szén mértékét a Szentendrei-szigeten a lehető legnagyobb légköri szénkivonás érdekében.
Hivatkozások
Barczi A., Centeri Cs. 1999: A mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a talajok használatának kapcsolatrendszere. ÖKO - Ökológia Környezetgazdálkodás Társadalom 10(1-2): 41–48.
Boecker, D., Centeri, Cs., Welp, G., Möseler, B M. 2015: Parallels of secondary grassland succession and soil regeneration in a chronosequence of central-Hungarian old fields. Folia Geobotanica 50(2): 91–106. https://doi.org/10.1007/s12224-015-9210-3
Brady, N.C., Weil, R.R. 2017: The nature and properties of soils. Pearson. 14th edition
Bossard, M., Feranec, J., Otahel, J. 2000: CORINE land cover technical guide – Addendum 2000. Available at: https://land.copernicus.eu/user-corner/technical-library/tech40add.pdf (Accessed: 30th of January 2020)
Buzási, A., Dajka, F. 2019: A Duna–Ipoly Nemzeti Park éghajlati sérülékenységének vizsgálata. Tájökológiai Lapok (Journal of Landscape Ecology) 17(2): 147–164.
Büttner, G., Kosztra, B., Soukup, T., Sousa, A., Langanke, T. 2017: CLC2018 technical guidelines. European Environment Agency, Wien. 2017. Oct. 25.
Cegielska, K., Noszczyk, T., Kukulska, A., Szylar, M., Hernik, J., Dixon-Gough, R., Jombach, S., Valánszki, I., Kovács, K.F. 2018: Land use and land cover changes in post-socialist countries: Some observations from Hungary and Poland. Land Use Policy 78: 1–8. https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2018.06.017
Centeri, Cs., Szabó, B., Jakab, G., Kovács, J., Madarász, B., Szabó, J., Tóth, A., Gelencsér, G., Szalai, Z., Vona, M. 2014: State of soil carbon in Hungarian sites: loss, pool and management. In: Margit, A (szerk.) Soil carbon: types, management practices and environmental benefits. New York (NY), USA, Nova Science Publishers pp. 91–117.
Csorba P., Ádám Sz., Bartos-Elekes Zs., Bata T., Bede-Fazekas Á., Czúcz B., Csima P., Csüllög G., Fodor N., Frisnyák S. et al. 2018: Tájak. In: Kocsis K. (ed.): Magyarország Nemzeti Atlasza 2. kötet. Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 112–129.
Dignac, M.F., Derrien, D., Barré, P., Barot, S., Cécillon, L., Chenu, C., Chevallier, T., Freschet, G.T., Garnier, P., Guenet, B., Hedde, M. 2017: Increasing soil carbon storage: mechanisms, effects of agricultural practices and proxies. A review. Agronomy for sustainable development 37(2): 14. https://doi.org/10.1007/s13593-017-0421-2
ESRI (Environmental Systems Research Institute) 2014: ArcGIS Desktop 10.4.1 (GIS Software). Geostatistical Analyst. http://resources.arcgis.com/en/help/main/10.2/index.html.
European Commission 2012: Natura 2000 network. Available from: https://ec.europa.eu/environment/nature/natura2000/
FÖMI (Hungarian Institute of Surveying and Remote Sensing) 2016. National Land Cover Database (1998/1999) At scale 1:50.000 in Hungary [Vector]. Available from http://fish.fomi.hu/letoltes-/nyilvanos/corine.
Frantál, B., Kunc, J., Nováková, E., Klusáček, P., Martinát, S., Osman, R. 2013: Location matters! Exploring brownfields regeneration in a spatial context (Case study of the South Moravian Region, Czech Republic). Moravian Geographical Report 21(2), 5–19. https://doi.org/10.2478/mgr-2013-0007
Gergely, A. 2011: Habitat mapping of Natura 2000 sites in Szentendre Island in the Central Region of Hungary– experiences of the remapping. Problemy Ekologii Krajobrazu 30: 377–380.
Gutierrez-Arellano, C., Mulligan, M. 2018: A review of regulation ecosystem services and disservices from faunal populations and potential impacts of agriculturalisation on their provision, globally. Nature Conservation 30: 1–39. https://doi.org/10.3897/natureconservation.30.26989
Bőhm, É. I. 2015: A Szentendrei-sziget tájtörténete. Hungarian-Slovakian cross border cooperation program 2007–2013 and the European Union. Szigetmonostor, Hungary.
IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) 2007: The Physical Science Basis. Cambridge, UK: Cambridge University Press
Jakab, G., Szabó, J., Szalai, Z., Mészáros, E., Madarász, B., Centeri, Cs., Szabó, B., Németh, T., Sipos, P. 2016: Changes in organic carbon concentration and organic matter compound of erosion-delivered soil aggregates. Environmental Earth Sciences 75(2): 144–154. https://doi.org/10.1007/s12665-015-5052-9
Janssens, I.A., Freibauer, A., Ciais, P., Smith, P., Nabuurs, G.J., Folberth, G., Schlamadinger, B., Hutjes, R.W., Ceulemans, R., Schulze, E.D., Valentini, R. 2003: Europe's terrestrial biosphere absorbs 7 to 12% of European anthropogenic CO2 emissions. Science 300(5625): 1538–1542. https://doi.org/10.1126/science.1083592
Kizekova, M., Feoli, E., Parente, G., Kanianska, R. 2017: Analysis of the effects of mineral fertilization on species diversity and yield of permanent grasslands: revisited data to mediate economic and environmental needs. Community Ecology 18(3): 295–304. https://doi.org/10.1556/168.2017.18.3.8
Kovács, E., Kelemen, E., Kalóczkai, Á., Margóczi, K., Pataki, G., Gébert, J., Málovics, G., Balázs, B., Roboz, Á., Krasznai Kovács, E., Mihók, B. 2015: Understanding the links between ecosystem service trade-offs and conflicts in protected areas. Ecosystem Services. 12: 117–127. https://doi.org/10.1016/j.ecoser.2014.09.012
Lal, R. 2004: Soil carbon sequestration impacts on global climate change and food security. Science 304(5677): 1623–1627. https://doi.org/10.1126/science.1097396
Lal, R. 2008: Carbon sequestration. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences 363(1492): 815–830. https://doi.org/10.1098/rstb.2007.2185
Lewis, S.L., Maslin, M.A. 2015: Defining the Anthropocene. Nature 519(7542): 171–180. https://doi.org/10.1038/nature14258
Lüscher, G., Ammari, Y., Andriets, A., Angelova, S., Arndorfer, M., Bailey, D., Balázs, K., Bogers, M., Bunce, R. G. H., Choisis, J-P. et al. 2016: Farmland biodiversity and agricultural management on 237 farms in 13 European and two African regions. Ecology 97: 1625–1625. https://doi.org/10.1890/15-1985.1
Malatinszky, Á. 2016: Stakeholder perceptions of climate extremes' effects on management of protected grasslands in a Central European area. Weather, Climate, and Society 8(3): 209–217. https://doi.org/10.1175/WCAS-D-15-0029.1
Malhi, Y. 2002: Carbon in the atmosphere and terrestrial biosphere in the 21st century. Philosophical Transactions of the Royal Society of London. Series A: Mathematical, Physical and Engineering Sciences 360(1801): 2925–2945. https://doi.org/10.1098/rsta.2002.1098
Möckel, S. 2017: The European ecological network "Natura 2000" and its derogation procedure to ensure compatibility with competing public interests. Nature Conservation 23: 87–116. https://doi.org/10.3897/natureconservation.23.13603
Nesshöver, C., Assmuth, T., Irvine, K.N., Rusch, G.M., Waylen, K.A., Delbaere, B., Haase, D., Jones-Walters, L., Keune, H., Kovacs, E., Krauze, K., Külvik, M., Rey, F., van Dijk, J., Vistad, O.I., Wilkinson, M.E., Wittmer, H., 2016: The science, policy and practice of nature-based solutions: an interdisciplinary perspective. Science of the Total Environment 579: 1215–1227. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2016.11.106
Ontl, T.A., Schulte, L.A. 2012: Soil Carbon Storage. Nature Education Knowledge
OpenStreetMap Contributors, Geofabrik GmbH. 2019: Open Street Map Data In Layered GIS Format (Hungary Roads). Available from osm-internal.download.geofabrik.de (Accessed: 5th of January 2018)
Orosz, G., Ónodi, G., Sipos, B., Molnár, D., Váradi, I. 2015: Szentendre Eco Island in the Agglomeration of Budapest. Conference Proceedings: Second International Conference on Agriculture in an Urbanizing Society Reconnecting Agriculture and Food Chains to Societal Needs, Rome, Italy, 14th-17th of Sept. 2015. p. 183.
Sanderman, J., Hengl, T., Fiske, G.J. 2017: Soil carbon debt of 12,000 years of human land use. Proceedings of the National Academy of Sciences 114(36): 9575–9580. https://doi.org/10.1073/pnas.1706103114
Schlesinger, W.H. 1986: Changes in soil carbon storage and associated properties with disturbance and recovery. In: Trabalka J.R., Reichle D.E. (eds.): The changing carbon cycle. Springer, New York. pp. 194–220. https://doi.org/10.1007/978-1-4757-1915-4_11
Sharp, R., Tallis, H.T., Ricketts, T., Guerry, A.D., Wood, S.A., Chaplin-Kramer, R., Nelson, E., Ennaanay, D., Wolny, S., Olwero, N., et al. 2018: InVEST 3.5.0. User’s Guide. The Natural Capital Project, Stanford University, University of Minnesota, The Nature Conservancy, and World Wildlife Fund
Slámová, M., Jakubec, B., Hreško, J., Beláček, B., Gallay, I. 2015: Modification of the potential production capabilities of agricultural terrace soils due to historical cultivation in the Budina cadastral area, Slovakia. Moravian Geographical Reports 23(2): 47–55. https://doi.org/10.1515/mgr-2015-0010
Smith, P. 2004: Carbon sequestration in croplands: the potential in Europe and the global context. European Journal of Agronomy 20(3): 229–236. https://doi.org/10.1016/j.eja.2003.08.002
Szalai, Z.; Szabó, J., Kovács, J., Mészáros, E., Albert, G., Centeri, Cs., Szabó, B., Madarász, B., Zacháry, D., Jakab, G. 2016: Redistribution of soil organic carbon triggered by erosion at field scale under subhumid climate, Hungary. Pedosphere 26(5): 652–665. https://doi.org/10.1016/S1002-0160(15)60074-1
Szilassi P. 2017: Magyarországi kistájak felszínborítás változékonysága és felszínborítás mozaikosságuk változása. Tájökológiai Lapok (Journal of Landscape Ecology) 15(2): 131–138.
Tóth, G., Jones, A., Montanarella, L. 2013: LUCAS Topsoil Survey. Methodology, data and results. JRC Technical Reports. Luxembourg. Publications Office of the European Union, EUR26102 – Scientific and Technical Research series.
Xiaoke, W., Yahui, Z., Zongwei, F. 1994: Carbon dioxide release due to change in land use in China mainland. Journal of Environmental Sciences (China) 6(3): 287–295.
Yang, S., Sheng, D., Adamowski, J., Gong Y., Zhang J., Cao J. 2018: Effect of land use change on soil carbon storage over the last 40 years in the Shi Yang River Basin, China. Land 7(1): 11. https://doi.org/10.3390/land7010011
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2020 Lyndré Nel, Malihe Masoudi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
